URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A maginfláció decemberben 0,6 százalék, 12 havi összehasonlításban 4,8 százalék volt. Az éves átlagos alapdrágulás 5,3 százalékot tett ki. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított éves átlagos áremelkedés 2007-ben 10,7 százalék, decemberben a 12 havi index 9,4 százalék, a havi árnövekedés 0,4 százalék volt. Novemberben egy hónap alatt 0,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, és 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

A KSH közlése szerint a 2006 decemberében mért 6,5 százalékról az áremelkedés tizenkét havi üteme 2007 januárra 7,8 százalékra, márciusra 9 százalékra gyorsult, meghatározóan az év eleji hatósági árváltozások miatt. A tizenkét havi árváltozás szeptemberben volt a legalacsonyabb, 6,4 százalék. 2007 októberétől újra gyorsult az áremelkedés üteme, elsősorban az élelmiszerek és járműüzemanyagok jelentős drágulása miatt.

2007-ben a legnagyobb mértékben a háztartási energia árai emelkedtek, 24,6 százalékkal. Átlag felett, 11,5 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. A szolgáltatások 7,4 százalékos, a szeszes italok, dohányáruk 6,7 százalékos, valamint az egyéb cikkek 4 százalékos drágulása átlag alatti volt.

A Fidesz szerint a kormány gazdaságpolitikája miatt emelkedett 8 százalékra tavaly az infláció; a KSH kedden megjelent adataira Mádi László, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője reagált. A Pénzügyminisztérium szerint viszont a kormányzati intézkedések határozottan antiinflációs hatásúak és a kormány a szigorú költségvetési politika révén határozott lépéseket tesz az infláció csökkentésére.

Mádi László közleménye szerint az elszabadult infláció oka az élelmiszer-, valamint az energiaárak jelentős drágulása mellett a kormány drasztikus adóemelése és alkalmatlan gazdaságpolitikája, amelyet a gazdaság szereplői kockázati felárral ellensúlyoznak.

A fideszes politikus hangsúlyozta: a 8 százalékos infláció majdnem a duplája az uniós átlagnak, ugyanakkor a kormány nem tett határozott lépéseket a pénzromlás csökkentése érdekében, pedig tisztában volt azzal, hogy az infláció a legnehezebb körülmények között élőket, a nagycsaládosokat és a nyugdíjasokat sújtja a legnagyobb mértékben. Mint írta, a Pénzügyminisztérium rendre százmilliárd forintnyi nagyságrendben téved előrejelzéseiben, a törvénybe iktatott éves költségvetési tervekben.

A Pénzügyminisztérium reagálásában azt hangsúlyozta, hogy tavaly jelentősen javult az egyensúly, az államháztartás hiánya egy év alatt a bruttó hazai termék mintegy 3,5 százalékával mérséklődött. A közlemény szerint az idén további 1,7 százalékos egyensúlyjavulás várható.

Ezen intézkedések antiinflációs hatásúak, az áremelkedés mértéke az idén jelentősen mérséklődik, várhatóan mintegy 3 százalékponttal lesz alacsonyabb, mint a múlt esztendőben - szögezte le a pénzügyi tárca.

A vártnál magasabb lett ugyan a decemberi infláció, de mégsem okozott meglepetést a piacon az elemzők szerint. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője, és Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint is az oka nem meglepő: az élelmiszer- és az üzemanyagárak emelkedése hajtotta a fogyasztói árakat.

Nyeste Orsolya szerint az élelmiszerek és az üzemanyag havi áremelkedése továbbra is magas, míg a többi tételé különösebben nem változott. Török Zoltán szerint az idei évet tekintve pesszimisták az elemzők. A hatósági árak emelkedésére, az üzemanyag további drágulására lehet az idén számítani. Hozzátette, hogy a bruttó bérkiáramlás az idén nem csökken érdemben. Ezek miatt várhatóan nem teljesíthető a 2008-ra várt 3 százalékos fogyasztóiár-emelkedés.

Török Zoltán az élelmiszerárak idei alakulását kiszámíthatatlannak nevezte. Nyeste Orsolya várakozásai szerint az idei év végére az infláció 4,1-4,2 százalékra lassulhat. Hozzátette, hogy az első negyedévben lassuló infláció-csökkenésre lehet számítani, az első félév végén még 6 százalék fölött maradhat az index. Török Zoltán szerint az idei éves átlagos infláció 5 százalék fölött lesz.

A 2009-es mutatóról az elemzők véleménye megoszlott, míg Nyeste Orsolya szerint elérhető a célként meghatározott 3 százalék, addig Török Zoltán szerint 3,5 százalék körül alakul majd. Az OTP Bank elemzése szerint a decemberi 7,4 százalékos drágulást miatt valószínűleg még óvatosabb lesz a jegybank a kamatcsökkentési ciklus elindításával kapcsolatban. A mintegy 9 százalékos lakossági és a 30-40 százalékos vállalkozói/vállalati áramáremelés hatása talán a februári inflációs adatból látszik majd először világosan, és a viszonylag kedvező bérmegállapodás árnyékában realizálódó valós illetmény-fejlesztések következményeit is csak az első negyedév végén, a második negyedév elején lehet majd felmérni.

Az OTP szerint az sem nyugtathatja meg a Monetáris Tanácsot, hogy a kiemelten figyelt maginfláció 2007 legvégén növekedést mutatott. Mindezek mellett az élelmiszer-ársokk ugyan lecsengeni látszik, de az üzemanyagok árai szolgálhatnak további negatív fejleményekkel. A pénzintézet elemzőinek véleménye szerint a vártnál esetleg magasabb első három havi inflációs adat könnyen veszélybe sodorhatja az első félév végére várt kamatcsökkentést.