Főleg az agrár- és élelmiszer-ipari termékek eladhatóságát próbálják növelni a marketingszakemberek azok hungarikummá minősítésével. Csakhogy a fogalom mindmáig definiálatlan, és használatát az is nehezíti, hogy egyes termékek határokon átnyúló térségekhez köthetők.

Határozatban minősítette nemzeti kinccsé az Országgyűlés a magyar begyest. Az elnevezés egy galambfélét takar, az eseményre pedig az EU-csatlakozás előtti napokban került sor, amikor a megtisztelő címet mintegy nyolcvan védett őshonos és régi magyar állatfajta nyerte el; a magyar szürke szarvasmarhától a parlagi szamáron át a sebes pisztrángig.

A nagy nehezen megszült szöveg hiánypótló próbálkozásnak is tekinthető, ha már az úgynevezett hungarikumok ügyében semmit nem sikerült elérni - nemhogy az EU-nál, de még itthon sem. A végül kormánypárti és ellenzéki képviselők együttes közreműködésével kidolgozott határozatot Simicskó István fideszes honatya elvetélt próbálkozásai előzték meg, aki még tavaly februárban arról kérdezte a földművelésügyi minisztert: lát-e lehetőséget arra, hogy az unióban hungarikumként jegyeztessék be az őshonos és régi magyar állatfajtákat. "A hungarikumokra vonatkozó uniós gyakorlat és szabályozás, tudomásunk szerint, termékorientált, vagyis ezen fajták termékein keresztül lehet hungarikumról beszélni... Támogatjuk ezt is, ha élő, meghatározott fajtakörbe tartozó állatokat jogilag be lehet sorolni a hungarikumok körébe" - válaszolta Németh Imre agrárminiszter.

Máramarosi palinca egy aradi
italboltban
© Túry Gergely
Az őshonos állatok körüli parlamenti vita abban nem különbözik a többi, a "hungarikumokról" szóló híradástól, hogy az említett fogalom anélkül került szóba, hogy jelentése tisztázott lenne. A paprikabotrány (HVG, 2004. november 6.) után például a kormány a földművelésügyi és a gazdasági minisztert bízta meg azzal, hogy tegye meg jogszabályi javaslatát a hungarikumok védelmére. Az erről született előterjesztés leszögezi, a fogalom jogilag nem meghatározott, a Magyar Szabványügyi Hivatalnál nincsenek levédve olyan termékek, amelyek e körbe volnának sorolhatók. Az EU által elfogadott oltalom alatt álló, földrajzi árujelzőkkel ellátott termékekre pedig létezik a megfelelő jogszabályi előírás, azaz a botrányban érintett cégek csak akkor használhatták volna a "kalocsai", illetve a "szegedi" megjelölést, ha az alapanyag arról a tájegységről származik. Az említett oltalom alá vont tíz termék - a kétféle fűszerpaprikán kívül a Budapesti szalámi, illetve téliszalámi, a Gyulai kolbász, a Szegedi szalámi, illetve téliszalámi, a Hajdúsági torma, a Csabai kolbász, a Szőregi rózsatő, a Gönci kajszibarack és a Makói vöröshagyma - védelme azonban egyelőre ideiglenes, ezt az Európai Bizottságnak jóvá kell még hagynia.

És akkor jött: a paprikabotrány (Oldaltörés)

A kormányt a paprikaügy döbbentette rá, hogy nem tud mit kezdeni a hungarikum fogalmával, a piaci szereplők viszont már korábban megpróbálták kiaknázni az ebben a meghatározásban szerintük rejlő lehetőségeket. A 2000-ben a Zwack Unicum Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Rt. és a Tokaj Kereskedőház Rt. által alapított, azóta a Halasi Csipke Alapítvánnyal bővült Hungaricum Club magának úgy határozta meg a hungarikumot, hogy az ezzel a jelzővel ellátott termékek kiváló minőségűek, nagy hagyománnyal és nemzetközi elismertséggel rendelkeznek, és alkalmasak arra, hogy fogyasztóik Magyarországra asszociáljanak róluk.

"Kötődjön a magyar kulturális és gasztronómiai hagyományokhoz, de lehet mai magyar innováció eredménye is, határainkon belül és kívül egyaránt" - jelezte a HVG-nek Hábenczius Péter, a 2004-ben alakult Premium Hungaricum Egyesület elnöke, hogy ők rugalmasabban veszik a tagságot, mint az öttagú "elitklub". Az új fejlesztésű termékek egyike például az Europharma Hungária Rt. "okos tojása", amely az elnök állítása szerint igazoltan koleszterincsökkentő hatású. A hungarikumon hagyományos magyar élelmiszert és eljárást értők nyilván meglepődnek a vadonatúj árucikkek efféle minősítésén, azon pedig talán még inkább, hogy a megnevezés érvényes lehet egy akár Magyarország területén kívül előállított termékre is. "Az egységes magyar kulturális hagyománynak ugyanúgy része a tokaji aszú, mint a székelyföldi erdei áfonyából készített házilekvár" - mondta erre Hábenczius. Az egyesület 12 alapító tagja - köztük tokaji borászok, pálinka-, tészta- és ásványvízgyártók - közös standokon jelennek meg nemzetközi kiállításokon, és most dolgoznak egy termékvédjegy elfogadtatásán.

"Talán már csupán egy-két kereskedelmi lánc saját márkanévvel forgalomba hozott párizsija nem minősül hungarikumnak. Bár lehet, hogy éppen a 300 forintos akciós párizsi mint emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-ipari termék az igazi magyar specialitás" - poentírozta a kusza helyzetet Tarján Balázs, a Magyar Bor Akadémia főtitkára egy decemberi bormarketing-konferencián. Az előadó a teljes élelmiszer-vertikumban mutatkozó zűrzavart elemezte a bor példáján, felvetve például, hogy ami Trianon előtt hungarikum volt, az vajon ma is az volna-e, vagy ha valóban a magyarországi termőhelyi adottságok teszik e speciális jelzővel elláthatóvá a bort, akkor hol van a sor vége...

Borászberkekben ugyanis szintén szívesen használják a hungarikum kifejezést: a magyar eredetű szőlőfajtákat - mint a furmintot, a hárslevelűt vagy az Irsai Olivért -, illetve a máshonnan származó fajtákból készített, a magyar termőtájakon sajátos karaktert kapott borokat minősítik így. A tokaji borászok pedig nemcsak a már említett két egyesületben, hanem saját házuk táján is aktívak, tavaly a Tokaj Kereskedőház Rt. vezetésével és zömében családi tulajdonú pincészetek részvételével megalakították a Tokajvinum Hungaricum Egyesületet.

Határvillongások (Oldaltörés)

A székelyföldi áfonyalekvár emlegetése hungarikumként viszont bizonyára nem szimpatikus a határvitákkal amúgy is megterhelt Tokaj-hegyaljai borvidéken. Még mindig nem zárult le ugyanis a vita a szlovákokkal arról, hogy ők mekkora területen és milyen feltételek mellett használhatják a tokaji elnevezést. Ebben Budapest és Pozsony elvileg megállapodásra jutott (HVG, 2004. május 15.), amely szerint a szlovákok 565 hektáron termelt szőlőből készített borra használhatják a tokaji elnevezést, feltéve, hogy borjogukban alkalmazzák a magyarországi tokajira vonatkozó előírásokat. Csakhogy a tavaly szeptemberben átküldött szlovák jogszabálytervezet nem felelt meg a magyarnak, és nem lesz ez másként a néhány napja megküldött újabb változattal sem. "Nem pontos sem a termékek, sem a területek meghatározása, márpedig ennek dűlőszinten kellene megtörténnie" - említett néhány kifogást a HVG-nek Marczinkó Ferenc, a Tokaj-hegyaljai Hegyközségi Tanács elnöke. Utóbbit rendeletben kívánják meghatározni a szlovákok, ennek ismerete nélkül azonban Tokajban nem mennek bele abba, hogy a magyar kormány rábólintson a tervezetre.

Hasonló viták dúlnak pálinkafronton is, mégpedig Romániával. A pálinka név használati jogát a tisztán gyümölcsből főzött párlatokra ugyanis Magyarország kapta meg, illetve a kajszibarack-pálinkára Ausztria négy tartománya. Románia viszont ugyanezt elérte az uniónál a "palinca"-ra (HVG, 2004. július 10.), ami ellen a magyar szakmai szervezetek tiltakoztak, egyelőre hiába. Pálinkásberkekben még emlegetik, hogy a nagyváradi Metróban egy próbavásárlás során gabonaszeszt és karamellt is találtak az egyébként 300 forint körüli áron, palinca néven árult italban. "Akkor érdemes újra tiltakoznunk, ha ismét találunk ilyet, akkor viszont megtesszük" - mondta a HVG-nek Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség igazgatója. A borászatok néhány évvel ezelőtti minőségjavulását mostanában produkáló pálinkafőzdék mindenesetre már komolyan gondolkodnak egy marketingkampányon. Ennek egyik jele, hogy a Tiszaföldváron lepárlót üzemeltető Szicsek János Budapesten, a Rákóczi úton megalapította a csaknem 250-féle terméket kínáló Magyar Pálinka Házát. "A pálinkát a fogyasztó annak termelőjével azonosítja, de a magyar pálinka jól csengő név lehet a piacon" - mondta a HVG-nek Szicsek, elsősorban a Kárpát-medencei gyümölcstermőhelyek adottságaira utalva.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Figyelmeztető listán több hungarikum

Az Egyesült Államok 140 termékcsoportot - egyebek mellett a tokaji bort és pirospaprika-őrleményt - vett fel arra a figyelmeztető listára, amelyet Brüsszelnek címzett. Budapest nehezményezi az amerikai panaszt.

Világ

Libavédő sztárok - Hollywoodban veszélyben a hungarikum

A libamáj árusításának betiltását kérte Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzótól a hollywoodi művészvilág több neves sztárja, köztük Kim Basinger, William Baldwin és Paul McCartney. Levelükben az állatok tiszteletének jegyében tiltakoznak a szárnyasokkal való brutális bánásmód, a libatömés ellen.

Korrupció gyanújával bíróság elé áll Nicolas Sarkozy

Korrupció gyanújával bíróság elé áll Nicolas Sarkozy

Ma is többfelé lecsaphatnak a viharok

Ma is többfelé lecsaphatnak a viharok

Megépítették az első Tesla pick-upot

Megépítették az első Tesla pick-upot

Fischer Ádám a demokráciáért zenél

Fischer Ádám a demokráciáért zenél

Tibi atya az egyik legnagyobb vesztese a Facebookon zajló különös eseményeknek

Tibi atya az egyik legnagyobb vesztese a Facebookon zajló különös eseményeknek

Gazdasági portfóliót akarnak az olaszok Brüsszelben

Gazdasági portfóliót akarnak az olaszok Brüsszelben