A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) csütörtöki közleménye szerint az eljárás azért indult, mert az OTP Bank a lakáskölcsönök végtörlesztési díját 2005 nyarán egyoldalúan, a szerződéskötéskor rögzítetthez képest jelentősen megemelte. Egyes lakáskölcsönök esetében ez akár a szerződéskötéskor hatályos 0 százalékos díj 3,6 százalékra emelkedését is eredményezhette a kölcsön részbeni vagy teljes visszafizetése esetén.
 
A kilépési költségek megemelése után az OTP Bank megváltoztatta a hitelek kezelési költségét: az addig érvényes havi 9 ezer forintos maximum helyett valamennyi ügyfelével szemben 2 százalékos kezelési költséget érvényesített, aminek következtében számos ügyfél törlesztő részlete jelentős mértékben emelkedett.
 
A GVH aggályai szerint az OTP Bank magatartása alkalmas lehetett a piaci verseny torzítására, korlátozására. A kilépési költségek egyoldalú megemelése egyrészt többletterheket jelentett a fogyasztóknak, másrészt megnehezítette, hogy hitelüket egy esetlegesen kedvezőbb hitellel kiváltsák, helyettesítsék. Ráadásul a jelenlegi ágazati szabályozás a szerződésnek az ügyfél számára hátrányos egyoldalú módosítása esetén mindössze 15 napos hirdetményi kézbesítést ír elő a változás hatályba lépéséhez.
 
Az OTP, vitatva a jogsértést, költségeinek emelkedésére, továbbá az ágazati szabályozás előírásait maximálisan tiszteletben tartó jóhiszemű magatartására hivatkozott. A GVH által lefolytatott vizsgálat következtetéseit megismerve azonban vállalta, hogy azon ügyfeleinek, akik a megemelt elő-, illetve végtörlesztés mellett törlesztettek, visszatéríti a különbözetet, azoknak pedig, akiket a módosulás hátrányosan érintett, átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az eredeti szerződéses feltételek mellett elő-, illetve végtörlesszék hitelüket.
 
A bank emellett visszaállítja saját és az OTP Jelzálogbank ügyfelei számára is a havi kezelési díj plafonját, visszatérítve a különbözetet. A kezelési költség következő megemelése előtt pedig mindenkit előzetesen, személyesen értesít, 90 napot hagyva a régi szerződésből való kilépésre. A GVH szerint az ügy összes körülményeit mérlegelve a versenyhez fűződő fogyasztói érdekeket e vállalás elfogadása és kötelezővé tétele szolgálja a legjobban.
 
A GVH megállapítja: a nyáron lezárt személyi hitel végtörlesztési ügyhöz hasonlatosan ez az eljárás is azzal a tanulsággal szolgált, hogy a hitelintézetekre vonatkozó ágazati szabályozás megváltoztatására van szükség, mert az, szándéka ellenére nem védi kellőképpen a kiszolgáltatott fogyasztók érdekeit és versenyellenes banki lépéseket tesz lehetővé. (Az OTP 2005 augusztusában egyoldalúan és jelentősen - a forint alapú konstrukcióknál 5 ezerről 35 ezer forintra - emelte a személyi kölcsönök végtörlesztési díját; az eljárás a bank mostanihoz hasonló kötelezettségvállalásával zárult.)
 
A hitelintézeti törvény érdemi korlátozás nélkül teret enged az egyoldalú szerződésmódosításnak, gyakorlatilag lehetővé téve a bankoknak, hogy valamennyi - akár indokolatlan - költségnövekedésüket áthárítsák ügyfeleikre - hívja fel a figyelmet a versenyhivatal közleménye. A GVH szerint hasonlóképpen elégtelennek tűnik az a szabályozás, amely szerint az ügyfelekre hátrányos módosításról elegendő annak hatályba lépését 15 nappal megelőzően, a bankfiókban elhelyezett hirdetményben tájékoztatást adni.
 
Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségére valamint a tájékoztatás ismertetett formájára olyan banki gyakorlatok épültek, amelyek összességében irreálissá teszik azon szabályozói akarat érvényesülését, hogy a fogyasztók kellő időben és a versenyző piacra jellemző módon, bankváltással reagálhassanak a bank egyoldalú lépésére - állapítja meg a versenyhatóság.
 
A jelzáloghitel-intézetek által nyújtott hitelek esetén a közlemény szerint további bizonytalanságot okoz, hogy a törvény kifejezetten megengedi a jelzáloghitel-intézetnek, hogy az idő előtt végtörlesztő ügyféllel szemben elmaradt hasznait érvényesítse.
 
A versenytörvény szerint kötelezettségvállalással abban az esetben szüntethető meg az eljárás, ha a közérdek hatékony védelme ily módon biztosítható a leghatékonyabb módon. A külföldi versenyhatóságok által is gyakran alkalmazott eljárás-lezárási mód előnye, hogy a feltárt versenyproblémát gyorsabban és hatékonyabban lehet orvosolni.
 
A végzés nem állapítja meg a versenytörvény megsértését, az abban foglalt kötelezettségek teljesítését a GVH utóvizsgálatban ellenőrzi. Amennyiben a vállalkozás megsértené kötelezettségvállalásait, érdemi bírsággal sújtható, s egyben a korábban vizsgált magatartására újabb versenyfelügyeleti eljárás indítható.