hvg.hu: A Barátság kőolajvezetéktől függő országok vezető egytől-egyik nyugtatgatják a közvéleményt, hogy elegendők a kőolajtartalékok. Ugyanakkor miközben a cseh ipari miniszter arra biztatja az embereket, hogy fogyasszanak bátran, addig Angela Merkel német kancellár a takarékoskodás fontosságáról beszél. Ön szerint melyik a helyes út?

Barta Judit: Mindkét nyilatkozat helyes. Egyrészt Merkel asszony nemcsak Németország, hanem az Európai Unió nevében is nyilatkozik, tehát felelős azért, hogy hogyan folynak a tárgyalások. Másrészt Németország sokkal hatékonyabban tud fellépni egy nemzetközi tárgyaláson, mint Magyarország vagy Csehország. Az is biztos, hogy a kőolajfinomítóknál, tehát a termelőknél lévő készletek elegendőek ahhoz, hogy egy-két hetes problémás időszakot áthidaljanak. A biztonsági készletek pedig még jóval több ideig biztosítanák az ellátást.

A fogyasztásra buzdító cseh ipari miniszter nyilatkozataiból jól érezhető, hogy attól tart: egy esetleges olajpánik könnyen áremelkedéshez vezethet. Ez igaz lehetne Magyarországra is?

A MOL árképzési elveit figyelembe véve nem hiszem, hogy ha a magyarok netán pánikba esnének, az áremelkedéshez vezetne.

Sok szakértő szerint az egész olajmizéria hátterében az áll, hogy Moszkva az orosz vállalatokat arra akarja rákényszeríteni, hogy ne a Barátság-vezetéken keresztül szállítsák az olajat, tehát mellőzzék a tranzitországokat. Milyen előnnyel, vagy netán hátránnyal járna Magyarországnak a tranzitországok kiiktatása?

Megszokott útvonal a Barátság, talán ezért maradt meg. Ha az Adria olajvezetőtől függnék, akkor nyilvánvalóan lennének olyan vezetékszakaszok, amelyeknek az áramlási irányát meg kellene változtatni. Azt azonban nem tudom, hogy Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak, illetve bizonyos részben Horvátországnak elegendő lenne-e az adriai vonal az igényeinek teljes kielégítésére, mivel az Adria megépítésénél az olajigények még jóval kisebbek voltak.

Tehát az Adria-vezeték, mint végső megoldás, pusztán elméletileg megoldás?

Annyiban nem elmélet, hogy a vezeték működőképességét rendszeresen vizsgálják. Annyiban viszont elmélet, hogy azon a vonalon komoly mennyiség még soha nem érkezett.

Számíthatunk-e benzinár-növekedésre, amennyiben az Adriára állunk át?

Arra a hírre, hogy leállt az orosz kőolaj szállítása, nem egész 1 dollárt ment fel az olaj ára, majd a kereskedési nap végére visszament, mert az amerikai kőolaj is süllyedt. Azóta is tovább esett az olajár, tehát úgy érzem, hogy a piac nem reagál erre az országcsoportra vonatkozó problémára.

Milyen hatással lehet az árakra az, ha esetleg elhúzódik a válság?

Legrosszabb esetben csak az átállási időszak lehet hatással az árakra. Arra az átállási időszakra gondolok, amikor az oroszok esetleg kiiktatják a Barátság kőolajvezetéket és az Északi-tengeren, illetve a Fekete-tengeren nyomják ezt a mennyiséget. Ez az átállási időszak hatással lehet az árakra. Nem tudom megbecsülni, hogy egy ilyen átmeneti időszak meddig tartana, de nyilván nem kevés ideig. Ugyanakkor nem hiszem, hogy hosszabb távon az árat jelentősen befolyásolná mindez, sőt, talán kedvezőbb is ezeknek a piacoknak, hiszen likvidebbek lesznek.

Szakértők szerint a földgáz ára igazodik a kőolaj árához. Mivel a kőolaj ára folyamatosan esik, számíthatunk-e arra, hogy olcsóbb lesz Magyarországon a földgáz?

Nagyon bízom abban, hogy ez a tendencia bekövetkezik. Egyébként nem okvetlen a kőolaj, hanem bizonyos kőolajszármazékok áralakulásához van kötve a magyarországi földgáz ára az orosz szerződés szerint. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a dízelolaj ára, pontosabban a gázolaj ára messze nem esik úgy, mint a kőolajé, viszont a könnyű fűtőolaj ára csökken. Nem szabad elfelejteni azt, hogy minden negyedéves ármegállapításkor az előző kilenc hónap átlagát veszik figyelembe és kilenc hónappal ezelőtt ezek az árak még valahol a csillagos égben voltak. Tehát Magyarországon az árcsökkenés viszonylag lassan gyűrűződik be, ahogy az emelkedés is, de hosszabb ideig is tart, mint például egy olyan országban, ahol ez a ciklus 3 hónapos.

Két éven belül harmadszor szakadtak meg az orosz energiaszállítások. Ezek szerint fel kell készülnie a régiónak, így hazánknak is arra, hogy ezek a leállások a jövőben rendszeresek lesznek?

El tudom képzelni, hogy problémák lehetnek. Most úgy tűnik, hogy Oroszország arra törekszik, hogy közvetlenül lássa el a vásárló országokat energiahordozóval. Talán ez a tranzitprobléma akkor kiküszöbölődik.

Dezső András