Vlagyimir Putyin újragombol. A hatodik legnagyobb kapitalista gazdaság © AP

Putyin elmondta, hogy Oroszország GDP-je vásárlóerő-paritáson számolva felülmúlta a 2 trillió dollárt. Úgy vélekedett: a GDP tekintetében Oroszország már idén maga mögé utasíthatja Nagy-Britanniát, vagyis a világranglistán a hetedik helyről a hatodikra léphet elő. Szólt arról is, hogy a költségvetési pénzek elköltésének jelenlegi hatékonysága minden kritikán aluli.

Hangsúlyozta, hogy az inflációnak – amely tavaly 11 százalék felett volt, de a kis jövedelműek által vásárolt cikkek terén közel 15 százalékot tett ki – néhány éven belül egyszámjegyűre kell csökkennie. Úgy vélte, hogy Oroszország jelentősen megnövekedett gazdasági potenciálja és tartalékai lehetővé teszik, hogy magabiztosan haladjon át a világgazdasági instabilitás időszakán.

A minimálbérnek 2009. január 1-re 4330 rubelre (mintegy 30300 forintra) kell növekednie, mondta, s hangsúlyozta, hogy az államnak van elegendő pénze a nyugdíjreformra. Adócsökkentéseket helyezett kilátásba azzal, hogy ennek stratégiáját kormánya augusztusra kidolgozza. Rámutatott: ezzel a gazdaság és a társadalom jelentős fejlesztési forrásokhoz jut. Felhozta, hogy a kőolajipari cégek bevételéből az állam adók és vámok útján 75-80 százalékot von el, s ez az oka annak, hogy sok kevéssé hatékony kitermelési helyet bezárnak, s lassú az új lelőhelyek feltárása. Azt mondta, az oktatásra, egészségügyre és lakásépítésre fordított összegek adóztatását a minimumra kell csökkenteni, s az értékpapírok piacán is kényelmes adófeltételeket kell teremteni. Ezzel kapcsolatban rámutatott: el kell érni, hogy kialakuljon a kisbefektetők tömeges osztálya és fontosnak mondta a magántőke bevonását az infrastruktúra fejlesztésébe.

Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szélesíteni kell a vállalkozói szabadságot, és kormánya nagy energiát fog fordítani arra, hogy elhárítsa a gazdaság útjában tornyosuló adminisztratív akadályokat, és csökkentse a felügyeleti szervek felhatalmazásait, értesítési kötelezettséget vezetve be az eddigi engedélyezési jog helyett. Állást foglalt az engedélyhez között tevékenységek számának csökkentése, s a felelősségbiztosítási rendszer kiterjesztése mellett.

Kilátásba helyezte, hogy az egészségügyre és az oktatásra fordított összegeket kormánya a jelenlegi többszörösére emeli: 2010-ben 2-2 ezer milliárd rubelt költenek e területekre. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátás színvonala nem kielégítő, ezért ki kell dolgozni az egészségügyi biztosítás hatékony rendszerét és a finanszírozás korszerű mechanizmusait.

Szólt arról is, hogy meg kell határozni az állami szektor mértékét, céljait és struktúráját, probléma ugyanis, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő nem fejlődnek, kizárólag a költségvetési pénzekre támaszkodnak, rossz esetben évekig használhatatlan termékeket gyártanak.

Azt is elmondta: a költségvetési kiadások hatékonysága minden kritikán aluli: az építkezések Oroszországban például a nyugati átlag többszörösébe kerülnek, miközben az energia, a munkaerő, és általában minden olcsóbb. A teremből elhangzott közbeszólásra reagálva azt mondta: „Nem, nem csak ellopják, bár persze lopnak is”, s úgy vélte, többek között az elavult szabályozókkal is baj van. Hangsúlyozta: az utóbbi években sokat költöttek a fegyveres erőkre, de ez még nem elég: korszerű fegyverekre és haditechnikára, továbbá a katonák jövedelmének és szociális támogatásának javítására van szükség az ország szuverenitásának megbízható védelméhez.