Az RTÉ kedd esti híradásából nem derült ki, hogy az információ milyen forrásból ered, csak annyi hangzott el, hogy tévécsatorna "újabb részleteket tudott meg" az  Írországnak szánt kisegítő csomagról.

A beszámoló szerint az összeget az ír bankrendszer tőkepótlására és a költségvetés finanszírozására lehet majd használni. A külső pénzügyi támogatással az ír bankrendszer átlagos tőkemegfelelési mutatója 8 százalékról 12 százalékra emelkedhet, ami nemzetközi mércével mérve "igen magas" - hangzott el az RTÉ késő esti híradójában.

Nem erősítették meg

Az ír pénzügyminisztérium kedd este "spekulációnak" nevezte a támogatási csomag méretéről szóló híreket, mondván: a tárgyalások folynak, és várhatóan még "pár hétig" eltartanak. A várható összegről jó ideje keringenek a találgatások.

A Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap az elmúlt hétvégén 120 milliárd euróig terjedő ír pénzügyi mentőcsomag lehetőségéről írt üzleti mellékletében. Ennek alapján az Írországnak nyújtandó pénzügyi támogatási csomag értéke meghaladná a Görögországnak összeállított, három évre szóló csomagét, amelynek összértéke 110 milliárd euró.

Brian Lenihan ír pénzügyminiszter azonban az RTÉ ír közszolgálati rádiónak még vasárnap kijelentette, hogy az Írország által kért pénzügyi támogatás összege "nem lesz három számjegyű".

Gazdasági után belpolitikai vészhelyzet

Brian Cowen ír miniszterelnök vasárnap este jelentette be hivatalosan, hogy Írország nemzetközi pénzügyi segítséget kért, és az EU jóváhagyta a kérést. Az ír kormány részéről ez volt az első hivatalos jelzés arra, hogy az országnak külső pénzügyi támogatásra van szüksége, jóllehet ezt a nemzetközi elemzői közösség már jó ideje tényként kezelte.

A bejelentés után komoly belpolitikai válság alakult ki Írországban. Az ellenzék, sőt a kormánykoalíció egyes tagjai is előre hozott választások kiírását követelik, azzal az érvvel, hogy a kormány félrevezette a parlamentet és a lakosságot, mivel alig néhány nappal korábban még cáfolta a segélyprogram szükségességét, sőt a pénzügyi csomagról folyó tárgyalások tényét is.

Az ír pénzügyi válság - Görögországétól eltérően - nem elsősorban szuverén adósságválság; a fő problémát az ír bankszektor okozza, amelynek hatalmas kinnlevőségei ragadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönkrement ír építőipari és ingatlanvállalatokban.

Az ír bankszektor rendbetételének költségei az idén a kormány várakozásai szerint a hazai össztermék (GDP) 32 százalékára duzzasztják Írország államháztartási hiányát. Ez az euróövezet egész történetében példátlan költségvetési deficit lenne. Ígaz, ennek a várt deficitnek a jelentős része az uniós statisztikai hivatal azon előírását tükrözi, hogy a kormány által a bankok számára kibocsátott fizetési ígérvényeket (promissory note) is már költségvetési kiadásként kell elszámolni.
 
Nemzetközi hitelminősítők számításai szerint ezeknek az egyszeri tranzakcióknak a kiszűrésével a GDP-arányos ír államháztartási hiány az idén 11,9 százalék lesz, ami hozzávetőleg azonos a kormány által 2010-re előzetesen jósolt deficittel.

A külső pénzügyi támogatás kérvényezésének bejelentését követő piaci fellendülés rövid életű volt; Írország és a gyenge lábakon álló többi euróövezeti tagállam törlesztéskockázati árazásai újból emelkednek a londoni piacon.