Vége az aranyéletnek a pénzügyi szektorban

hvg.hu: A válság miatt most mindenki a szabályok szigorításának szükségességéről beszél. Ha jól tudom, Ön vezette azt a munkacsoportot, amelyik az EU pénzügyi piacának szabályozási direktíváján dolgozott. Ez az új keretszbályozás mit jelent a pénzügyi szektor szereplőinek?

Chris Pickles: Az Európai Bizottság előállt egy piaci direktívával, a pénzügyi eszközök piacairól szóló EU irányelvvel (Markets in Financial Instruments, MiFID), amely alapjában véve nagyobb versenyt teremt a pénzügyi piacokon, de emellett egységesíti és szigorítja a szabályozásokat is. Ebben a munkában hat európai országból mintegy 500 ember vett részt a pénzügyi szektor  öt szakmai képviseleteiből, amelyekben befektetési szakemberek, letétkezelők, tőzsdeügynökök, kereskedők, háttértechnológiáért felelős beszállítók, pénzügyi szolgáltatók és vagyonkezelők képviseltették magukat. Ez az új keretszabályozás, amely egyébként már tavaly november 1-jén életbe lépett, mindenkit érint az iparágban, a bankoktól fogva az adatszolgáltatókon át a kereskedőkig mindenkit. Úgy gondolom, a szektor jelentős változásokon megy át a jövőben.

Chris Pickles. Ez a szakasz egy tökéletes példája annak, amikor minden összejön © Stiller Ákos

hvg.hu: Ennek fényében mire lehet számítani?

Mi a MiFID?

A MiFID a pénzügyi eszközök piacainak szabályozására létrehozott két irányelvet takar, amely 2007 november elsején lépett hatályba. Célja egy egységes szabályzórendszer felállítása az EU értékpapír-piacaira. A 2004-es MiFID-irányelv eltörli a koncentrációs szabályt, vagyis a tagállamok többé nem kötelezhetik a befektetési szolgáltatásokat nyújtókat, hogy tőzsdén keresztül hajtsák végre megbízásaikat. Az alternatív értékpapír-kereskedelmi platformokat ugyanazokkal az átláthatósági követelményekkel szembesíti, mint a tőzsdéket. Egyúttal a megváltozott körülményekhez igazítja a befektetési szolgáltatást nyújtó cégek engedélyezési eljárását (kiterjeszti például a befektetési tanácsadás gyorsan fejlődő üzletágára is az engedélyezést). Végül magas szinten harmonizálja a befektetővédelmi előírásokat, amely a legtöbb tagállamban a befektetővédelmi szabályok szigorítását jelenti. A 2006-os direktíva mindennek a technikai megvalósítását részletezi.

C.P.: A MiFID-nek köszönhetően a pénzügyi piacokon a változások egy része már megtörtént a fúziókkal. A New York-i tőzsde (NYSE) például megvette a Euronextet, így a párizsi, amszterdami, brüsszeli és lisszaboni börzék már amerikai felügyelet alatt vannak. A skandináv tőzsdék pedig a New York-i elektronikus tőzsde, a Nasdaq fennhatósága alá kerültek. Ez tehát nem a válság hozadéka. A krízis hatására inkább  költséghatékonysággal összefüggő változások várhatók. A pénzügyi vállalatok eddig ugyanis a problémákat gyakorlatilag csak kiadásnöveléssel oldották meg – úgy is fogalmazhatnék, hogy pénzzel tömték be a lyukakat. A helyzet azonban most ki fogja kényszeríteni, hogy ezt az üzleti modellt átgondolják és hatékonyabbá tegyék a működésüket.

hvg.hu: Tehát úgy gondolja, hogy a krízis felgyorsítja ezeket a racionalizálási folyamatokat?

C.P.: A válság az átalakulásnak csak egy eleme, de kétségtelen, hogy ez a szakasz most a tökéletes példája annak, amikor minden összejön, vagyis egy rosszul és pazarlóan működő rendszerre rájön még egy gazdasági válság. Ez a helyzet most teljesen átalakítja a piacot. Az EU-szabályozás a pénzügyi szektor strukturális változását kényszeríti ki, a válság pedig azt, hogy mindezt költséghatékonyan tegyék. A pénzszűke miatt most nem oldhatják meg a cégek a problémáikat azzal, hogy többet költenek egy egyébként is hibás struktúrára.

hvg.hu: A kialakult gazdasági helyzet nem követeli meg az eddig kialakított uniós keretszabályozás teljes újragondolását?

C.P.: Az Európai Bizottság leszögezte, hogy a válság miatt nem áll szándékában visszamenőleg megváltoztatni a kialakított keretszabályozást. A MiFID tulajdonképpen szigorít, a válság kirobbanásának egyik oka pedig pont a szabályozás hiánya volt.

hvg.hu: Ha jól tudom a pénzügyi vállalatok aggódtak, hogy a direktíva miatt megugranak a költségeik. Valóban kell ettől tartaniuk?

C.P.: A program pénzügyi szektorra eső költségét 6,5 milliárd euróra taksálták – még a válság előtt. Ez a program valóban drága, de minden piaci szereplőnek üzleti érdekei is vannak. Ne felejtsük el, hogy a pénzügyi szektor szereplői nemcsak a hatékonyságon, hanem a hatékonytalanságon is keresnek pénzt.

hvg.hu: Milyen változásokat hoz ez a helyzet az önök ágazatában?

C.P.: A BT-nek, mint telekommunikációs piaci értékesítő vállalatnak, előnyöket hozhat, hiszen a pénzügyi szektor most rákényszerül a hatékonyság növelésére. És ez a mi profilunk. A BT üzemelteti a világ legnagyobb pénzügyi hálózatát, az ügyfeleink között van a legtöbb bank és bróker. Ez a tevékenység viszont a pénzügyi intézményeknek nem a fő profilja, ezért ezt gyakran kiszervezik. Így azt hiszem akár piacbővülésben is reménykedhetünk.

hvg.hu: Mekkora növekedésre számítanak?

C.P.: Őszintén szólva még meg sem próbáltuk megbecsülni. Még csak a válság hatásait próbáljuk felmérni. Arra számítunk, hogy a pénzügyi intézmények csak arra fognak pénzt költeni, ami valódi hozzáadott értékként szolgál. A piacon kétségkívül nagy átalakulások lesznek, akvizíciók, csődök, új szereplők. Az is valószínű, hogy a cégek a már meglévő infrastruktúrájukat fogják használni, csak hatékonyabban.

A válság kikényszeríti a hatékonyságot © Stiller Ákos

hvg.hu: Ezek alapján úgy tűnik, hogy az önök ágazata a válság által a legkevésbé érintett szektor egyike lesz. Mit gondol, hogyan jöhetnek ki ebből a helyzetből?

C.P.: Mi sem tudjuk majd kivonni magunkat a válság hatásai alól, de az biztos, hogy a többi ágazathoz képest másként érint bennünket. Azzal például nem számolunk, hogy kevesebb ügyfelünk lesz – hiszen nem fogják elvágni a kábeleket, mondván, nem kommunikálnak egymással többet.

hvg.hu: De az ügyfeleik közül valószínűleg el is veszítenek néhányat, hiszen lesznek olyan intézmények, amelyek tönkre mennek.

Chris Pickles

Chris Pickles, a BT Global Services globális befektetési banki ügyfelekért felelős marketing vezetője. A szakember a pénzügyi szektorban több mint 30 éves tapasztalatot szerzett. Korábban az Érétkpapírkereskedők Európai Szövetségének főtitkára, a frankfurti tőzsde tőzsdei termékekért felelős igazgatója volt, illetve marketing managerként dolgozott a Reutersnél. Jelenleg a FIX Protocol globális ellenőrző bizottságának, illetve a pénzügyi informatikai szektor nemzetközi szervezetének, a SIIA/FISD végrehajtó bizottságának tagja. 2005-től az európai uniós pénzügyi eszközök piacainak szabályozására létrehozott direktíva, a MiFID kialakításán dolgozó szakmai szervezeteket tömörítő munkacsoportját vezette.

C.P.: Racionalizálódást biztosan fogunk látni. Ha két nagy ügyfél összeolvad, - mint történt ez a Bank of America és a Merril Lynch esetében – akkor nyilván nem tartanak meg párhuzamos funkciókat, de valószínűsíthető, hogy hatékonyabb rendszert akarnak majd üzemeltetni. A racionalizációval ugyanis hatalmas összegeket spórolhatnak meg a cégek. A mi célunk természetesen az, hogy ne jöjjünk ki rosszabbul a helyzetből.

hvg.hu: A válság a régiókat különböző mértékben érinti. Elképzelhetőnek tartja, hogy amit elveszítenek mondjuk az európai vagy az amerikai piacokon, azt Ázsiában visszahozzák?

C.P.: Nem hiszem, hogy ki kiegyenlítik egymást a piacok. Az egész világ megváltozott a válság hatására. A piaci helyzet már nem lesz olyan, mint volt. Az viszont mindenképpen a BT előnyére válhat, hogy az ázsiai-csendes-óceáni régióra nagy hangsúlyt fektetett korábban. Rövid távon – a következő 18 hónapban – úgy gondoljuk, hogy ebben a térségben számunkra az tartogathat lehetőségeket, hogy az ottani befektetési bankoknak továbbra is szükségük lesz infrastruktúrára. Közép távon a Közel-Keletben és Kelet-Európában látunk fantáziát, hosszú távon pedig Dél-Amerika, Oroszország és India a fókusz. Ez utóbbiak azért hosszú távú tervek, mert a nyereségesség eléréséhez ezeken a piacokon néhány éves működés szükséges.

hvg.hu: Közép távra Kelet-Európát említeni nem túl optimista terv?

C.P.: Természetesen ezeket az országokat is érinti a válság, de ebben a régióban úgy gondoljuk, van növekedésre lehetőség. Kelet-Európában a számításaink szerint a bankok esetében a vállalati üzletágban lesznek lehetőségek. A bankok ugyanis szerintünk a több ügyfél megszerzése érdekében még több fiókot fognak nyitni közép távon, amelyek egymás közötti kommunikációjára a mi hálózatunkat használják majd.

hvg.hu: Technológiai oldalról nézve milyen változások várhatók?

C.P.: Az üzemeltetési kockázatkezelésnek gyorsabbá kell válnia, hiszen egyrészt a kereskedés egyre inkább felgyorsul a pénzpiacokon. Mivel emiatt az adatforgalom is megsokszorozódott az elmúlt években – a 15 évvel ezelőtti 200 üzenet/másodperc mára 1,4 millió üzenet/másodpercre gyorsult – ezeket is kezelnie kell tudni egy jelentős pénzügyi intézménynek, hiszen ebben van minden olyan információ, amely a világ piacaira vonatkozik és ahol egy ilyen cég kereskedik. Másrészt pedig azzal is számolni kell, hogy ha kevesebb pénz áll rendelkezésre a piacokon, akkor azt többször kell megforgatni. A hatékonysághoz viszont hozzátartozik, hogy mindezt gyorsabban és jobb kockázatkezelés mellett tegye az adott cég. Ezért gondolom, hogy ez a jövőben még inkább a középpontba kerül.

Szabó Zsuzsanna