szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a következő 6-12 hónapban az üzleti szférának, illetve a társadalmi szereplőknek meg kellene vitatniuk az euró bevezetésének lehetőségeit és ezt követően céldátumot kellene kijelölni.

A jegybank elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamara csütörtöki rendezvényén tartott előadásában aláhúzta: ha felgyorsítjuk a konvergenciaprogram megvalósítását, illetve a felzárkózási folyamatot, akkor akár 2011-2012-ben is be lehetne vezetni az eurót, ez azonban áldozatokat követelne.

Kiemelte, hogy az Európai Unió fejlett államaihoz való felzárkózás és az ország versenyképességének javítása érdekében sürgős intézményi reformok kellenek, köztük egy olyan intézmény felállítása, amely hosszútávon őrködik az alacsony államháztartási hiánycél betartásán.

Simor András előadása előtt nyomatékosította: az infláció alakulásáról, illetve a monetáris politikáról csak az esetleges kérdések kapcsán beszél majd, hisz arról havonta sajtótájékoztatón számol be a közvéleménynek. A jegybank elnöke ehelyett a gazdasági növekedés elmúlt 10 évi alakulását, illetve a hazai termelékenység helyzetét vette górcső alá. Elmondta: az 1996-2006 közötti években Magyarország éves növekedési rátája 4-5 százalék között volt. Ez az első időszakban egyértelműen a termelékenység emelkedéséből, a magas beruházási rátából fakadt. A 2001-2006 közötti években azonban az államháztartásban túlköltekezés lett úrrá, de ez a fenntarthatatlan államháztartási állapot részben a növekedéshez is hozzájárult, magasak voltak az állami kiadások.

Simor András kiemelte: az, hogy a 2001-2006 közötti időszak nagyarányú államháztartási hiánya nem vezetett olyan pénzügyi válsághoz, mint amilyen Brazíliát, Argentínát vagy Törökországot sújtotta, elsősorban két okra vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy az ország 2004-ben már belépett az Európai Unióba, illetve arra hogy "gusztustalanul nagy szerencsénk" volt.

Ahhoz, hogy gyorsítsuk a felzárkózást az Európai Unió átlagos szintjéhez, illetve fejlett országaihoz, jelentős strukturális reformokra, illetve a versenyképesség javítására van szükség, a pénzügyi stabilitás megteremtése csak kiinduló pont lehet. Javítani kell az üzleti környezetet, rugalmasabbá kell tenni az üzleti szféra szabályozását és erősíteni kell a munkaerőpiac mobilitását. Elmondta: Magyarországon aggasztóan alacsony a foglalkoztatási ráta, míg az országban 57 százalékos ez az arány, addig a fejlett Svájcban 78 százalékot mutat.

Simor András összességében kiemelte: át kell alakítani és csökkenteni kell a munkaerő költségét, változtatni kell a szabályozáson, hogy nőjön a munkaerőpiac mobilitása és olyan új adószabályokat kell bevezetni, amelyek elősegítik a termelékenység további javítását.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Gazdaság

Simor András: "A sávon belül tartjuk a forintot"

Az utóbbi pár hét fejleményei a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon nem viselik magukon egy pénzügyi válság jegyeit, ám tény, hogy a magyar államnak és a vállalatoknak magasabb felárat kell fizetniük ahhoz, hogy forráshoz jussanak - jelentette ki többek között a legfrissebb HVG-ben olvasható interjúban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

MTI Gazdaság

Simor: nemzetközi hatások indokolták a döntést

Döntő részben nemzetközi pénzpiaci hatások indokolták azt, hogy a Monetáris Tanács a jegybanki alapkamat 7,75 százalékon való tartása mellett döntött - értékelte a testület döntését Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn. Elemzőket nem lepte meg a döntés.

MTI Gazdaság

Simor András: 2008-2009-ben lesz konszolidáció

Míg 2007 a kiigazításé, a következő két év konszolidáció időszaka lesz, lassuló inflációval és lassan gyorsuló GDP-növekedéssel – mondta Simor András jegybankelnök a Magyar Bankszövetség konferenciáján csütörtökön.

MTI Gazdaság

Simor: nem igazolható, hogy túl erős a forint

A jegybankelnök szerint a magyar forint árfolyama az elmúlt négy évben végig a 245-255 forint/euró sávban mozgott, eltekintve a sávmódosítás időszakától, illetve tavalyi bizalmi válságtól, miközben a zloty, a cseh és szlovák korona, illetve a régió más valutái sokkal jobban erősödtek.