szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha a kormány nem akar uniós szankciót a nyakába, januártól rendelettel kell kötelezővé tennie az épületek energetikai tanúsítását. Ez közvetlenül is érinti a lakosságot: ha valaki el akarja majd adni a lakását vagy a házát, akkor energetikai tanúsíttatást, úgynevezett "zöldkártyát" kell kiállíttatnia. Egyelőre azonban nem lehet tudni, mindez mennyibe kerül majd a tulajdonosoknak. Ha túl drága lesz, nem térül meg, ha viszont túl olcsó, akkor az egész tanúsítás komolytalanná válhat.

Nyílt levélben fordult Gyurcsány Ferenchez az Energia Klub, levelükben az épületek energetikai tanúsítási rendszerének bevezetése mellett érvelnek. Igaz, sok választása a kormánynak úgy sincs: a rendszert be kell vezetni, erre kötelez ugyanis egy 2002-es uniós direktíva. De ahogy más kötelezettséggel – például az elektronikus útdíjszedéssel –, ezzel is le vagyunk maradva: 2006-ban egyszer már lejárt a bevezetésre szabott határidő, akkor azonban a kormány haladékot kért és kapott. Ennek ellenére a rendszerről azóta sem sokat hallani, a lakosságot pedig szinte egyáltalán nem tájékoztatják a szaktárcák és a kormány arról, mi  az értelme az uniós direktívának. A kormány a miniszterelnök hatáskörébe utalta a döntést arról, hogy a megadott határidőre bevezessük-e az épületek energiatanúsítási rendszerét, vagy vállaljuk a mulasztással járó uniós jogsértési eljárást.

A tervezett jogszabály lényege, hogy valamennyi épületet – legyen az akár egy családi ház vagy lakás – energetikai tanúsításnak kell alávetni, ha értékesíteni akarják. Vagyis egy épületet nem lehet majd eladni tanúsítás, azaz "zöldkártya" nélkül. Ez a "zöldkártya" az épület energiafogyasztását lesz hivatott megmutatni. A skála a legkedvezőbb "A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb "I" kategóriáig terjed.

„Az uniós direktíva viszonylag pontosan meghatározza, hogy milyen esetekben kötelező a tanúsítvány megléte – például egy lakás eladásakor. S bár nem szankcionálja a tanúsítvány hiányát, a direktívát épp most vizsgálják felül. Tehát előbb-utóbb még szigorúbb lesz a tanúsítás” – mondta a hvg.hu-nak Király Zsuzsanna, az Energia Klub energiahatékonysági programvezetője.

Fizetni kell, de megtérülne

Az Energia Klub szerint tanúsítás legfontosabb haszna, hogy laikusok számára is könnyen értelmezhető, hiteles piaci információt jelent az ingatlanpiacon, azaz a vevők az „energiacímke” alapján előre tájékozódhatnak leendő lakásuk energiahatékonyságáról. De legalább ennyire fontos az is, hogy a tanúsítás következtében csökkentik a háztartások energiaköltségeit. Ráadásul a hiteles információ piactisztító hatással bír és visszaszorítja a vevők esetleges félretájékoztatását a várható energiafogyasztásról, hosszabb távon pedig az energiatakarékos épületek lesznek piacképesek.

© sxc.hu
A tanúsítás azonban pénzbe kerül, amit az ingatlan tulajdonosának kell megfizetnie. Sokak szerint a kormány emiatt is halogatta a rendszer bevezetését. Egyszer túl magas, máskor túl alacsony árat „lőttek be”. „Az első, 2005-ben született rendelettervezetben még 150-300 ezres tanúsítási ár szerepelt. Ez megbukott, nem is csoda, hiszen ezt soha nem spórolná meg energiában senki. Az új rendelettervezetben pedig olyan hihetetlenül alacsony árat, 10-20 ezer forintot határoztak meg, ami szintén irreális” – emlékeztet Király Zsuzsanna.

Az Energia Klub szerint a tanúsítás bevezetésének érdemi akadálya ma a tanúsítvány elkészítésére jogosultak szűk köre. Úgy vélik, megoldást jelenthet, ha e kört kiterjesztik. „Nyugat-európai tapasztalatok alapján jól működő, megfelelő számú versenyzővel ellátott szakértői piacon az árak lakásonként 100-150 euró és családi házanként 200-300 euró körül alakulnak. Az árak viszonylagos alacsonyan tartásához hozzájárul az is, hogy számos országban nem kötik felsőfokú energetikai végzettséghez a tanúsítást, csak speciális szakvizsgához” – olvasható a Klub levelében.

Felhígulhat a piac?

Csak részben ért egyet ezzel az állásponttal a piac. Balogh Béla, a tanúsítást végző Vincotte közép- és kelet-európai üzletfejlesztési vezetője a hvg.hu-nak elmondta: reálisnak tartja a Klub által javasolt árakat, de nem mindegy, hogy milyen módon nyomják le őket a lakosság által is emészthető szintre. „Ha ez azzal jár, hogy a piac felhígul, akkor könnyen elértéktelenedhet egy ilyen tanúsítvány, a jogszabály pedig értelmét veszti” – mutat rá szakember.

Félmunka
Magyarországon két éve hirdették ki a rendeletet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. A számítás menetének ismertetése mellett a rendelet határértékeket állapít meg az egyes épületszerkezetek (például határolófalak, födémek, ablakok) hőátbocsátására is.
2006 szeptemberétől nem adható ki építési engedély az energetikai számítás elvégzése nélkül, illetve ennek végeredménye nem lehet rosszabb az előírtaknál.
Szerinte megoldás lehetne, ha az árképzésben egyfajta józan határt szabnának a tanúsító cégek, azaz nem tisztán piaci árakból indulnának ki. „Ha egy szakember javasolt óradíját vennék alapul, akkor egy lakás tulajdonosának 200-250 ezer forintjába is kerülne a tanúsítvány, ami irreális ár. De a másik véglet sem jó, mert egy tízezer forintos tanúsítás komolytalan lenne” – mondja. A Vincotte szakértője szerint a jogszabállyal kapcsolatban a legfőbb kérdés az, hogy milyen szigorúan értelmezik majd. Balogh úgy véli, akkor érné el valódi célját, ha olyan szerepet töltene be, mint a gépkocsiknál a műszaki vizsgához kötött forgalmi engedély. Ha nem így lesz, szerinte értelmét veszti. Bár a "zöldkártya" elkészíttetése pénzbe kerül, a költsége elenyésző ahhoz képest, amennyivel a gazdaságtalan energiafelhasználás rövidíti jelenleg meg a lakástulajdonosokat  –  hangsúlyozza.

Az energiatanúsítvány ötlete egyébként Dániából származik, az EU jogrendszere onnan vette át. Dániában bonyolult, több tíz oldalas segédanyag rendelkezik arról, miként kell számolni a tanúsítás kiállításakor. A tagországok azonban általában ennél egyszerűbb, nem teljes körű tanúsítást vezettek be.

Idehaza várhatóan szintén viszonylag egyszerű számítási módszert írnak majd elő: a tényleges fogyasztás és a számlák alapján becslik majd meg az ingatlan energiafogyasztását. Az elképzelések szerint az energiatanúsítványt minden tíz évben egyszer kell majd megszerezni, függetlenül attól, hogy időközben hányszor cserél gazdát az ingatlan.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!