A 2003-ban vásárolt lakás idei eladása már adómentes, a 2004-ben vásárolt adó alapja 30 százalék, a 2005-ben vásárolté 60, míg a 2006-ban vett lakásé 90 százalék, ha az idén adják el. A tavaly vásárolt lakások adóalapja pedig 100 százalék. Az adó kulcsa 25 százalék.
 
Az adó alapja azonban nem a vételár, hanem az eladó ebből származó jövedelme. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy le kell vonni az eladási árból a korábbi vételárat, és a számlával igazolható értéknövelő beruházásokat. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzi az elemzés, hogy levonható a külső nyílászáró csere, a homlokzatszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, a tetőtér beépítés, és az emeletráépítés költsége is. Ezzel szemben az esztétikai felújítások, mint például a festés, mázolás, burkolat csere, medenceépítés, kertrendezés költségei még akkor sem vonhatók le, ha mindezeket a ráfordításokat számlával tudja igazolni az eladó.
 
Az elemzés kitér a külföldiek magyarországi lakásvásárlásaira is. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium legfrissebb adatai szerint magánszemély külföldiek 2007-ben 1800 lakást vásároltak Budapesten, ez hasonló az előző évek adataihoz. A statisztika azonban torz, hiszen nem mutatja a cégen keresztüli vásárlást, illetve azon uniós állampolgárok ingatlanszerzéseit, akik Magyarország uniós csatlakozása óta engedély nélkül vásárolhatnak ingatlant. Budapest részaránya a külföldiek vásárlásában folyamatosan nő, tavaly már 39 százalékot ért el. Leginkább az írek és a spanyolok kötődnek a fővároshoz.
 
Érdekes jelenség, hogy a spanyol érdeklődők száma és részaránya nő leginkább. Ők gyakran klasszikus, régi építésű lakásokat keresnek, és nem gondolnak bele, hogy az új építésű lakás jobb befektetés, hiszen kisebb az induló részlet, jó választás esetén pedig nagy az értéknövekedés a ház építése alatt is. Továbbá nincsenek technikai problémák az épületben, ezért a bérbeadás, üzemeltetés egyszerűbb, kockázatmentesebb.