Az idén a költségvetési deficit a GDP 8 százalékára* szökkenhet, hacsak az új kormány nem hoz takarékossági intézkedéseket. Az országnak szeptemberig hiteles konszolidációs tervet kell előterjesztenie Brüsszelben, vázolnia, miként faraghatja le az ország a hiányt a GDP 3 százalékára – ez ugyanis maastrichti követelmény, az euró bevezetésének előfeltétele. Ha elmaradnak a megszorító intézkedések, megrendülhet a forint, és Magyarország adósbesorolása még kedvezőtlenebbé fordulhat, annak minden következményével együtt.

Az alábbiakban azokat a lehetséges intézkedéseket (helyenként azok hátulütőjét) ismertetjük, amelyek növelhetik a bevételeket, csökkenthetik a kiadásokat.

A bevételi oldalon:

– Az eddigi 15 százalékos ÁFA kulcs emelése 20 százalékra. Ez a GDP fél százalékának megfelelő mértékben növelné a bevételeket, de súlyosan érintené az alacsony jövedelmű családokat, mivel a legtöbb élelmiszer és a gáz után jelenleg 15 százalék az ÁFA.

– A cigaretta, benzin, ital jövedéki adójának emelése (a fekete gazdaságnak is lökést adna).

– A személyi jövedelemadó kedvezmények eltörlése és a minimálbér újbóli megadóztatása – ez is a GDP fél százalékának megfelelő összeggel növelné a bevételeket. Politikailag nehezen eladható.

– Kamat-és osztalékadó bevezetése bizonyos bevételhatár fölött.

– A TB járulékot fizetők körének kiterjesztése, a járulékfizetési hányad fokozatos mérséklése, és egyéni számlák nyitása, a befizetések átláthatóvá tételére és nyomon követésére.

– A beruházási- és egyéb adókedvezményeket élvező vállalati kör szűkítése. A 16 százalékos nyereségadó egyike a legalacsonyabbaknak ma Európában.

– A lakossági ingatlanok adóztatása (politikailag nehéz kivitelezni).

A kiadási oldalon:

– Az államigazgatás működési költségeinek lefaragása. A hatékonyság növelésével, a minisztériumok számának csökkentésével, tevékenységek összevonásával a GDP 0,5-0,6 százalékának megfelelő összeg lenne megtakarítható.

– A közszférában dolgozók bérének befagyasztása, illetve béremelésük mértékének korlátozása – politikailag nehéz döntés, de ez is hozhat a konyhára a GDP 0,6 százalékának megfelelő megtakarítást.

– A központi állami nagyberuházások visszafogása.

– A szociális kiadások csökkentése – a családi pótlék jogosultságának korlátozása azokra a családokra, amelyeknél ezt a szociális helyzet indokolja.

– Az általános, ingyenes állami egészségügyi ellátás alapellátásra való korlátozása, a jogosultság hozzákapcsolása a TB fizetéshez.

– A gyógyszerek ártámogatási rendszerének átalakítása – nagyobb támogatás a márka nélküli, kisebb a márkás gyógyszereknek.

– Az állami lakástámogatás csökkentése.

– A önkormányzatok számának (3200) csökkentése a kisebb önkormányzatok összevonásával. A megyékre épült közigazgatás felváltása régiók szerintivel. Mindez jelentős megtakarításokat hozna, de csak a parlament kétharmados többségével lehetséges.

A fontosabb bevételi és kiadási tételek a 2006-os magyar költségvetésben (milliárd forint):

Összbevétel: 5 966
Ebből:
- ÁFA: 1 791
- Jövedéki adó: 687
- Személyi jövedelem adó: 1 095
- Nyereségadó: 456

Összkiadás: 7 497
Ebből:
- minisztériumok, ktsgvetési szervek: 3 184
- lakástámogatás: 216
- családi pótlék, szociális támogatás: 649.4
- önkormányzatok támogatása: 815.6
- adósságtörlesztés: 835.3

Társadalombiztosítási alapok
- Bevétel TB hozzájárulásokból: 2,637
- Nyugdíjak: 2,242
- Gyógyszertámogatás: 298
- Egészségügyi kiadások: 661

* Egy százalék GDP mintegy 230 milliárd forintnak felel meg.