A költségvetés helyzetén kívül kockázatként sorolta az alacsony foglalkoztatottságot, a termékpiaci rugalmatlanságot, hozzátéve, hogy a munkaerő-piaci és a termékpiaci reformoknak nem kell okvetlenül megelőzniük az euró bevezetését, ezek történhetnek párhuzamosan vagy utólag is.

A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Simor András kitért arra is: az inflációs várakozások magas szinten vannak, tehát „ebből a szempontból sem vagyunk közel az eurócsatlakozás időpontjához”. Súlyos problémának nevezte azt, hogy miközben a foglalkoztatás alacsony szinten van, a szociális ellátó rendszerek nem ösztönöznek eléggé a munkára.

Kitért arra is, hogy miközben kiugróan magasak az átlagbért terhelő adók és járulékok, az állam mégis kevés bevételt szed be, mert szját és tb-járulékot is kevesen fizetnek.

„A gazdasági fejlettséghez képest koraérett jóléti állam van Magyarországon, megesszük a jövőnket” – fogalmazott. Az MNB elnöke hangsúlyozta: nem azt javasolja, hogy a legszegényebbektől vegyék el a szociális támogatást, de, mint mondta, például a Magyar Nemzeti Bank elnökének nem kellene kapnia családtámogatást.

„Azt szeretném javasolni, hogy a szociális kiadások legyenek célzottak. Azok kapjanak, akiknek szükségük van rá, és annyit kapjanak, amennyit elbír a magyar gazdaság. És úgy kapják, hogy az egyúttal ösztönözzön is a munkára – mondta Simor.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott: az euróbevezetés nem csúszik, mert céldátuma sincs. Komoly erőforrásnak az uniós többletpénzeket nevezte, azok célszerű felhasználását viszont megkérdőjelezte. Példaként elmondta, hogy Észak-Magyarországon tavaly 50 darab ravatalozó építésére költöttek 361 millió forintot.

Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy mivel kisebbségi kormányzás kezdődik, meg kell fogalmazni a politikával szemben támasztott alapelvárásokat. Ezek: az egyensúly fenntartása, a növekedés, a kiszámíthatóság, hitelesség, a struktúrák átalakítása, és gondoskodás arról, hogy az uniós pénzeket jól használjuk fel.