A bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva a magyar adóbevétel aránya 38,6 százalék, ami kevesebb ugyan az EU-25-ök 40,9 százalékos átlagához képest, de több, mint a régiós versenytársaké, hiszen a lengyel adat 34,2 százalék, a cseh 36,3, a szlovák 29,5 százalék, míg a bolgár 34,8, a román 28,8 százalék - sorolta az adatokat László Csaba. A volt pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar társasági adó 16 százalékos kulcsához már hozzá kell adni a 4 százalékos különadót is.

"Jelenleg szembe megyünk az adózásban tapasztalható európai trenddel, hiszen az osztrák és a német társasági adókulcsot is mérsékelték" - jelezte a volt pénzügyminiszter.

Az adórendszer jövőbeni átalakítása során, amennyiben elérkezik az idő az adócsökkentésre, a munkáltatókat terhelő 33,5 százalékos járulékot, és a vállalkozásokat érintő kiegészítő adókat érdemes csökkenteni, miközben a helyi iparűzési adó 400-450 milliárd forintra rúgó összegét ki kellene egy másik adófajtával váltani - javasolta László Csaba, rámutatva arra is, hogy amióta az osztalékadó mértékét 35 százalékra emelték, azóta ezen az ágon alig-alig veszik ki a jövedelmeket, azok inkább a házipénztárakat hizlalják.

A volt pénzügyminiszter az adóemelési lehetőségek közül megemlítette az áfa 22-23 százalékra való növelését és az értékalapú ingatlanadó bevezetését.

Az adórendszer változtatása esetén meggondolandó az egykulcsos adó bevezetése - amelynek mértékét 20 százalék körül lehetne -, az egyedi adókedvezmények kiiktatása és az úgynevezett kis adók megszüntetése - magyarázta László Csaba. Véleménye szerint a központi és a helyi önkormányzati adóapparátus részleges összevonását is érdemes megfontolni, hiszen az APEH közel 15 ezer dolgozója 8 ezer milliárd forint adót szed be, miközben a helyi önkormányzatokhoz tartózó 11 ezer adóügyintéző 600 milliárd forint helyi adót.