Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010 után "kiérik" a bankból, vagyis nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.

Ennek eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét.

A bank tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok - a közép-európai négyek, valamint Szlovénia és a balti köztársaságok – 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták, a csütörtökön közzétett éves jelentés szerint azonban tavaly ez az arány nem egészen 10 százalék volt. Az országcsoportban az EBRD 2007-ben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Magyarországra 38,7 millió új finanszírozás jutott, valamivel több a 2006-os 37,0 milliónál. A csütörtöki eredmény-beszámolóban tételesen szerepel is, hogy 2010-re a 2004-ben EU-taggá lett közép- és kelet-európai országok mindegyikének EBRD-finanszírozása várhatóan megszűnik.

Az új finanszírozások összértéke tavaly 5,6 milliárd euró volt a 2006-ban nyújtott 4,9 milliárd euró után. Az átalakulás korai és köztes szakaszában járó országok ennek 49 százalékát kapták az előző évi 48 százalék után; az EBRD ebbe az országcsoportba sorolja a már szintén EU-tag Romániát és Bulgáriát, valamint Szerbiát, Albániát, Montenegrót, Boszniát és az egykori szovjet térség közép-ázsiai köztársaságait.

A külön kategóriaként nyilvántartott Oroszország részesedése az új finanszírozásokból tavaly 41 százalékra emelkedett a 2006-ban mért 38 százalékról. Az EBRD tartalékolás utáni nettó profitja tavaly 1,9 milliárd euró volt az előző évi 2,4 milliárd euró után. A csökkenést a beszámoló szerint a korábbi befektetések értékesítéséből származó alacsonyabb bevétel, valamint az előző évi eredményt felduzzasztó egyszeri nagyobb tranzakciók magyarázzák.

A bank ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelpiaci felfordulás – jóllehet annak várhatóan csak korlátozott hatásai lesznek a kedvezményezett térségre – "befolyásolhatja" az idei bevételeket és csökkentheti a 2008-ban eszközölt új befektetések értékét.

Az 1991-ben létrehozott bank eddig összesen 1,8 milliárd euró közvetlen befektetést hajtott végre Magyarországon, és a múlt hónap közepén fogadta el valószínűleg utolsó, három évre szóló magyarországi tevékenységi programját.

A cselekvési terv értelmében az EBRD a hátralévő időben elsősorban olyan területekre összpontosít, mint a magánszektor részvételének segítése a közszolgáltatásokban, az energiaellátás sokoldalúvá tétele, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó beruházások.

Az EBRD emellett "különös figyelmet" kíván fordítani a magyar vállalatok külföldi terjeszkedésének előmozdítására is, részt akar venni új tőkepiaci termékek meghonosításában, és támogatja azokat az innovatív termékeket, illetve pénzintézeteket, amelyek a kis- és közepes vállalatok működését finanszírozzák, áll a Magyarországra elfogadott új stratégiai tervben.

A 61 részvényes ország által fenntartott EBRD Kijevben tartja idei éves közgyűlését. A májusi rendezvényen döntenek a nyáron leköszönő jelenlegi elnök, a bankot nyolc éve vezető francia Jean Lemierre utódlásáról.

A magyar kormány Surányi Györgyöt, az olasz Intesa Sanpaolo közép- és keleti-európai regionális igazgatóját, a CIB Bank elnökét jelölte a posztra, és volt cseh, görög és más jelölt is, de az Európai Unió e hét eleji pénzügyminiszteri tanácskozásán Németország jelöltje, Thomas Mirow pénzügyminisztériumi államtitkár kapta a legnagyobb támogatást.

Íratlan egyezség, hogy a részvények 60 százalékát birtokló EU jelöli ki az EBRD elnökét, az első alelnöki posztra pedig amerikai jelölt kerül. Az EBRD-nek eddig három francia és egy német elnöke volt.