A Pénzügyminisztérium (PM) – azután, hogy megkapja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezését a MÁV Általános Biztosító Egyesület biztosítási tevékenységi engedélyének visszavonásáról – azonnal megvizsgálja az ügyet – közölte a szaktárca pénteken.

A PSZÁF pénteki közleménye szerint minderre azért került sor, mert a biztosító július 24-i rendkívüli közgyűlésen a tagok többsége szavazással elutasította azt, hogy tagdíj-kiegészítéssel, pótbefizetés teljesítésével rendezzék az egyesület helyzetét, s ezáltal megszüntessék a tartalék- és tőkehiányt.

A PSZÁF közölte azt is, hogy a miniszteri válasz időpontjához és tartalmához igazodva az intézkedések pontos menetrendjéről, a tagok más biztosítóhoz történő átszerződésének időpontjáról és az arra rendelkezésre álló időszakról, illetve a biztosítási szerződésekből származó kötelezettségek kielégítési módjáról a felügyelet, valamint a MÁV ÁBE felügyeleti biztosai részletesen tájékoztatják a nyilvánosságot.

A felügyelet a közlemény alapján olyan ütemezést fog kialakítani, hogy az ügyfelek és a fogadó biztosítók számára megfelelő idő, 30 nap álljon rendelkezésre a döntés meghozatalához.

A felügyelet törekszik arra is, hogy az átszerződés és a MÁV ÁBE kárfelelősségének a határnapja a biztosítási negyedévhez igazodjon. Ez technikailag a legegyszerűbb, és a biztosítottak számára a legátláthatóbb.

A közlemény szerint a tevékenységi engedély visszavonásával egy időben a felügyelet a biztosítási törvényben előírt kötelezettségének megfelelően gondoskodni fog arról is, hogy a károk fedezetére szolgáló vagyon kizárólag a biztosítottak érdekében legyen felhasználható.

A közlemény szerint a felügyeleti biztosok a közelmúltban újabb bűncselekmény alapos gyanújára utaló eseteket fedeztek fel a MÁV ÁBE-nál. Ezek alapján a felügyelet újabb nyomozati eljárást kezdeményezett a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál.

A PSZÁF emlékeztet: korábban már jelezte, ha a közgyűlés a tagdíj-kiegészítés, pótbefizetés elutasításáról dönt, akkor a jogszabályok alapján haladéktalanul kezdeményezi az egyesület biztosítási tevékenységi engedélyének visszavonását.

Ennek hátterében az áll, hogy pótbefizetés, tagdíj-kiegészítés nélkül év végéig csak a már meglévő és várhatóan még felmerülő károk mintegy felére van eszközfedezete a biztosítónak.

A MÁV ÁBE közlése szerint az egyesület függő kárainak állománya jelenleg mintegy 10 ezer, amelyek értéke 9 milliárd forint.

A PSZÁF április 8-án függesztette fel a MÁV ÁBE kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékének terjesztését, illetve kötelezte az egyesületet tartalékhiányos kgfb-állománya átruházásának előkészítésére. Ezzel együtt a felügyelet kezdeményezte a biztosító első számú vezetőjének és vezető biztosításmatematikusának felmentését is.

A PSZÁF az egyesületnél március 18-19-én végzett helyszíni célvizsgálat, továbbá a biztosító által benyújtott adatok alapján hozta meg intézkedését. Az új kgfb szerződések kötésének tiltását és a meglévő kgfb-állomány átruházásának előírását az tette szükségessé, hogy a biztosító az állományra vetítve nem rendelkezik megfelelő mértékű tartalékkal, ami a PSZÁF szerint hosszú távon veszélyezteti az intézmény biztonságos működését. A tartalékhiány megszüntetésére az egyesület előzőleg nem tudott a felügyelet által elfogadható pénzügyi tervet bemutatni.

Ezt követően a PSZÁF április 11-én felügyeleti biztosokat küldött ki az egyesülethez a folyamatos, törvényes működés és pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Eközben a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága a Fővárosi Főügyészség kijelölése alapján különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a biztosító vezetője és több társa ellen.

Az egyesület júniusban és júliusban is tartott közgyűlést, ám ezeken a PSZÁF számára nem sikerült elfogadható módon rendezniük a tagoknak az ügyeket.

Időközben sikertelennek bizonyult az pályázat is, amit az egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) állományának átvételére írtak ki, s ezért a PSZÁF végül úgy döntött, kezdeményezi a biztosító engedélyének visszavonást, gyakorlatilag a MÁV ÁBE megszüntetését.

A csütörtöki közgyűlésen ismertették az egyesület első féléves mérlegét. Ebben az eszközök, illetve a források 5,2 milliárd forintot tesznek ki. Az eszköz oldalon a befektetések állománya 2,3 milliárd, a követeléseké 2 milliárd forint. Az egyesület saját tőkéje mínusz 5,5 milliárd forint. Az eredménytartalék mínusz 4,1 milliárd forint, a mérleg szerinti veszteség 2,1 milliárd forint.

A közgyűlésen a felügyeleti biztos ugyan javaslatot tett a biztosítót megmentő pótbefizetésre, ám ezt a közgyűlés elutasította.

A pénzügyminiszter azt megelőzően, hogy döntene az engedély visszavonásának jóváhagyása kérdésében, felügyeleti jogkörében vizsgálni fogja: a PSZÁF milyen hatósági intézkedéseket tett, valamint azt, hogy fennállnak-e az engedély visszavonásának jogszabályi alapjai.