A héten azt láthattuk a piacokon, hogy nem csak Magyarországra igaz az állítás, hogy „se hall, se lát”. A mondás egy hetekkel ezelőtti Danske Bank elemzés címében szerepelt, amivel a szerző arra utalt, hogy a makrogazdasági helyzet romlására ma hazánkban senki – különösképpen a kormányzat – nem fordít kellő figyelmet. A héten aztán bebizonyosodott, hogy a külföldi befektetők is „dömötörösödnek”, hiszen úgy özönlik a befektetés a magyar piacra, mintha minden a legnagyobb rendben lenne a gazdaság összes szegmensében.

A forint dinamikusan erősödik az euróval szemben, a tőzsdén újra történelmi rekordok dőlnek meg, miközben az állampapírok hozamai tovább esnek. A makrogazdasági helyzet javulása nem következett be, a piaci emelkedésnek pusztán a likviditás bőség az oka. A fejlett piacokon alacsonyak a kamatszintek, a tőzsdék Európában három éves csúcsok közelében vannak, az Egyesült Államokban pedig a gazdasági növekedés nem jelentkezik a vállalati nyereségekben, így nem indokolt a részvények vásárlása sem. A befektetők tehát ismét a kockázatosabb „high yield” piacokra koncentrálnak.

Devizapiac. Ez a trend mozgatja az EUR/USD keresztárfolyamot és ennek hatása a forint ismételt erősödése is. A dollár továbbra is erős az elmúlt egy év távlatában vizsgálva, de az 1,20-as EUR/USD szint egyelőre megálljt parancsol a zöldhasú erősödésének.

Jól látható, hogy a fent említett szint közelében a dollár szűkülő csatornában mozog, ezért itt egyre komolyabb ellenállás épül ki, de ha mégis átlépné ezt támaszt a keresztárfolyam, akkor az 1,15-ös szint hamar elérhetővé válik. Ma azonban azt látjuk, hogy a 1,20-as szint megtartja az árfolyamot, mivel a FED kamatemelési ciklusa lassan a végéhez közeledik, az ECB pedig még mindig nincs kényszerhelyzetben a kamatvágást illetően.

A forint helyzete a sávon belül egyre erősebb az utóbbi időben, de további erősödésre már nem lehet számítani, hiszen a későbbi trendfordulóra készülve a 245-ös EUR/HUF szintnél már sokan eladhatják a forintot az euróval szemben. Tehát ismét azt kell mondanunk, hogy a forint erősödésére épülő befektetéseket továbbra sem érdemes építeni, mivel ennek csak akkor lenne kiugró hozama, ha egy forint melletti támadás alakulna ki. Ennek esélye pillanatnyilag igen kicsi, a támadás iránya inkább ellentétes lehet, de ennek feltételei a negatív makrogazdasági hatások ellenére sem alakultak ki.

Ajánlásunk így továbbra is a devizaalapú termékek vételét tartalmazza. Itt a kockázatos piacokat kedvelők számára a részvények (Európa) illetve az energiahordozók, nyersanyagok, illetve az ehhez köthető instrumentumok vétele ajánlott. A kevésbé kockázatos befektetéseket kedvelők számára az európai ingatlan alapok ajánlhatók.

Továbbra is a 3-6 hónapos állampapírok vételét ajánljuk (Oldaltörés)

Állampapír piac. Itt is egyirányú volt a piac egész héten. A hozamok csökkenése – számításainkkal szemben – nem állt meg, sőt dinamikája még fokozódott is. Ennek oka a likviditásbőség mellett, az is, hogy a lengyel jegybank ismét kamatot vágott és ezzel az alapkamat mértéke történelmi mélypontra esett.

Ebből a magyar piacon befektetők arra következtettek, hogy – mivel nem gyengült a zloty – az MNB is bátran csökkentheti az irányadó kamatot. ez természetesen újabb muníció a hozamcsökkenéshez. Ezen sorok írójának viszont erős kételyeinek kell hangot adnia, mivel a makrogazdasági helyzet egy szemernyivel nem jobb, mint a megelőző időszakban. „A piac magát csinálja” és az árak nem a külső ható tényezők függvényében alakul. Ez tipikusan a „lufifújás” időszaka.

A befektetési döntéseknél ebben a helyzetben az a kérdés, hogy merünk-e tovább kockáztatni, vagy inkább az eddigiekben elérhető kiemelkedő hozamokat biztosítsuk be? Másként; létezik olyan befektető aki az általunk megvett papírokat később még magasabb áron hajlandó lesz megvásárolni?

Ebben a kérdésben részünkről egyszerű a döntés, mivel mi egyértelműen a hozammegőrzésre szavazunk. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy már ezelőtt hetekkel is éppen ezt gondoltuk, amiből azt a következtetést kell levonnunk, hogy igenis, lenne aki megveszi még magasabb áron tőlünk kötvényeinket. Ennek ellenére ma már túl nagy a kockázat, túl nagy ahhoz képest, hogy mekkora lehet az extraprofit a mai kötvénypiacon. Ajánlásunk tehát továbbra is a kifutásig megtartott 3-6 hónapos állampapírok vételét tartalmazza.

Részvénypiac. A BÉT a május közepén elért mélypontja óta dinamikus emelkedést mutat, ami még akkor is jelentős tény, ha a forgalom közben csökkent. Ez a csökkenés azonban egy kissé megtévesztő, hiszen az előző év azonos időszakához viszonyítva kifejezetten magasnak tekinthető a forgalom.

Itt is hasonló a piaci helyzet, mint a kötvényeknél, a kérdés is ugyanaz; lesz még aki ennél is magasabb áron szeretne majd részvényeket venni? Úgy tűnik, hogy itt is lehetnek a későbbiekben vevők, de az egyes részvényeket vizsgálva azt láthatjuk, hogy már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A MOL és az Otp a jelenlegi árak mellett is tartalmaz némi – árfolyam-, és makrogazdasági kockázatra épülő – diszkontot. A gyógyszeripari cégek esetében ez nem mondható el, így itt már nincs több növekedési potenciál.

Az osztalék alapon árazott részvények (áramszolgáltatók, Matáv) szintén alulárazottnak tűnnek, de itt nem szabad elfelejteni azt, hogy a kamatok esetleges emelkedése ezekre a részvényekre nézve jelentős kockázatot jelentenek. Ajánlásunk ezért a részvények tartását (MOL, OTP, TVK, Borsodchem, Matáv, Démász), illetve eladását (Richter, Egis) tartalmazza.

Állampapír piac:

állampapírok:

- 3-6 hónap: vétel

- 1-15 év: eladás

Vállalati kötvények:

eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: vétel,

- USA részvények: eladás,

- Orosz részvények: tartás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények:

- tartás: MOL, Otp, TVK, Borsodchem, Matáv, Démász

- eladás: Richter, Egis

Befektetési alapok:

ingatlan alapok vétele