Néhány héten belül dönt a kormány arról, mely nagyberuházások előkészítésére ad központi forrást, hogy segítse a 2007 utáni EU-támogatások felhasználását. Az előzetes listán - az elővárosi vasutat leszámítva - egyetlen fővárosi projekt sem szerepel.

"Még reménykedünk, hogy nem ez lesz a végleges döntés" - kommentálta a HVG-nek Bakonyi Tibor, Budapest főpolgármester-helyettese azt a jövőbeni nagyberuházásokat felsoroló előzetes listát, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) várhatóan néhány héten belül a kormány elé terjeszt, hogy minél előbb elkezdődhessen a 2007-2008-ban indítandó projektek előkészítése. A főváros mellőzéséről egyébként Bakonyi a HVG-től értesült. Az idén 7,5 milliárd, jövőre pedig 20 milliárd forint központi költségvetési pénzből támogatandó fejlesztések között egyetlenegy sem szerepel a főváros grandiózus, 2007-ben a kohéziós forrásból indítani kívánt közlekedési és környezetvédelmi beruházásai közül, amelyek pedig a "válogatás" során a szakmai zsűritől maximális pontot kaptak. Ráadásul februárban maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígérte meg Demszky Gábor főpolgármesternek, hogy támogatja a főváros kiemelt projektjeit, így például az aquincumi Duna-híd, valamint a csepeli és a szentendrei HÉV-et összekötő 5-ös metró megépítését.

HVG
Több mint kétszáz javaslat érkezett tavaly év végén a közreműködő közlekedési és környezetvédelmi szaktárcákon keresztül az NFH-ba, amely állítólag "rászorultsági" alapon választotta ki a "döntős" projekteket. A nemzeti fejlesztési terv operatív programjaival szemben - amelyeknél az uniós támogatások elosztása pályázati rendszerben történik - a kohéziós alapból finanszírozható beruházásokat a kormány választja ki és terjeszti az Európai Bizottság elé. "Azokat a beruházásokat támogatja most a kormány, amelyek 2007-ben biztosan elindíthatók lesznek" - árult el egy további kiválasztási szempontot a HVG-nek Uszta József, az NFH főosztályvezetője.

A sietségre szükség is van, mert az EU 2007-től várhatóan a kohéziós alapból támogatható - azaz legalább 25 millió eurós költségvetésű környezetvédelmi és a minimum 50 millió euróba kerülő közlekedési - beruházásokra is kiterjeszti a jelenleg csak a strukturális alapokra érvényes n+2-es szabályt. Ez azt írja elő, hogy a döntést követő második naptári év végéig le kell hívni az EU-tól a hozzájárulást. Márpedig a 2007 és 2013 közötti időszakban Magyarország egyetlen év alatt majdnem annyi pénzt költhetne el az EU kohéziós alapjából, mint a 2004-2006-os időszakban összesen. "Csúcsra kell járatni a kapacitásokat" - fogalmazott Uszta, hozzátéve, hogy Magyarországnak a 2000 és a csatlakozás időpontja között járó támogatási keretnek mindössze 35 százalékát sikerült eddig lekötnie. Jól mutatja a késlekedést, hogy évek óta folynak az előkészületek például az M0-s autópálya keleti szakaszának megépítéséhez, holott arra Brüsszel - egy tavaly év végi döntés szerint - csaknem 300 millió eurót ad. Ennek ellenére a projekt ez év második felében is csak a közbeszerzési pályázat kiírásáig juthat el.

"Hetven százalékban ki lehet találni, mely beruházások szerepelnek a listán" - mondta a részletes ismertetéstől vonakodva a HVG-nek Baráth Etele, európai ügyekért felelős miniszter, hozzátéve, hogy az EU főként az "összeurópai" fejlesztéseket támogatja. Éppen ezért majdnem biztosan hiába lobbizik majd Brüsszelben az EU lisszaboni stratégiájának magyarországi koordinátoraként a miniszterelnöktől a "Mr. Lisszabon" címet elnyert Baráth, hogy az EU az egészségügyet is támogassa a kohéziós kasszából. Várhatóan elfogadja azonban az EB azt a több tagország által előterjesztett javaslatot, hogy tömegközlekedési fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások hasznosítására is lehessen pályázni. Ebben a reményben vette fel a listára az NFH a debreceni villamoshálózat fejlesztését és a nagykanizsai - még csak tervezési fázisban lévő - geotermikus hőerőművet. Nagykanizsa önkormányzata lobbizott egyébként a legügyesebben: a "megújuló energiák mintavárosa" fantázianevet viselő beruházás mellett a "döntős" projektek között szerepel a város szennyvíztisztítása és csatornázása is.

Már a kormányig sem jut el ugyanakkor a Közép-Dunántúlon az új közúti Duna-híd, a dél-budai regionális szennyvíztisztító vagy a fővárosi 1-es és 3-as villamosok meghosszabbítása, pedig utóbbinak az első ütemére a Városháza már a terveket is engedélyeztette. A "kötöttpályás hálózatok sugaras-gyűrűs rendszerének teljessé tétele" fedőnevű, 53 milliárd forintra becsült projekt 1,5 milliárd forintos előkészítési költségét így a főváros kénytelen lesz a jövő évi büdzséjéből kigazdálkodni, csakúgy, mint az évek óta ígért, hét budapesti P+R parkolóét. A kormánydöntésig nem publikus listán a két év múlva indítandó környezetvédelmi projektek között szerepel néhány nagy hulladékgazdálkodási beruházás, emellett például a békéscsabai és a nyíregyházi szennyvíztisztító, az észak-alföldi és a dél-alföldi ivóvíz arzénmentesítése, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszere, valamint a Vásárhelyi-terv is reménykedhet központi támogatásban.

Nem annyira a projektgazdák lobbiján, inkább a kormányzat korábbi kötelezettségvállalásain múlott a közlekedési projektek nagy részének kiválasztása. "Alapvetően már 2000-ben eldőlt, hogy a transzeurópai közlekedési hálózathoz illeszkedő vasútvonalakat kell korszerűsítenünk" - indokolta a HVG-nek Kenéz Győző, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője, miért került a lista első helyére a Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója. A közlekedésre szánt kohéziós pénzek mintegy fele várhatóan a közutak fejlesztésére és a burkolat megerősítésére megy el, ebből adódóan a következő években nem marad jelentős uniós forrás további autópályák építésére - az M0-st leszámítva.

Bár látszólag éles verseny folyik az uniós támogatásokért, az NFH-ban mégis attól tartanak, hogy hosszú távon nem lesz elegendő jó projekt, így az EU-támogatások kihasználatlanok maradnak. "Valószínűtlen, hogy hosszú éveken át újabb és újabb ragyogó, monumentális ötletek szülessenek, ráadásul a társfinanszírozás jelentős saját forrást igényel" - osztotta meg aggodalmait Uszta. A magyar tárgyalódelegáció emiatt azért lobbizik Brüsszelben, hogy a ppp-s (private-public partnership) konstrukcióban megvalósuló beruházásokat is támogassa az EU. Ez javítaná Budapest pozícióit is, hiszen a Városháza terveiben évek óta szerepel a ferihegyi gyorsvasút, amelyet magántőke bevonásával - Demján Sándor nagyvállalkozó közreműködésével - építenének meg. "A lassan megtérülő, ám hosszú távon nyereséget hozó beruházásokra eddig csak kivételes esetekben mozdult rá a magánszféra, ezért az NFH nagy erőket mozgósít, hogy az EU az ilyen típusú finanszírozásba is besegítsen" - mondta Uszta, hozzátéve, hogy a régiónként szükséges, legalább egy hulladékégető felépítése is könnyebben menne ppp-s konstrukcióban. Baráth ígérete szerint emellett az önkormányzatok kedvező kamatozású hiteleket vehetnek majd fel a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től az esetenként 50 százalékot is elérő hazai társfinanszírozás megkönnyítésére.

G. TÓTH ILDA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Több mint 120-an sebesültek meg a 14 afganisztáni pokolgépes merényletben

Több mint 120-an sebesültek meg a 14 afganisztáni pokolgépes merényletben

Hivatalos: jön a Mátrix 4, Keanu Reeves is visszatér

Hivatalos: jön a Mátrix 4, Keanu Reeves is visszatér

Négyes karambol történt az M3-ason

Négyes karambol történt az M3-ason

Több ezer háztartásban ment el az áram Zalaegerszegen

Több ezer háztartásban ment el az áram Zalaegerszegen

Békesi László: Egyre több a haszonélvező, és nem csupán az oligarchák, a maffiacsalád

Békesi László: Egyre több a haszonélvező, és nem csupán az oligarchák, a maffiacsalád

Kerpel-Fronius azért így is nekifut az önkormányzati választásnak

Kerpel-Fronius azért így is nekifut az önkormányzati választásnak