szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A bankok pénzmosás elleni intézkedésekre fordított kiadásai átlagosan 58 százalékkal növekedtek az elmúlt három év során, ami felülmúlta a pénzintézetek 2004-es várakozásait. Észak-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrikában az ilyen jellegű költések 70 százalékkal, vagy akár azt meghaladó mértékben is növekedtek - áll a KPMG felmérésében.

A kábítószer-kereskedelemből, fegyverkereskedelemből és egyéb bűncselekményekből származó illegális bevételek éves szinten a becslések szerint  meghaladják az ezer milliárd dollárt, ezért a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése továbbra is komoly kihívást jelent a bankszektor számára.

A bankok világszerte egyre többet költenek a pénzmosás elleni védekezésre és megelőzésre, miközben folyamatosan szigorodnak a szabályozási követelmények. A KPMG második nemzetközi felméréséből kiderül, hogy a pénzmosás elleni intézkedésekre fordított kiadások átlagosan 58 százalékkal nőttek az elmúlt három évben. (A konkrét összegekről nem tesz említést a vizsgálat.)

A KPMG csalások, korrupciós ügyek és vállalati bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó üzletága (Forensic Services) a pénzmosásról szóló első, 2004-es felmérése után most 55 ország vezető bankjainál azt vizsgálta, hogy milyen eredményeket értek el a pénzintézetek az elmúlt három évben ezen a téren.

Jimmy Helm, a KPMG közép-kelet-európai Forensic csoportjának vezetője szerint a 2004-ben elvégzett első felmérés óta példa nélküli változások mentek végbe a pénzpiacon és a szabályozási környezetben is. "A bankok egyre inkább globális méretet öltöttek, piacaik és szolgáltatásaik összetettebbé váltak, a korábbinál többet fektettek be fejlődő piacokon, és jelentősen nőtt a magánkézben lévő vagyon mértéke. A kialakult strukturális változások jelentős mértékben hozzájárulnak a bankszektor pénzmosással, valamint terrorizmusfinanszírozással összefüggő kihívásaihoz" - fogalmazott Jimmy Helm.

Véleménye szerint az új Basel II keretszabályozásnak megfelelő törvénymódosításokkal, a pénzmosás ellen hozott sztenderdek erősödésével, valamint a pénzmosás elleni 3. EU-direktíva elfogadásával nagyobb hangsúly került a vállalatirányítás és a vállalati felső vezetés elszámolási kötelezettségére.

A most kiadott 2007-es felmérés - amely 55 ország, 250 vezető bankjának 25 százalékát lefedi, és a korábbinál alaposabban vizsgálta a fejlődő piacokat - megerősíti azon trendeket, miszerint a pénzintézeteknél jelentős mértékben nőttek a pénzmosás megelőző rendszerekre és a szabályozási környezetre, illetve ezek fejlesztésére fordított befektetések.

Miközben a pénzmosás elleni intézkedésekre fordított kiadások átlagosan 58 százalékkal növekedtek az elmúlt három év során, ami felülmúlta a pénzintézetek 2004-es várakozásait, a bankok többsége ma úgy gondolja, hogy a pénzmosás elleni intézkedésre fordított kiadások növekedési üteme lassulni fog, és a következő három évben átlagosan 34 százalékpontos növekedés várható. A vizsgálathoz mellékelt grafikon szerint az átlagnál többet Oroszországban és a FÁK államokban (53 százalék), valamint Közép- és Dél-Amerikában (42 százalék) költhetnek a pénzintézetek a pénzmosás elleni küzdelemre a következő három évben.

A vizsgálatból kiderült: a fejlettebb monitoring-technológiák ellenére is a bankok 97 százaléka úgy látja, hogy a személyzet éberségére van szükségük ahhoz, hogy kiszűrjék és azonosítsák a gyanús ügyleteket, és közel egyharmaduk (34 százaléka) elégedetlen a jelenleg használatban lévő tranzakció ellenőrző rendszere hatékonyságával.

A pénzmosás elleni küzdelemre fordított növekvő kiadások és bővülő képzések mellett, a bankok több mint 70 százalékánál a gyanús cselekményekről szóló jelentések száma is emelkedett, sőt, a bankok 42 százalékánál - saját megfogalmazásuk szerint - jelentős mértékben nőtt ezen jelentések száma.

Mindazonáltal a pénzintézetek elégedetlenek azzal, ahogy a szabályozó hatóságok fogadják és értékelik a gyanús cselekményekről szóló jelentéseiket. Leginkább olyan visszajelzésre lennének kíváncsiak, amelyből megtudhatják, hogy beküldött jelentéseik egyáltalán hasznosnak bizonyultak-e az ellenőrző hatóság vizsgálatai, nyomozásai során.

Az Európai Unió 3. direktívájában előírt, a tagállamokban 2007. december 15-ig bevezetendő követelmény a közszereplők és családtagjaik, mint leendő banki ügyfelek fokozott átvilágítása. A 2007-es KPMG-felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy a megkérdezett bankok már jelenleg is igen komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy azonosítsák azon közszereplőket, akik a pénzmosással kapcsolatos pénzek csatornái lehetnek. Ma a bankok 70 százaléka ellenőrzi, vizsgálja kiemelten a közszereplő ügyfeleket, szemben a három évvel korábbi 45 százalékos aránnyal. Ám mindez a globális méretű pénzintézetek esetében érvényes, a kis és közepes méretű bankok még nem követik e gyakorlatot.

Jimmy Helm szerint a 2007-es KPMG felmérés tapasztalatai alapján összességében elmondható, hogy a bankok előtt álló feladatok, valamint a szabályozási környezet egyaránt egyre összetettebbé válnak. "A jelenlegi legfontosabb leküzdendő akadály, hogy a pénzintézetek az érvényben lévő törvényeknek ne csak formailag, de lényegi módon feleljenek meg. Ez globálisan és Magyarország esetében is igaz. Annak érdekében, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetet feltérképezhessük, a KPMG közép-kelet-európai Forensic csoportja - azonos kérdések feltételével - kutatást végez a régióban működő bankokra vonatkozóan is, ennek eredményét hamarosan közzé tesszük" - hangsúlyozta Jimmy Helm.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!