Csehország abban már utolérte a fejlett nyugatot, hogy a béremelkedés és vele a lakossági fogyasztás növekedésének üteme - habár gyorsabb a nyugat-európainál - sokáig elmaradt az exportra számító beruházások és a külkereskedelem bővülésének ütemétől. A GDP korábban főleg a gyenge bérek miatt nőhetett gyorsan, de szerény infláció mellett.

Idén év elején az arányok megbomlottak a gyorsabb reálbér-emelkedés miatt. A lakossági fogyasztás éves összehasonlításban az első negyedévben 7,2 százalékkal, a másodikban 6,0 százalékkal, de a harmadik negyedben már csak 5,6 százalékkal nőtt éves összehasonlításban a pénteken közölt felülvizsgálatok szerint, a tavalyi, 4,4 százalékos átlag után.

A termelő-beruházások az első negyedévben 4,0 százalékkal, a másodikban 6,0 százalékkal, a harmadikban 5,7 haladták meg az egy évvel korábbit, tavaly átlagosan 7,6 százalékkal gyarapodtak. Az export továbbra is jól teljesített: az első negyedben a GDP-számításban figyelembe vett kivitel 16,8 százalékkal, a másodikban 14,4 százalékkal, a harmadik negyedben 15,2 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, a tavalyi, 16,9 százalékos éves többlet után; az import növekedésének üteme az idei első félévben már csökkent, a harmadik negyedévi gyorsulás is igen csekély volt.

A GDP-növekedés, éves összehasonlításban, az első negyedévben 6,4 százalékos volt, a második negyedévben 6,3 százalékra lassult, a harmadikban már csak 6,0 százalékos volt, elmaradt a tavalyi, 6,4 százalékos évi átlagos ütemtől.

Az első negyedévben 6,2 százalékos, a másodikban 5,0 százalékos, a harmadik negyedben is 5,0 százalékos volt a reálbér-emelkedés éves összehasonlításban. Ezzel az első háromnegyed évi átlagbér, havonta 21 119 korona (203 140 forint), reálértékben 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly az első háromnegyed évben még csak 3,5 százalékos volt a reálbértöbblet éves összehasonlításban. Ám a cseh kormány jövőre életbe lépő széleskörű megszorító, költségvetést kiegyensúlyozó intézkedései miatt a lakossági lendület nem ígérkezik tartósnak. Jövőre 2,95 százalékra akarják ugyanis leszorítani az államháztartás hiányát, amely az idén legalább 4 százalékosnak ígérkezik a tavalyi választások után megemelt szociális költekezés miatt. Már idén lassulni látszik a béremelkedés: a harmadik negyedévben az átlagbér, 21 470 korona, kissé elmaradt a második negyedévi, 21 472 koronás átlagtól.

A cseh pénzügyminisztérium előrejelzése szerint a gazdasági növekedés az idén 5,9 százalékosnak, jövőre 5,0 százalékosnak ígérkezik, az évi átlagos infláció az idén 2,3 százalékos, jövőre 3,8 százalékos lehet, ami további központi banki szigorítást valószínűsít. Októberben 4,0 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció a szeptemberi 2,8 százalékról és az augusztusi 2,4 százalékról - januárban még csak 1,3 százalékos volt. Ezért a Cseh Nemzeti Bankban nem csak az energia- és az élelmiszerárakat okolják, hanem a növekvő lakossági igényeket, az emelkedő béreket is.

Legutóbbi kamatértekezletén, november 29-én a bank negyed százalékponttal 3,50 százalékra, öt és féléves csúcsra emelte irányadó kamatát, a kéthetes repót, az elemzői várakozásokkal összhangban. A cseh jegybank előzőleg utoljára augusztus végén szigorított, szintén negyed százalékponttal, ötéves csúcsra emelve alapkamatát, akkor is az inflációs aggodalmai miatt. A mostani ciklust 2005. októberben kezdte, először három lépésben háromnegyed pontot szigorított tavaly szeptemberig, majd idén májusban, júliusban és augusztusban folytatta az emelést, követve az Európai Központi Bank irányzatát, de vigyázva, hogy szintje változatlan távolságra elmaradjon az EKB kamatminimumcéljától. Ezt a gyakorlatot első ízben most november végén törte meg, nem várva tovább az EKB újabb kamatemelésére, amely elemzők szerint jövő év végéig aligha valószínű. Pontosan ezért a cseh korona a múlt hét végére újabb csúcsokra drágult.