Nem ért egyet?

Mondja el, mit gondol az adóváltozásokról a hvg.hu Fórumán!

Az ország versenyképességnek csak egyik eleme az adórendszer, a versenyképesség nem kizárólag az adóztatás mértékén múlik. Egyrészről megnyugtató elemzések látnak napvilágot különböző területekről, például a munkaerő felkészültsége, képzettsége, az infrastruktúra színvonala stb., mely elemzések hangsúlyozzák, hogy a befektetők szemében jobban, vagy legalábbis nem rosszabbul állunk, mint más régióbeli célországok.

Másrészt pedig készül az adóreform, ami azt mutatja, hogy talán mégsem állunk annyira jól ezen a területen régiós kitekintésben. A korábbi előnyeink gyorsan eltűnnek, szomszédaink pedig behozzák lemaradásukat az adózás területén. Sőt, át is veszik a kezdeményezést az egységes adókulcs jól hangzó koncepciójával. De hogyan is állunk versenyképességi szempontból?

Kieső bevételeket jelenthet az átgondolatlan adóemelés

Az adófreform részleteit várhatóan június 13-án jelentik be a parlamentben a 100 lépés program részeként. Jelenleg keveset lehet tudni az elgondolásokról, a gazdasági élet szereplőinek nem nyílt alkalmuk megismerni a tervezett reformlépéseket.

Talán érdemes lett volna erre is szentelni egy kis időt, mert az átgondolt adócsökkentés nem feltétlenül rontja a költségvetés helyzetét, az át nem gondolt emelés viszont kevesebb állami bevételt eredményezhet. A költségvetés helyzete pedig kikerülhetetlen, ez volt, és jelenleg is ez a gátja sok jó ötlet megvalósításának. A költségvetés átfogó reformja nélkül egyre több adóforintot kell beszedni.

Hol lehet még forrást találni? Az adófizetők további terhelésével, kulcsok emelésével, illetve az adóalap szélesítése által; az „átmenő forgalom” idevonzásával és mérsékelt megadóztatásával, és/vagy a gazdaság fehérítésével, az adóelkerülők elleni erőteljesebb fellépéssel.

Mindig kézenfekvőnek tűnik a meglévő adózók további terhelése, hiszen az a legkényelmesebb megoldás, róluk a hatóság már tud, be vannak jelentkezve, fizetnek adót, jogkövetők, így relatíve könnyű őket adózásra bírni.

Csakhogy az adóztatás mértéke már közülük sem mindenkinek közömbös, ebből a körből kerülnek ki azok, akik átvándorolhatnak a szürke zónába, illetve ha megtehetik, a szomszédos, kedvezőbb feltételeket biztosító országokba. Arra vonatkozóan nincs megbízható felmérés, hogy e körből milyen hatást fog kiváltani a reformcsomag, kiváltképpen, hogy annak elemei csak részben ismertek.

Az iparűzési adó mértékének 1 százalékra történő csökkentése üdvözlendő lépés, ugyanakkor az ezt ellensúlyozó egyik elképzelés szerinti 5 százalékos új profitadó káros hatású. Így ugyanis a társasági adó mértéke gyakorlatilag 21 százalék lesz, ami már nem számít vonzónak.

Ilyen adómérték mellett, figyelembe véve, hogy számos uniós tagország kínál jelentősen alacsonyabb adókulcsot, megnő majd az adótervezés, konkrétan a transzferár tervezés jelentősége. Ez a változás ráadásul eltérően érinti a különböző tevékenységi körű vállalkozásokat, nem lehet megmondani, hogy ki jár általánosan jobban, és ki rosszabbul.

Pszichológiailag is nehezen adható el a változás: az emberek, beleértve a gazdasági döntéshozókat is, négy százalékpontos emelésként fogják megélni a változást, még akkor is, ha fillérre ugyan annyit fognak fizetni az új rendszerben, mint a jelenlegiben. A társasági adókulcs ráadásul Európa-szerte csökken.

A regionális szolgáltatók, különösen a finanszírozással és liszensz-hasznosítással foglalkozó vállalkozások különös figyelmet szentelnek a módosításoknak. Ez az a kör, amelynek tagjai nagyon gyorsan és könnyen elvándorolnak, ha a feltételek nem alakulnak kedvezően.

Tisztán kell látni, hogy az ő általuk megfizetett adóforintok nyereséget képeznek, hiszen ha nem lennének itt az „átmenő forgalmukkal”, akkor nekünk kellene megfizetni a több tízmilliárd forintra rúgó adóterhüket. Jelentős részüknek az off-shore kedvezmények év végi eltűnésével amúgy is 4 százalékról 16 százalékra, azaz négyszeresére nőhet az adóterhe.

A 16 százalékos mérték tapasztalatok alapján már nem tesz bennünket vonzóvá az átmenő forgalom tekintetében, és a papíron több adó, kevesebb tételes bevételt fog eredményezni, hiszen ezek a cégek a struktúrájuk megfelelő átalakításával nem Magyarországon fognak a jövőben adózni.

Mindezek fényében könnyen elképzelhető, hogy egy alacsonyabb társasági adómérték, pl. az unióban még elfogadott 12 százalék több bevételt eredményezne összességében, mint az ilyetén történő emelés.

Az eddig napvilágot látott javaslatok viszonylag erőtlenül kezelik a fekete jövedelmek megadóztatását. Magunk részéről már szorgalmaztuk a járulék-nyilvántartás kialakítását, ugyanakkor ez csak akkor ér valamit, ha az ellátások igénybevételekor valós idejű ellenőrzéssel is párosul. Magyarul, aki nem fizet járulékot, az csak térítés ellenében vehesse igénybe például a körzeti orvosi szolgáltatásokat, és ez a rendelőbe történő belépéskor kiderülhessen.

Évek óta hiányzik a megfelelő ellenérdekeltségi rendszer kialakítása. Amíg mind a szobafestő, mind a megrendelő abban érdekelt anyagilag, hogy feketén intézzék a dolgokat, addig az állam hoppon marad. Ha a megrendelő bizonyos határig el tudná számolni a kapott számlát, akkor fehéredhetne a szektor.

Emelkedő eva, egységes áfa

Az evakulcs emelését üdvözlendőnek tartjuk, hiszen sajnos az eredeti céljával ellentétben többnyire visszaélésre használják a rendszert. Azonban az már elgondolkodtató, hogy a parlament miért szavazta meg elsöprő többséggel a színlelt munkaszerződésekre vonatkozó amnesztia újbóli kiterjesztését egy évvel. Ezzel a lépés az APEH továbbra is tehetetlen marad a visszaélésekkel szemben, így nem lesz fehérebb a gazdaság.

Nem lehetett eddig sok mindent hallani a munkáltatói bérterhek csökkentéséről. Újsághírek szerint a személyi jövedelemadó-sávok kiterjesztése 3 millió forint fölé megtörténik majd, de ezzel a munkáltatók terhei nem csökkennek, versenyképességünk nem javul. Tény, hogy régi problémát próbál orvosolni a javaslat, azonban a bérköltségek csökkentése legalább ennyire égetővé vált mára.

Az áfakulcsok egységesítése nem igazán hat a versenyképességre, helyette ebből a szempontból égetőbb lenne a visszatérítés meggyorsítása a gyakoribb áfabevallási rend, az import áfa azonnali levonhatóságának visszaállítása, illetve a levonás engedélyezése a számla kifizetetlensége esetén is (egyébként is kezességgel tartozik az adó összegére a vevő addig, amíg ki nem fizeti a szállítót).

Reméljük a végleges javaslatok figyelembe veszik a versenyképességi szempontokat. Az egységes kulcs nem javít a versenyképességen, ráadásul az eddigiek alapján valószínűsíthető 21 százalékkal csak másodikak tudunk lenni a szlovákok mögött, de a második hely sehol sem hangzik olyan jól, mint az első.

www.ey.com/hu