Az IMF-nek készenléti segélyezésre 350 milliárd dollár áll rendelkezésére, ami le van kötve. Ahhoz, hogy a második-harmadik hullámot kezelni tudja, a nemzetközi szervezetnek 1000 milliárd dollárt kellene a tőkepiacról bevonnia. Az igazgató rámutatott, hogy többet foglalkozunk a pénzügyi válság kezelésével, mint következményeivel. Inotai András szerint a válság négy síkon bontakozik ki, amelyek egymással összefüggenek, ugyanakkor a folyamatok sebessége és következményei jelentős eltéréseket mutatnak.

Ezek a következők: globális pénzügyi (bank-) válság; ennek globális makrogazdasági következményei; a nyomukban felerősödő társadalmi feszültségek; táptalaj kialakulása a populista, demagóg, esetenként kifejezetten durván nacionalista és szélsőséges nézeteknek.

Felhívta a figyelmet, hogy alapvető feladat a makrogazdasági recesszió elmélyülésével párhuzamosan kidolgozni azt a stratégiát, amely alkalmas lehet a negatív hatások mérséklésére. Ahhoz, hogy e hatások mérsékeltek legyenek, még a válság elején meg kell kezdeni a társadalmi párbeszédet – hangsúlyozta az igazgató. A gazdasági válsággal kapcsolatban megjegyezte: nem csak Magyarországon készít a pénzügyminisztérium hetente új költségvetést.

Inotai András úgy vélekedett: a kis- és középvállalati szektornak szánt 1000 milliárd forintos csomagot kizárólag a gazdaság fejlesztésére – beruházásra, exportösztönzésre – szabad felhasználni, a kivitel dinamizálásához szerinte megvannak a piacok.

Rácz Margit kutatási igazgató szerint a maastrichti kritériumok fellazítása nem képzelhető el, a pénzügyi fegyelem megkérdőjelezhetetlen, miközben gazdasági válság bontakozik ki. A pénzügyi válság egyik komoly tapasztalata ugyanis, hogy az egyes országok sebezhetősége attól is függ, hogy a külső finanszírozásra mennyire szorul rá, vagyis államháztartása mennyire stabil.

A kutatási igazgató úgy vélekedett, ha a forintárfolyamot sikerül megfogni, Magyarországon is csökkennie kell az inflációnak, s akkor megkezdődhet az alapkamat mérséklése, hiszen a spekulációs veszély csökken. Az euró minél korábbi átvételének szükségessége megkérdőjelezhetetlen, az eurózónába való felvétel azonban nem fog felgyorsulni Rácz Margit szerint.

Simai Mihály akadémikus elmondta, hogy a jelenleg alkalmazott eszközök kínálati oldalról próbálják a növekedést ösztönözni, ám hiába csökken a kamatláb, ha nincs kereslet. Úgy vélekedett, hogy gyors változásra akkor van lehetőség, ha a kínálati és a keresleti oldalt összehangolják. Szerinte a keresleti oldalról való ösztönzésre Amerika lehetőségei jobbak, mint Európáé.
Rácz Margit úgy véli, hogy a keresletet csak akkor lehet ösztönözni, ha van rá forrás, a legszebb szerinte az lenne, ha ezt beruházásokon keresztül lehetne megtenni, mert azáltal munkahelyek teremtődnének. A 2009-es visszaesést radikálisan, keresletpolitikai eszközökkel nem lehet mérsékelni, mert nincs rá forrás.