Népszavazást írtak ki Nyergesújfalun május 14-re arról, hogy a svájci cementipari óriáscég, a Holcim megépítse-e a településen a térség legkorszerűbb cementgyárát. A község képviselőtestülete áldását adná az új beruházásra, a végső szót azonban a lakosok mondják ki az ügydöntő népszavazáson. 

A Holcim Siggenthal-i cementgyára a szom- szédban lakóházakkal. Nekünk korszerűbbet ígérnek © hvg.hu

A Holcim Hungária Zrt. tavaly augusztusban jelentette be, hogy a Duna-parti településen zöldmezős beruházással cementművet építene. A jelenleg is működő lábatlani gyárukat bezárnák, és az ott foglalkoztatott 230 dolgozó átköltöztetése mellett 52 új munkahelyet hoznának létre. Az üzem évi 1,5 millió tonna cementet termelne.

Ha Nyergesújfalu elutasítja a gyárépítést, akkor a Holcim valószínűleg elviszi Magyarországról a 60 milliárdos beruházást, az elavult lábatlani cementgyárat pedig öt-tíz éven belül kénytelen lesz bezárni – mondta Dobos Imre, a Holcim Hungária Zrt. programvezetője. Az új üzem Európa legkorszerűbb cementgyára lenne és szennyezőanyag-kibocsátása jóval a megengedett határértékek alatt maradna. A Holcim többek között támogatja olyan lakossági ellenőrzőcsoportok létrehozását, amelyek betekinthetnek a gyár környezetvédelmi figyelőrendszerének eredményeibe. A terméket mészkő és hulladékok együttégetésével gyártanák, azonban a hulladékok aránya az eljárás során nem érné el a felhasznált anyagmennyiség négy százalékát. Az új gyár kapacitása nagyobb , de a szenynező anyag kibocsátás sok tekintetben kisebb lenne, mint a jelenleg működő lábatlani gyáré.

Jogosan merül fel a kérdés, miért éppen Nyergesújfalu kell a svájci cementóriásnak? "Öt különböző nyersanyag-lelőhelyet vizsgáltunk meg, és végül Nyergesújfalun az ipari park bizonyult az egyetlen olyan területnek, ahol megvalósítható lenne az új beruházásunk" – hangsúlyozta Urs Böhlen a Holcim kelet-európai beruházásainak vezetője. Többek között ebben a térségben van elérhető közelségben a cementgyártáshoz szükséges kiváló minőségű mészkő. S a már meglévő infrastruktúra is beleillik a Holcim terveibe.

A tervezett beruházás a svájciak szerint hosszútávú elkötelezettséget jelent Magyarország iránt. "Cégünknek már régóta jó híre van a vállalati felelősségtudat tekintetében, és arra is nem egy példa van, hogy sikerült megtalálnia a helyi közösségekkel az együttműködéshez vezető utat, úgy, hogy e közösségek véleményét valóban komolyan vettük. A tervek között szerepel például egy térségi alapítvány felállítása a helyi közösségek támogatására"  – fejtegette Böhlen.

"Folyamatosan növekszik Magyarországon a cementpiac, és a kereslet-kínálat aránya továbbra is kiegyensúlyozatlan" – ismertette az üzleti hátteret Richard Skene, a Holcim Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója. A vezérigazgató szerint az évek óta működő lábatlani gyárat már csak azért is mással kell felváltani, mert a jövőben egyre nehezebben felelne meg a várhatóan szigorodó környezetvédelmi előírásoknak.

Miskolczi József Nyergesújfalu polgármestere, a beruházás egyik lelkes támogatója korábban azt  hangoztatta, hogy a község számára az egyetlen kitörési pont lehetne az ipari park. Miskolczi szerint az önkormányzat is tart a levegőszennyezéstől, de a Holcim Zrt.-nek a lehető legszigorúbb szabályokat kell betartania, saját levegőszennyezést mérő rendszerrel folyamatos ellenőrzéseket végeznie. Ez a szigor vonatkozik a vízbázis védelemre is, a hulladékot szigetelt tárolóban tartanák az égetés előtt. A településen jelenleg uralkodó hangulatról szerettük volna kérdezni a polgármestert, ám ő nem volt hajlandó nyilatkozni.

Svájban nem nézik rossz szemmel

A Holcim Siggenthalban található veszélyes hulladékot is feldolgozó cementgyárára a település lakói részéről eddig sem zajra, sem porra nem volt panasz az elmúlt években - mondta Arthur Schneider, Würenlingen polgármestere. A gyárban mindenféle veszélyes hulladékot is felhasználnak alternatív tüzelőanyagként,  többek között húslisztet, szárított szenyvíziszapot, illetve használt-gumikat. A gyár együttműködik a helyi közösséggel, ugyanúgy mint a környezetvédelmi hivatallal. Évenként felülvizsgálják a gyári fejlesztéseket, folyamatosan mérik a CO2 kibocsátást, éves jelentést készítenek az alternatív tüzelőanyagok és nyersanyagok felhasználásáról. Ötévenként megvizsgálják talajt, míg a talajvizet évenként elemzik. A talajgondozásra is nagy figyelmet fordítanak. A termelés befejezése után a kavicsbányákat és a kőbányákat helyreállítják a természet és a mezőgazdaság számára.

Abban, hogy Nyergesújfalu önkormányzata támogatja a beruházást, rossz nyelvek szerint szerepet játszhatott az a 75 millió forint is, amelyet a Holcimtól kapott a település, illetve az is, hogy a helyi adóbevételek növekedhetnének majd. A Holcim ugyanis 75 millió forintos előszerződést kötött az önkormányzattal, hogy szerezze meg a földeket. A kiszemelt földterület jelenleg sincs még a Holcim tulajdonában.

A környező települések (Bajót, Mogyorósbánya, Tát, Tokod, Tokod-Altáró, Esztergom és Dorog) ellenzik a létesítményt. Korábban a tiltakozás fő oka az volt, hogy a Holcim alternatív tüzelőanyagként évi 75 ezer tonna hulladékot, azon belül pedig 25 ezer tonna veszélyes hulladék ugynevezett együttégetéses hasznosítását tervezte. A helyi lakosok felháborodása láttán a Holcim gyorsan lemondott a veszélyes hulladékok égetéséről. Ám a svájci társaság szerint alaptalanok ezek a félelmek, hiszen a klinkerkemence még az erre szakosodott veszélyeshulladékégetőknél is magasabb hőmérsékleten, 1500 Celsius-fokon működik.

"Leginkább azért ellenezzük a gyár megépítését, mert az a nyergesújfalui, illetve a táti ivóvízbázisra épülne rá – magyarázta Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa, aki szerint egy környezeti katasztrófa még súlyosabb károkat okozna, mint a tavalyi dorogi baleset, amikor a Dunába ömlő káros anyagok az esztergomi ivóvízbázist veszélyeztették.

"Problémát jelent számukra, hogy a kérédeses térségben tíz kilométeres körzetben már több ipari létesítmény van, emiatt a levegő szennyezettsége már így is kritikus. Arra sem kaptunk eddig választ, hogy a cég miként kívánja ideszállítania a nem kis mennyiségű  hulladékanyagot, – sorolja az aggályokat Szuhi Attila, aki szerint többszörösére nőne a tehergépjármű-forgalom a környéken, és ezzel szintén tovább szennyeznék a levegőt.

Esztergomban az önkormányzat április 9-re írt ki népszavazást ugyanebben az ügyben – mondta a hvg.hu-nak Takács István, a város sajtóreferense. Esztergom képviselőtestülete korábban elutasította a létesítményt, most pedig a tiltakozáshoz kérik a lakosság szavazatát. Takács szerint a porszennyezettség mértéke folyamatosan meghaladja a megengedett mértéket. Az új cementmű építése csak rontana ezen a helyzeten, mivel az uralkodó széliránnyal a kibocsátott légszennyezés nagy része Esztergomba jutna.

Francia tapasztalatok

Franciaországban huszonöt cementgyárnál engedélyezték eddig az együttégetést, így 1,5 millió tonna hulladékot hasznosítanak évente – számolt be a francia tapasztalatokról Jean-Claude Oppeneau, a francia Környezetvédelmi és Energiagazdálkodási Ügynökség (ADEME) nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese. Oppeneau szerint a gyárak környékén nem tapasztaltak semmilyen egészségügyi problémát a lakosság körében, nem volt véletlenszerű környezetszennyezés, nem növekedett a levegőszennyezés és a cementgyártás során felhasznált megváltozott alapanyagösszetétel sem eredményezett minőségromlást a termékben. Az eredmények alapján az alternatív tüzelőanyagok cementgyártáson keresztüli hasznosítása mára Franciaországban teljesen beépült a szemétgazdálkodásba is.

A térségben jelenleg is kritikus a porszennyezés, Dorogon például 120 napból 52-ben határérték feletti volt, miközben a jogszabályok csak 35-öt engednének. Ehhez jönne még az új gyár évi 188 ezer kilogrammos porkibocsátása.

A hatezer lakosú Tát település Dorog és Nyergesújfalu között helyezkedik el, mindkét üzemtől négy-öt kilométerre. A helyi civilek eddig több ezer aláírást gyűjtöttek össze a tervezett üzem ellen. A lakosság április 9-én szavaz majd: "akarja-e, hogy Nyergesújfalu területén, Tát határában cementgyár épüljön?"

Bár a Holcim papíron visszavonta a veszélyes hulladék égetésének szándékát, de nem felejtette hozzáírni, hogy „a jelen körülmények között” – tilatkoznak a bizalmatlan tátiak, akik leginkább attól félnek, ha a svájci cég megkapja az engedélyt, nem fogja tartani magát korábbi ígéreteihez.

Mindenesetre az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nemrég arról számolt be, hogy eddig nem találtak semmilyen okot ami kizárhatná a beruházás megvalósítását. Igaz az engedélyezési folyamatnak közel sincs vége.