A fejlődés pontosan mutatja a nemzetközi pénzügyi piaci válság hatását: az információs és elszámolási szolgáltatásokból bőven nőtt a bevétel, az új kibocsátásokból és az értékpapír-kereskedelemből azonban csak kínkeservvel szinten maradt, tükrözve a nemzetközi tőzsdei bizalomvesztést. Az LSE részvénye maga is 64 százalékkal gyengült az év eleje óta.

Az LSE önálló bevétele egy évvel korábban valójában 100,1 millió font volt, vállalati rekord, 19 százalékkal több az egy évvel azelőttinél, de ahhoz most a jobb összehasonlítás végett hozzáadták a milánói értéktőzsde, a Borsa Italiana akkori bevételét. A Borsa Italianát az LSE tavaly ősszel vásárolta meg, létrehozva a legnagyobb európai diverzifikált tőzsdecsoportot.

Miután az utóbbi öt-hat évben az LSE a konkurensei legalább öt ellenséges felvásárlási ajánlatát verte vissza – legutóbb tavaly februárban a New York-i Nasdaqét –, a maga részéről viszont megvette a milánói értéktőzsdét üzemeltető Borsa Italianát. A részvénycserés ügylet 1,103 milliárd fontra (1,634 milliárd euró) értékelte az olasz tőzsdecéget, amelynek fő részvényesei nagybankok voltak.

A csoport piaci értéke 3,9 milliárd fontra nőtt az egyesüléstől, ez megnehezíti, hogy bárki újabb kísérletet tegyen a londoni piac megszerzésére. A Borsa Italianára a világ legnagyobb tőzsdecsoportja, a tavaly áprilisban egyesült amerikai-nyugat-európai NYSE Euronext is pályázott.

Az egyesült londoni-milánói tőzsdecég piacvezető Európában a bejegyzett alapok részvényeinek elektronikus forgalmazásában, továbbá a származékos értékpapírok és a kötvények forgalmában.

Az elmúlt években a brit ICAP piacszervező cég, a frankfurti Deutsche Börse AG, a nyugat-európai Euronext SA és a svéd OMX tőzsdeüzemeltető is szemet vetett az LSE-re, de hiába.

A márciussal zárult, legutóbbi pénzügyi évben az LSE Plc adózott eredménye, szintén a Borsa Italianával együtt számolva, 29 százalékkal 173,8 millió fontra nőtt, a bevétele 15 százalékkal 666,8 millió fontra gyarapodott.