Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Boros nemzet vagyunk. Jó bizonyság erre megannyi népdalunk és bordalunk. Ennek megfelelően megisszuk a magunkét, vagy legalábbis nem sokkal kevesebbet, mint amennyi bor megterem az országban. Ám a piac átalakult, nem ugyanazt és főleg nem annyiért isszuk, mint nem is oly rég. Lássuk, hogy mi gurul le a magyar torkokon!
Borvacsora egy villányi pincészetben. Elég gyakran ürítjük poharunk © hvg.hu |
Többek között ez is kiderül a Magyar Bormarketing Kht. magyar borpiacot feltáró kutatásából, amely régen hiányzó adatokat pótolva lehetővé tette reális kép kialakítását az ágazatról. A 2008 szilveszteri dátummal kibocsátott tanulmányból kiderül, hogy hazánk teljes szőlőtermő területe 2007-ben 71 ezer hektár, a bortermelés pedig nagyjából évi 3,5 millió hektoliter (az elmúlt 5 év átlaga 3,6 millió hektoliter) volt. Az ültetvények hektáronkénti hozama 45 hektoliter körül alakul. A termelés fele-fele arányban oszlik meg a minőségi illetve az asztali és tájborok között. A fehérborok annak ellenére dominálnak Magyarországon (69 százalék), hogy a vörösborok egyre kedveltebbé váltak az utóbbi években, s arányuk hat év alatt 25-ről 29 százalékra nőtt.
© Magyar Bormarketing Kht. |
Korábban külföldi borokkal csak elvétve találkozhatott a fogyasztó a magyar üzletek polcain, hiszen az import elsősorban választékbővítésre szolgált. Az elmúlt években azonban – különösen a nemzetközi áruházláncok térnyerése óta – jelentősen megváltozott a helyzet. A Magyar Bormarketing Kht. adatai szerint az import mennyisége 2007-ben már 257 ezer hektoliter volt, ami 42 százalékos mennyiségi növekedést jelent az előző évihez képest, és csaknem az ötszöröse a 2004-es import volumenének.
A 2007-es import teljes mennyiségének 63,8 százaléka Olaszországból származott. Az Itáliából behozott borok mennyisége 2007-re 164 ezer hektoliterre nőtt, ami 25 százalékos növekedés az előző évihez képest. Az olasz borok 77 százaléka hordós kiszerelésben, 0,38 eurós literenkénti átlagáron érkezett az országba.
Jelentős volt a behozatal a német (2,9 millió euró) és a francia (2,4 millió euró) borokból, továbbá sokszorosára bővült a Szlovákiából és Chiléből származó import. Végső soron az importált bor jelentős piaci tényezőnek számít, s különösen az alacsonyabb árkategóriákban kelt jelentős versenyt.
© Forrás: Magyar Bormarketing Kht. |
Magyarországon éves szinten megközelítőleg 2,5 millió hektoliteres a borforgalom, az éves egy főre eső borfogyasztás pedig 30-32 liter körül mozog, miközben a magyar lakosság fele egyáltalán nem iszik bort.
Ennek a mennyiségnek nagyjából kétharmada (azaz évente fejenként kábé 20 liter) folyó borként, egyharmada pedig (azaz évente fejenként nagyjából 10 liter) palackos kiszerelésben jut a fogyasztókhoz különféle csatornákon. A borfogyasztók körében a vörösbor a legkedveltebb, ettől kissé elmarad a fehérbor, s csupán a borfogyasztók 8 százaléka kedveli a rozét. Cukortartalom szerint a fogyasztók leggyakrabban édes borokat vásárolnak, ezt követik kedveltségben a félédes és a száraz kategóriák.
A minőségi kategóriák szerinti csoportosításban az elmúlt évekhez képest további elmozdulás figyelhető meg a minőségi borok irányába, amelyek 2007-ben a teljes piac 40 százalékát tették ki – írja a Magyar Bormarketing Kht. elemzése. Az asztali borok részesedése 36 százalék, a tájboroké 24 százalék volt. A vásárlók 39 százaléka jellemzően a hipermarketekben, a nagybevásárlások alkalmával veszi meg a bort, 17 százalékuk pedig kis élelmiszerboltokban. A diszkontok illetve a szupermarketek a fogyasztók 15, illetve 17 százalékának tipikus borbeszerző helyei. Ugyanakkor csupán 3 százalék vásárol szaküzletben. A borforgalmazásnál számolni kell a nem kereskedelmi csatornákon beszerzett termékek magas részesedésével is. Nálunk ugyanis hagyományosan magas a saját bor fogyasztásának aránya. Például 2007-ben a teljes bormennyiség 27 százaléka származott közvetlenül termelőtől vagy saját termelésből. A nem kereskedelmi forgalomból származó bor aránya a regionális és településszerkezeti sajátosságok szerint magasabb arányt ér el egyes helyeken (tradicionális borvidékeken vagy falusi környezetben). A pincénél való eladást a kis és közepes borgazdaságok egyébként is preferálják, mert így nem kell megfizetniük a kereskedelmi költségeket, s áraikat más csatornákhoz képest alacsonyan tartva a fogyasztókat magukhoz köthetik, visszatérésre késztethetik.
A vásárlók összességében a borvásárlásnál legfontosabb kritériumnak a bor színét tekintik, ezt követi a fajta és csak ezután jön a termék ára. A termelő csak a hetedik, a származási ország pedig csak a nyolcadik legfontosabb szempont a választásnál. A bor Magyarországon elsősorban otthoni ital, amelyet leggyakrabban családi körben vagy vendégségben fogyasztanak. A magyarok étteremben viszonylag ritkán isznak bort, aminek valószínűleg a rendkívül magasan tartott éttermi árszínvonal a legfőbb oka.
© Magyar Bormarketing Kht. |
Az exportvolumen zsugorodásával párhuzamosan a kivitel értéke is jelentősen csökkent. A teljes export értéke 2007-ben 65,6 millió euró volt, a literenkénti átlagár pedig 0,96 euró körül alakult. Ennél magasabb átlagárakkal vagyunk jelen például Nagy-Britanniában (1,39 euró/l), Svédországban (1,72 euró/l) és Hollandiában (1,49 euró/l), de Németországban, Csehországban és Lengyelországban az átlagnál alacsonyabb átlagárakkal is találkozhatunk (0,5-0,75 euró/l).
A magyar termékek nagy része a világpiacokon az úgynevezett „basic wine”, azaz tömegbor vagy asztali bor kategóriába tartozik. Az exportált borkülönlegességeket az „ultra premium” vagy „ikon” szegmensbe pozicionálták, de ezek mennyisége elhanyagolható. A magyar borok 95 százaléka 3 dollár alatti áron talál vevőre, 75 százalékáért pedig 1 dollárt sem adnak. Az exportborok minőségi javulása az elmúlt években folytatódott: a palackozott borok a kivitel felét adják, míg a hordós borok részesedése 44 százalék, a pezsgők pedig 6 százalékot tettek ki.
© Magyar Bormarketing Kht. |
A közösségi bormarketingre durván egymilliárd forint szabadult fel azután, hogy a kormány eltekintett mintegy 1,5 milliárd forintnyi forgalomba hozatali járulék adóként való befizetésétől; ezen felül mintegy félmilliárd forint jut a hatékonyabb minőségvédelmet szolgáló ellenőrzésekre.
A magyar borászat a jelenlegi versenyben csak a minőségi kategóriában tudja megállni a helyét a világpiacon – vélekedik Gráf József. Az agrártárca vezetője egy minap Egerben rendezett borászati konferencián azt is kifejtette, hogy ezt elősegíti az Európai Unió borreformja, amely többek között előírja az eredet meghatározását és a földrajzi árujelzők használatát. Ugyanakkor a minőség szavatolása különös figyelmet igényel a szőlőtermelőktől és a borászoktól is, azaz – véli a miniszter – a minőség érdekében működnie kell valamilyen szakmai, etikai kódexnek.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.