Az uniós képviselők mindazonáltal több ponton módosították az Európai Bizottság terveit, köztük azt is, amely egy uniós szuperhatóságot hozna létre a szabályozóhatóságok jelenlegi lazább csoportosulása helyett. A parlament a jelenleginél nagyobb, de a szuperhatóságnál kisebb hatáskörű testület létrehozását javasolja. A csomag szeptember eleji vitájában felszólalt Herczog Edit (MSZP), aki szerint az új szabályozótestület egyszerűsítené a nemzeti szabályozóhatóságok együttműködését, és tényleges részvételt garantálna. Hegyi Gyula (MSZP) egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a telekommunikáció fejlődése nem csak technológiai és gazdasági folyamat, de társadalmi és kulturális jelentőséggel is bír.

A Fidesz EP-delegációjának nevében Gyürk András szerdán közleményt adott ki, amely szerint a keretszabályozás jelentősége abban rejlik, hogy fokozza a piaci versenyt, miközben nem hagyja figyelmen kívül a fogyasztók megfelelő szintű védelmét. Nagy többséggel fogadta el az EP azt a javaslatot, amelynek értelmében a cégeknek szét kell választaniuk a hálózatok működtetését és a kiskereskedelmi tevékenységet. Ez lehetőséget ad arra, hogy más cégek is hozzáférhessenek a hálózatokhoz, és növekedjék a verseny. Ami a szabályozótestületet illeti, azt részben a tagállamok, kisebb részben az uniós költségvetés finanszírozza majd. Ezzel kapcsolatban a vitában Herczog Edit úgy vélekedett, hogy a testület számon kérhetőségét és átláthatóságát a közösségi finanszírozás garantálná megfelelően.

Nem tartozik az új hatóság illetékességi körébe az internet biztonságának területe. Elvetette a parlament a brüsszeli bizottságnak azt a javaslatát is, amely kiterjesztette volna a bizottság vétójogát a nemzeti hatóságok döntéseire, ha azt Brüsszelben elégtelennek ítélik.

Az elfogadott változat szerint uniós szinten kell optimalizálni a rádiófrekvenciák jobb kihasználását, hogy megfelelően tudják ellátni a vezeték nélküli szolgáltatások, a rádió, a mobiltévé, a szélessávú internet és például az internetes ügyintézés (e-kormányzás, e-egészségügy) igényeit. A frekvenciák kiosztása ugyanakkor a tagországok jogköre marad.

Az új szabályozás legfontosabb elmei közé tartozik a fogyasztók védelmét fokozó csomag. A szolgáltatónak például – a szerződéskötés előtt – egyértelmű tájékoztatást kell adnia a díjakról és az esetleges hozzáférés-korlátozásokról. A fogyasztó figyelmét fel kell hívni az internet használata során előfordulható veszélyekre, így például a személyes adatokkal való esetleges visszaélések lehetőségére is. A számítógépről való adatgyűjtést (például az úgynevezett „sütik” (cookie-k)elfogadásának engedélyezését) is a fogyasztó egyértelmű hozzájárulásának kell megelőznie.

A szolgáltatóknak átlátható, összehasonlítható módon kell közölniük aktuális áraikat, díjaikat, az általános szerződési feltételeket és azt is, hogy milyen feltételekkel lehet felmondani a szerződést. A szabályozás egyik célja, hogy a fogyasztók egyértelműen meg tudják ítélni, melyik szolgáltató nyújt számukra kedvezőbb feltételeket. Hegyi Gyula a vitában azt is hangsúlyozta, hogy biztosítani kellene az általános és demokratikus hozzáférést a kommunikációs eszközökhöz és a kulturális és oktatási örökség tiszteletben tartását.

A távközlési csomag az Európai Bizottság jelenlegi – José Manuel Durao Barroso vezette – testületének egyik legfontosabb produktuma. A most megszavazott szabályokat még az EU-tagországok kormányainak is jóvá kell hagyniuk.