Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Boros nemzet vagyunk. Jó bizonyság erre megannyi népdalunk és bordalunk. Ennek megfelelően megisszuk a magunkét, vagy legalábbis nem sokkal kevesebbet, mint amennyi bor megterem az országban. Ám a piac átalakult, nem ugyanazt és főleg nem annyiért isszuk, mint nem is oly rég. Lássuk, hogy mi gurul le a magyar torkokon!
Borvacsora egy villányi pincészetben. Elég gyakran ürítjük poharunk © hvg.hu |
Többek között ez is kiderül a Magyar Bormarketing Kht. magyar borpiacot feltáró kutatásából, amely régen hiányzó adatokat pótolva lehetővé tette reális kép kialakítását az ágazatról. A 2008 szilveszteri dátummal kibocsátott tanulmányból kiderül, hogy hazánk teljes szőlőtermő területe 2007-ben 71 ezer hektár, a bortermelés pedig nagyjából évi 3,5 millió hektoliter (az elmúlt 5 év átlaga 3,6 millió hektoliter) volt. Az ültetvények hektáronkénti hozama 45 hektoliter körül alakul. A termelés fele-fele arányban oszlik meg a minőségi illetve az asztali és tájborok között. A fehérborok annak ellenére dominálnak Magyarországon (69 százalék), hogy a vörösborok egyre kedveltebbé váltak az utóbbi években, s arányuk hat év alatt 25-ről 29 százalékra nőtt.
© Magyar Bormarketing Kht. |
Korábban külföldi borokkal csak elvétve találkozhatott a fogyasztó a magyar üzletek polcain, hiszen az import elsősorban választékbővítésre szolgált. Az elmúlt években azonban – különösen a nemzetközi áruházláncok térnyerése óta – jelentősen megváltozott a helyzet. A Magyar Bormarketing Kht. adatai szerint az import mennyisége 2007-ben már 257 ezer hektoliter volt, ami 42 százalékos mennyiségi növekedést jelent az előző évihez képest, és csaknem az ötszöröse a 2004-es import volumenének.
A 2007-es import teljes mennyiségének 63,8 százaléka Olaszországból származott. Az Itáliából behozott borok mennyisége 2007-re 164 ezer hektoliterre nőtt, ami 25 százalékos növekedés az előző évihez képest. Az olasz borok 77 százaléka hordós kiszerelésben, 0,38 eurós literenkénti átlagáron érkezett az országba.
Jelentős volt a behozatal a német (2,9 millió euró) és a francia (2,4 millió euró) borokból, továbbá sokszorosára bővült a Szlovákiából és Chiléből származó import. Végső soron az importált bor jelentős piaci tényezőnek számít, s különösen az alacsonyabb árkategóriákban kelt jelentős versenyt.
© Forrás: Magyar Bormarketing Kht. |
Magyarországon éves szinten megközelítőleg 2,5 millió hektoliteres a borforgalom, az éves egy főre eső borfogyasztás pedig 30-32 liter körül mozog, miközben a magyar lakosság fele egyáltalán nem iszik bort.
Ennek a mennyiségnek nagyjából kétharmada (azaz évente fejenként kábé 20 liter) folyó borként, egyharmada pedig (azaz évente fejenként nagyjából 10 liter) palackos kiszerelésben jut a fogyasztókhoz különféle csatornákon. A borfogyasztók körében a vörösbor a legkedveltebb, ettől kissé elmarad a fehérbor, s csupán a borfogyasztók 8 százaléka kedveli a rozét. Cukortartalom szerint a fogyasztók leggyakrabban édes borokat vásárolnak, ezt követik kedveltségben a félédes és a száraz kategóriák.
A minőségi kategóriák szerinti csoportosításban az elmúlt évekhez képest további elmozdulás figyelhető meg a minőségi borok irányába, amelyek 2007-ben a teljes piac 40 százalékát tették ki – írja a Magyar Bormarketing Kht. elemzése. Az asztali borok részesedése 36 százalék, a tájboroké 24 százalék volt. A vásárlók 39 százaléka jellemzően a hipermarketekben, a nagybevásárlások alkalmával veszi meg a bort, 17 százalékuk pedig kis élelmiszerboltokban. A diszkontok illetve a szupermarketek a fogyasztók 15, illetve 17 százalékának tipikus borbeszerző helyei. Ugyanakkor csupán 3 százalék vásárol szaküzletben. A borforgalmazásnál számolni kell a nem kereskedelmi csatornákon beszerzett termékek magas részesedésével is. Nálunk ugyanis hagyományosan magas a saját bor fogyasztásának aránya. Például 2007-ben a teljes bormennyiség 27 százaléka származott közvetlenül termelőtől vagy saját termelésből. A nem kereskedelmi forgalomból származó bor aránya a regionális és településszerkezeti sajátosságok szerint magasabb arányt ér el egyes helyeken (tradicionális borvidékeken vagy falusi környezetben). A pincénél való eladást a kis és közepes borgazdaságok egyébként is preferálják, mert így nem kell megfizetniük a kereskedelmi költségeket, s áraikat más csatornákhoz képest alacsonyan tartva a fogyasztókat magukhoz köthetik, visszatérésre késztethetik.
A vásárlók összességében a borvásárlásnál legfontosabb kritériumnak a bor színét tekintik, ezt követi a fajta és csak ezután jön a termék ára. A termelő csak a hetedik, a származási ország pedig csak a nyolcadik legfontosabb szempont a választásnál. A bor Magyarországon elsősorban otthoni ital, amelyet leggyakrabban családi körben vagy vendégségben fogyasztanak. A magyarok étteremben viszonylag ritkán isznak bort, aminek valószínűleg a rendkívül magasan tartott éttermi árszínvonal a legfőbb oka.
© Magyar Bormarketing Kht. |
Az exportvolumen zsugorodásával párhuzamosan a kivitel értéke is jelentősen csökkent. A teljes export értéke 2007-ben 65,6 millió euró volt, a literenkénti átlagár pedig 0,96 euró körül alakult. Ennél magasabb átlagárakkal vagyunk jelen például Nagy-Britanniában (1,39 euró/l), Svédországban (1,72 euró/l) és Hollandiában (1,49 euró/l), de Németországban, Csehországban és Lengyelországban az átlagnál alacsonyabb átlagárakkal is találkozhatunk (0,5-0,75 euró/l).
A magyar termékek nagy része a világpiacokon az úgynevezett „basic wine”, azaz tömegbor vagy asztali bor kategóriába tartozik. Az exportált borkülönlegességeket az „ultra premium” vagy „ikon” szegmensbe pozicionálták, de ezek mennyisége elhanyagolható. A magyar borok 95 százaléka 3 dollár alatti áron talál vevőre, 75 százalékáért pedig 1 dollárt sem adnak. Az exportborok minőségi javulása az elmúlt években folytatódott: a palackozott borok a kivitel felét adják, míg a hordós borok részesedése 44 százalék, a pezsgők pedig 6 százalékot tettek ki.
© Magyar Bormarketing Kht. |
A közösségi bormarketingre durván egymilliárd forint szabadult fel azután, hogy a kormány eltekintett mintegy 1,5 milliárd forintnyi forgalomba hozatali járulék adóként való befizetésétől; ezen felül mintegy félmilliárd forint jut a hatékonyabb minőségvédelmet szolgáló ellenőrzésekre.
A magyar borászat a jelenlegi versenyben csak a minőségi kategóriában tudja megállni a helyét a világpiacon – vélekedik Gráf József. Az agrártárca vezetője egy minap Egerben rendezett borászati konferencián azt is kifejtette, hogy ezt elősegíti az Európai Unió borreformja, amely többek között előírja az eredet meghatározását és a földrajzi árujelzők használatát. Ugyanakkor a minőség szavatolása különös figyelmet igényel a szőlőtermelőktől és a borászoktól is, azaz – véli a miniszter – a minőség érdekében működnie kell valamilyen szakmai, etikai kódexnek.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
A tibeti buddhizmus jövője a tét a dalai láma utódjának kiválasztása körüli harcban. Kína maga döntene, hogy legalizálja Tibet 75 évvel ezelőtti megszállását, s az ügyből presztízskérdést csinál Peking.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.