Az amerikai ingatlanhitelek piaca súlyosan megingott az utóbbi hetekben, a befektetők aggódnak, hogy a jelzálogadósok egy része nem tudja majd törleszteni adósságát. Ennek nyomán meredeken esett a jelzálog-követeléssel fedezett értékpapírok árfolyama. Mivel az amerikai hitelválság több országot is elért, fevetődött a kérdés, ennek hatására bedőlhet-e a magyar jelzálog-hitelezési piac. Mivel Magyarországon jóval óvatosabb a bankok hitelezési gyakorlata, mint az USA-ban, nálunk a javarészt devizában eladósodott lakosság számára inkább a drasztikus forintleértékelődés jelenthet kockázatot. Ekkor a forintosított törlesztőrészletek úgy megemelkednének, hogy azt sokan nem tudnák vállalni.

Ezt állítja a Central European Credit Ingatlanhitel Zrt. nemrégiben kiadott elemzése, amely  szerint a magyar jelzálogpiac kockázati tényezője a lakosság nagy összegű és -arányú devizahitel tartozása. A forint esetleges drasztikus leértékelődése ugyanis a forintbevételeket szerző adósok euróban és svájci frankban megállapított havi törlesztőrészleteit oly mértékben megemelné, hogy az tömeges fizetésképtelenséghez vezetne.

A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint azonban az amerikaihoz hasonló válság kialakulása nem valószínű. A magyarországi intézmények nem fektettek olyan papírokba, amelyeknek árfolyama most drasztikusan visszaesett – mondta el kérdésünkre Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásveztője. Emellett a magyar jelzáloghitelezési piac szerkezete teljesen eltér az amerikaiétól. A magyar jelzáloghitelezés szigorú szabályokat követ – fejtette ki Blahó Levente, a Raiffeisen Bank részvényelemzője. Szemben az amerikai rendszerrel, itthon nem fordul elő, hogy valaki jövedelemigazolás és önerő nélkül az ingatlan értékének 120 százalékára 30 évre hitelt vegyen fel. Az ingatlanok értékének legjobb esetben is csak a 80 százalékára – legtöbbször 60-70 százalékára – terhelnek hitelt. A bankok tehát az adós fizetésképtelenné válása esetén is bőven pénzüknél maradnak – jegyezte meg a Raiffeisen elemzője.

A Central European Credit Ingatlanhitel Zrt. szakértői szerint a válság begyűrűzése ellen szól az is, hogy a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott hitelek adósainak (az amerikai hitelfelvevőkkel szemben) gyakran jelentős „nem átlátható” jövedelmük van, amely tartalékot képez csőd esetére. Másrészt a rossz adósoknak tekinthető, aktív BAR (fekete) listán szereplők nem kapnak bankhitelt. Az sem mellékes, hogy a jelenlegi joggyakorlat nem teszi lehetővé a követelések gyors behajtását. Ez visszariasztja a bankokat attól, hogy a jelenleginél könnyelműbben járjanak el a hitelnyújtásnál. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar ingatlanpiacon tapasztalható általános értéknövekedés egyelőre még reális alapokon nyugszik, mozgatórugója a nem befektetési célú lakásvásárlás. Az ingatlanárak az elmúlt két-három évben inflációkövető módon emelkedtek – jegyzi meg a pénzintézet elemzése.

A begyűrűzés Kopik Tamás szerint legfeljebb a forintárfolyamon át történhet meg, magasabb törlesztőrészletek formájában, ám ennek valószínűsége nagyon kicsi. A lakosság döntő többsége svájci frankban adósodott el. Ahhoz, hogy tömeges fizetésképtelenség alakuljon ki az árfolyam változása miatt, jelentős, 20-30 százalékos forint/svájci frank elmozdulásnak kellene történnie – véli Blahó Levente. Mivel Svájcnak sikerült gazdasági függetlenségét megtartania, egy amerikai recessziónak nem lenne hatása a svájci frank alapú hitelekre – tette hozzá a részvényelemző. A szakember szerint a belpolitikai helyzet miatt kialakuló – a tavaly őszi állapotokhoz hasonló – befektetői bizalomvesztésnek sokkal közvetlenebb lenne a hatása. Jelenleg ez nagyobb veszélyt jelentene, mint az amerikai hitelválság negatív hatása.