Románia hazai összterméke az első negyedévben, 68,49 milliárd lej (5,246 billió forint), 6,0 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél. A tavalyi első negyedben 6,9 százalékkal, az utolsó negyedévben 7,6 százalékkal, tavaly egész évben – 342,418 milliárd lej (25,46 billió forint) – 7,7 százalékkal volt nagyobb a román GDP az egy évvel korábbinál. A mostani lassulás a lakossági fogyasztás némileg szerényebb növekedésének tudható be.

Idénre a hivatalos kormányzati várakozás 6,5 százalék, de májusban a pénzügyminiszter valószínűbbnek tartott 7 százalékos GDP-többletet, és jövőre 12 százalékos GDP-növekedést jósol.

Romániában a gazdasági növekedést főleg a rohamosan szaporodó külföldi beruházások táplálják, és a lakossági fogyasztás is sebesen bővül, éves összehasonlításban 10 százalék fölött, az átlagbér tavaly 10-12 százalékos, idén több mint 15 százalékos éves reál-emelkedéseiből. A kormányzati költekezés viszont – egyes infrastrukturális beruházások szervezetlensége miatt – egyelőre elmarad még a tervektől is. Főleg ezért a GDP viszonylag inflációmentesen növekedhet a nagy tőkebeáramlás, a növekvő kereskedelmi deficit és az importot vonzó, növekvő lakossági kereslet ellenére. Az olcsó EU-import maga is fékezi valamelyest az átlagos drágulást, csakúgy, mint más oldalról a tőkebeáramlás maga is, mert drágítja a lejt.

Ám az államháztartás inflációs szempontból jótékony állapotában is változás várható, habár egyelőre nagy a bizonytalanság az előrejelzésekben. A román gazdasági és pénzügyminiszter szerint nem valószínű, hogy az államháztartási hiány az idén meghaladná Romániában a GDP-hez viszonyított 2,8 százalékot, sőt, akár a hazai össztermék legföljebb 2,4-2,5 százaléka is lehet. Az első öt hónapban többlet volt, a GDP 0,4 százalékával egyenértékű.

Az Európai Bizottság ennek ellenére államháztartási pozíciójának javítására sürgette Romániát az ország első konvergencia-programjának értékelésekor, márciusban. Szerinte középtávra a konvergencia-program tartható célokat jelölt meg, de az államháztartási hiány magasabb lehet a tervezettnél.

A román kormány tavalyra végül 2,5 százalékos GDP-arányos deficitcélt állított be. Az eredeti cél 0,5 százalékos hiány volt, a célszámot az év során négyszer emelték, de a januárban Brüsszelbe küldött konvergencia-programban végül is csak 2,3 százalékos hiányt jelenthettek tavalyról, az infrastrukturális tervezetek késlekedő megvalósítása miatt.

A sokirányú bizonytalanságot jól jelzi, hogy az EU-bizottság legutóbbi, május eleji hivatalos becslése szerint Románia államháztartási hiánya tavaly csak 1,9 százalékos volt a GDP-hez képest. Idénre és jövőre viszont a bizottság 3,2-3,2 százalékot jósolt Romániának, a novemberben jelzett 2,6-2,6 százalék helyett. A nagy GDP-növekedési reményeket az is csorbíthatja, hogy az EU-csatlakozás után fellazult politikai fegyelem, pontosabban a fegyelmezetlenség jegybanki szigort válthat ki Romániában, kényszerűen lassítva a gazdasági növekedést.

"A jelenlegi politikai feszültség és egy választási kampány hamaros kilátása a pénzügy- és a bérpolitika szélsőséges enyhítéséhez vezethet" a kormányzat részéről, figyelmeztetett a Román Nemzeti Bank május elején. Az ijesztgetés után azonban a legutóbbi kamatértekezletén, június 25-én a bank még folytatta az enyhítést, negyed ponttal 7,00 százalékra csökkentve az irányadó pénzügypolitikai rátát, az alacsony inflációval és a viszonylag lassúbb gazdasági növekedéssel indokolva a lépést. A bank előrejelzése a decemberi tizenkét havi inflációra 3,7 százalék. Az év végi célsávja 3-5 százalékos, a jövő év végére 2,8-4,8 százalékos.

A bérek és a fizetések továbbra is gyors emelkedése közepette az inflációt egyelőre féken tartja, hogy a közkiadások elmaradnak a tervezettől. Az erős gazdasági növekedés, az EU-beli munkabér-konkurencia és az aszály miatt csökkenő mezőgazdasági termelés miatt azonban az év vége felé kissé tovább gyorsulhat az infláció, habár az elemzői előrejelzések átlaga így sem haladja meg – tizenkét hónapra számolva – a 4,3 százalékot decemberre.

Utolsó adat szerint májusban Romániában a nettó átlagbér 1012 lej (79826 forint) volt, 15 lejjel kevesebb, mint áprilisban, de reálértékben 17,0 százalékkal több, mint tavaly májusban. Áprilisban a nettó átlagbér 1027 lej (79448 forint) volt, reálértékben 18,0 százalékkal több, mint tavaly áprilisban, és 108,0 százalékkal több, mint 1990. októberben.

Romániában májusban 3,81 százalékos, áprilisban 3,77 százalékos volt a tizenkét havi infláció, miután márciusban a rendszerváltás óta a legalacsonyabbra, 3,66 százalékra csökkent. Decemberben 4,87 százalékos, 2005. decemberben 8,6 százalékos volt.

Tavaly augusztustól már rendre alacsonyabb volt az infláció, mint bármikor a rendszerváltás óta, így a végeredmény kényelmesen a bank 4-6 százalékos év végi célján belül maradt. 2005. decemberben még nem sikerült teljesíteni a 6,5-8,5 százalékos év végi célt.

A Román Nemzeti Bank 2004. júniusban kezdte kamatcsökkentő ciklusát, az alapkamatnál 21,15 százalékról indulva, de tavaly már szigorításba fogott. Az infláció elleni küzdelem jegyében tavaly kétszer emelte alapkamatát, összesen 1,25 százalékponttal 8,75 százalékra. Az idén, a lassulni várt gazdasági növekedést támogatandó, februárban háromnegyed százalékponttal, márciusban további fél százalékponttal, május elején újabb negyed százalékponttal csökkentette alapkamatát, 7,25 százalékra.