Változásban van a főváros gazdálkodása - mondta a múlt héten Ikvai-Szabó Imre szabaddemokrata főpolgármester-helyettes, miután a Városháza nyilvánosságra hozta az általa jegyzett, jövő évre vonatkozó költségvetési koncepciót. Az a kérdés - fejtegette a szocialista Tüttő Kata pénzügyi bizottsági elnök társaságában tartott sajtóbeszélgetésen -, hogy működőképes-e az 1994 óta követett városfinanszírozási modell. Minden jel szerint véget ért ugyanis az Atkári János nevével fémjelzett korszak, amikor a puritán és szigorú főpolgármester-helyettes ügyelt rá, hogy a vagyonértékesítésből származó bevételeket beruházásokra költsék - működése során nem is csökkent a város vagyona -, továbbá hogy a kiadások mederben tartásával Budapest őrizze meg a hitelképességét. Demszky Gábor főpolgármester azonban 2004 végén megvált a helyette is sokat dolgozó emberétől, akinek a fejét régóta követelték a költekezni vágyó szocialisták. Az Atkári örökébe lépett Ikvai-Szabó most azzal szembesült, hogy a többletkiadásokat más forrás híján hitelekből finanszírozta a főváros.

Demszky a 4-es metró építkezésén. Át kell fazonírozni a költségvetést? © Stiller Ákos

Mára azonban - jelezte Ikvai-Szabó - "súlyosan kimerítettük a hitelfelvételi lehetőségeket". Szeptember végén az adósságállomány 163 milliárd forint volt, jövőre a várható tőketörlesztési és kamatteher 24 milliárd forint lehet. A hiányzó források megszerzésére a főváros vezetői a bevált módszerhez folyamodtak, vagyis a többlettámogatásokért a kormányt revolverezik. Mintha nyomtalanul múlt volna el több mint öt év a fővárost állítólag 140 milliárd forinttal megrövidítő Orbán-kormány regnálása óta - most éppen ekkora ugyanis a város hét évre szóló fejlesztési terveihez hiányzó forrás. "A Medgyessy-kormány 50 milliárd forintot pótolt vissza a korábban elvett pénzekből" - mondta Ikvai-Szabó, aki nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a főváros gazdálkodását most is sújtja elvonás. A személyi jövedelemadóból (szja) 2006-ig elvileg annak 10 százaléka maradt az önkormányzatoknál, 2007-től azonban már csak 8 százalék; ezt a fő szabályt árnyalja az egyes települések úgynevezett adóerő-képességének a figyelembevétele, így Budapest évek óta csupán az szja 4-5 százalékára számíthatott. Az idén még ennél is kevesebbre - folytatódik a levezetés a költségvetési koncepcióban -, csupán 1,3 százalékra, vagyis 5,6 milliárd forintra, s jövőre sem várhat 6,1 milliárdnál többet.

Nem nő a budapesti tömegközlekedés normatív állami támogatása sem - azaz reálértékben csökken -, amit az infláció két és félszeresének megfelelő díjemeléssel lehetne pótolni. Ám ez teljességgel értelmetlen, mert ekkora tarifaemelés mellett olyan kevesen váltanának jegyet és bérletet, hogy a bevétel csökkenne. Budapesten jövőre 10 százalék körüli bérletáremelés várható - érzékeltette Ikvai-Szabó.

Az efféle számításokkal megpuhítani kívánt kormányfővel múlt hétfőn tárgyaló Demszky alig palástolható kudarccal járt. Mert bár az ígéretek szerint új elemekkel egészítik ki az általuk a 2006-os választási kampányban aláírt, úgynevezett Budapest-szerződést, az abban foglalt listából ebben a ciklusban nem valósul meg sem az aquincumi híd megépítése, sem az elővárosi vasutak fejlesztése, sem az 5-ös metróvonal előkészítése, sem a Moszkva tér átépítése, sem az 1-es és a 3-as villamos vonalának meghoszszabbítása. Pedig az utóbbi még a kormány augusztusban elfogadott akciótervében - vagyis az idei és a jövő évi uniós támogatások listáján - is szerepel. Demszky a múlt héten azt ígérte, hogy jövőre Budapest-törvény születik. Ám kedden a reggeli órákban váratlanul lefújták Demszky és helyettese, a szocialista Hagyó Miklós előző nap délutánján meghirdetett közös sajtótájékoztatóját - amelyen az uniós pénzekből tervezett kötöttpályás fejlesztésekről lett volna szó -, s az a csütörtökre meghirdetett új időpontban is elmaradt. Ez feltehetőleg összefügg azzal, hogy Veres János pénzügyminiszter a szerdai kormányülés után kerek perec kijelentette: "Nincs olyan lehetősége a kormánynak, hogy a főváros hiányzó fejlesztési forrásait központi költségvetésből pótolni tudja." Ezzel annak a 47 milliárd forintos lyuknak a befoltozására utalt, amely a hétéves program jövő évi ütemének megvalósításához hiányzik.

Szépségflastromként egyes új fejlesztési elemek szolgálnak: a budai Vár, a Zeneakadémia, a Szépművészeti Múzeum, a Szent Imre-kórház rekonstrukciójához - ezek egyike sem fővárosi kezelésű intézmény -, valamint a Szabadság híd és az Uzsoki-kórház rekonstrukciójához és a Belvárostól Rákoskeresztúrig kiépülő védett buszsáv kialakításához ígért kormányzati hozzájárulás. A fejlesztések halogatásban amúgy meglehetős rutinja van a kormányzatnak és a fővárosnak is: például az úgynevezett külső kerületi körút megépítéséhez - amely az M0-snál beljebb vezetné le a most a szűk utcákat terhelő teherforgalmat - még 1995-ben ígért támogatást a szabaddemokrata Lotz Károly közlekedési miniszter, ám ebből azóta sem lett semmi.

A lobbizási kudarcra készülve a költségvetési koncepció szerint a szabaddemokrata-szocialista városvezetés elkerülhetetlennek látja újabb vagyonelemek értékesítését. Valószínűleg a Főgáz Zrt.-ben meglévő 50 százalékos részesedését adja el a Városháza, az ügylethez a privatizációs tanácsadót már ki is választotta. A szocialista Bakonyi Tibor korábbi főpolgármester-helyettes által vezetett gázművek részvényeit a belterületi földek ellentételeként afféle "bónuszként kapta annak idején a főváros", vagyis a Főgáz nem stratégiai cég - érzékeltette Ikvai-Szabó, nem mulasztva el megjegyezni, hogy a gázárakra az önkormányzatnak amúgy sincs hatása. Nem úgy, mint például a víz-, a csatorna- vagy a szemétdíjakra, amelyek jövőre 8,6-13,7 százalékkal nőnek. A múlt heti közgyűlés felhatalmazta a városvezetést arra is, hogy mintegy 16 milliárd forintnyi Elmű-részvényt értékesítsen.

A metróberuházás jövő évi terhe mindössze 7,5 milliárd forint, ettől még nem állna fejre a fővárosi büdzsé - állította Ikvai-Szabó. Mindazonáltal a városvezetés lázasan keresi a 4-es metró immár 472 - a felszíni kapcsolódó beruházásokkal együtt 511 - milliárd forintra rúgó költségeinek lefaragási lehetőségeit. E tekintetben nyár óta lényegében semmi nem történt, hiszen a városatyák Becker László metróbiztos beszámolóiból és a kormány augusztusban elfogadott akciótervéből hónapok óta tudják, hogy a kormány csak 350 milliárd forintos beruházási keretet vett figyelembe, s ehhez igazítva 260 milliárd forintnak megfelelő - pontosabban 1 milliárd eurónyi - támogatási igényt hajlandó Brüsszelbe továbbítani. Ehhez viszont át kellett fazonírozni a metróköltségvetést, hogy a büdzsé megfeleljen az uniós elvárásoknak is. A támogatási kérelmet a Városháza a napokban nyújtja be a kormányhoz. Előzőleg azonban teljesen át kellett dolgoznia a várható megtérülésre vonatkozó számításokat, s több felszíni és kapcsolódó beruházást el kellett hagynia. A kormányzat várhatóan decemberben hagyja jóvá a dokumentumot.

Így joggal minősítette a Győzike-show-hoz hasonló komolyságú médiaeseménynek Tarlós István, a városházi Fidesz-KDNP-frakció vezetője az MDF-frakció november 25-ei, "ködös vasárnapi" javaslatát, hogy az immár egy éve folyó metróépítkezést fel kell függeszteni "mindaddig, amíg a beruházás teljes finanszírozásának kérdését a közgyűlés nem rendezi". Tarlós szavait igazolva a múlt héten az MDF már csak azt kérte, decemberben számoltassák be a főpolgármestert a metróberuházásról. Mivel ez a jövő évi költségvetés miatt amúgy is elkerülhetetlen, a show átmenetileg szünetel.