Sajnos ezúttal a „megszokott menetrend” helyett régiónk helyzete is jelentősen hozzájárult a negatív globális trendhez. Az utóbbi időszakban ugyanis egyre több elemző és befektetési szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy a kelet-európai régió csődközeli helyzetben van. Az okok között első helyen a régiós bankszektor helyzetét említik: a bankok likviditási helyzete – a hitelezés erőteljes visszafogása ellenére – minden korábbinál rosszabb képet mutat. Ebben a helyzetben sorra jelennek meg hírek különböző tervekről, elképzelésekről a régiós bankszektor megmentésére, de érdemi lépések nem történtek.

Pletykák terjedtek el arról is, hogy a régiós jegybankok összehangolt kamatemeléssel védekeznek a devizáik gyengülése ellen, illetve, hogy az Európai Unió is egy nagyszabású terven dolgozik Kelet-Európa megsegítésére. A piac nem hajlandó megvárni, amíg az egyes tervek, elképzelések valóra válnak, hanem inkább azt árazza, hogy az egyes országok, illetve az egyes vállalatok csődhelyzetbe kerülnek. Ennek eredménye, hogy a régiós eszközöket – válogatás nélkül ladják el a piacon.

Ez a piaci helyzet immár a globális trendeket is befolyásolja, mivel az Európai Unió egyes tagországainak csődközeli helyzete az EU egészére is erősen negatívan hat. Ez pedig a globalizálódott piacon  minden egyes részpiac teljesítményében megmutatkozik.

Devizapiac

Az EUR/USD piacán is érződött a hatás; az EU belső problémái miatt ismét a dollár irányába mozog a biztonságot kereső tőke.

A trend egyértelmű, a volatilitás pedig szinte monoton módon emelkedik. Ma egyedül a korábbi lokális minimumot látjuk támasznak - az 1,24-es szint körül, ellenállás pedig a korábban is többször ellenállásként viselkedő 1,30-as szint lehet. A jelzett szintek között erős mozgásokra számítunk, de ma inkább a felső szint közelében nyitnánk a devizapárra eladást (USD vétel, EUR eladást), mivel hosszabb távon a dollár további erősödésére számítunk.

A dollár további erősödése nem jó hír a már eddig is rendkívüli mértékben gyengülő kelet-európai devizáknak. Amennyiben ugyanis az eddig trend folytatódik, akkor a dollárba menekülő tőke éppen térségünk irányából áramlik a kvázi kockázatmentes dollárbefektetésekbe. Ezúttal azonban úgy véljük, hogy ez a trend változni fog, mivel már ma is túladottnak tartjuk a regionális eszközöket. Azaz, a piac most is – mint általában – túllőtt a célon, és rövid távon félreárazza a várható fejleményeket. Nyilván van esély a legrosszabb események bekövetkeztére (államcsődök a régióban), de ez nem jelenti azt, hogy mindezt tényként kellene kezelni és ehhez képest alakítani a piaci árakat.

Ebben a helyzetben azt tanácsolhatjuk, hogy várjuk ki, amíg a piaci szereplők ráébrednek arra, hogy nem a piaci árak határozzák meg a fundamentumokat, hanem éppen fordítva: a fundamentumok alakítják a piaci árakat. Tehát kivárást javasolunk, mert amikor azt állítjuk, hogy a helyi eszközök túladottak, akkor biztosan nem tévedünk, de azt még csak közelről sem tudjuk megbecsülni, hogy ez az állapot meddig marad fenn. Hiába ismerjük fel, hogy a piac félreárazza az egyes befektetési termékeket, a mai helyzetben mégsem biztos, hogy ezt befektetési szempontból ki tudjuk használni.

A fejlett piaci kötvények hozamai csak kis mértékben csökkentek; a tízéves dollárkötvények hozama 2,80 százalékon, míg a hasonló lejáratú német államkötvények (bundok) 3,30 százalék körül állapodtak meg. Ezúttal is elmondhatjuk tehát, hogy a fejlett piaci kötvénypiacon nem történt érdemi változás, annak ellenére, hogy a tőkeáramlás meglehetősen erős volt a fejlett piacok irányába.

A fejlődő piacokon továbbra is az eladók uralják a piacokat, különösen a kelet-európai régióban, a korábban már említett okok miatt. Ebben a helyzetben a hazai kötvényekre is erős eladói nyomás nehezedik, így a hozamok erőteljesen emelkedtek.

Mint látható, egyes lejáratokban már a korábbi lokális maximum fölötti szinteken alakultak a hozamok. Ma a piaci hozamok alapján látszólag kamatemelési várakozások épültek az árfolyamokba, ám erről szó sincs. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai helyzetben várhatóan nem emel az alapkamaton, mert továbbra is igaz, hogy a regionális tendenciák ellen nemzeti szinten nem lehet védekezni. Ez persze nem zárja ki a régió jegybankjainak közös fellépését, amikor a lengyel, a cseh és a magyar jegybank egy időben emeli az alapkamatot. Ezt egyelőre csak elvi lehetőségként értelmezzük, inkább az a valószínű – már csak azért is, mert meglehetősen nagy a kamatszintek eltérése –, hogy az MNB nem változtat az irányadó kamaton. Tehát a korábbiakban feltételezett gyors kamatvágásokra nem számíthatunk, időben valószínűleg kitolódik a monetáris lazítás. A mai helyzetben (túladott, kamatemelést árazó piac) továbbra is gyűjtögetésre ajánljuk a hazai kötvényeket. A feltörekvő piacokra pedig továbbra is fennáll, hogy a devizamozgások magas szintje miatt nem javaslunk vételeket.

A nemzetközi piaci hangulat a részvénypiacon mutatta a legnagyobb kilengéseket – nyilván negatív irányba. A mai szituáció hasonlít az október-novemberi időszakra, de ma nincs pánik, „csak” a vevők fogytak el, az eladók viszont továbbra is aktívak maradtak. Legalábbis a fejlett piacokon.

A feltörekvő térségekben viszont pánikjeleket láthattunk, aminek jellemzője, hogy akár vaskos veszteségek árán is megszabadulnak a befektetők eszközeiktől. Sajnos ez is térségünket érinti leginkább. Különösen erős a hatás az OTP-re, illetve a térségi bankok részvényeire. Ám míg az Ertse vagy a Raiffeisen egy-egy esés után képes kisebb korrekciókat mutatni, az OTP ára tovább esik. Amikor a korábbi lokális minimumszint alá esett a jegyzés, már sejteni lehetett, de arra nem gondoltunk mi sem, hogy bőven 2000 forint alá megy a bankrészvény ára. Jelenleg az tűnik valószínűnek, hogy az általános eladások közepette az OTP részvényeit sokan a térségben szintén aktív, egyéb bankok részvényeire cserélik. Ez logikusnak tűnhet, mivel az OTP-nél az jelent némi kockázatot, hogy a térség nagyjai között egyedüli bankként nem, vagy csak végső esetben folyamodna kormányzati segítségért, miközben az orosz és különösen az ukrán kitettsége magas.

Ez tükröződik a BUX-ban is. A korábbi minimum alá eső index most nem nyújt támpontot abban, hogy meddig tarthat az esés, miközben a makrogazdasági helyzetről szóló hírek, jelentések továbbra is a reálgazdasági folyamatok romlását vetítik előre. Ebben a helyzetben a vállalati kilátások természetesen rosszak,  bár ma ismét úgy tűnik, hogy a piac túlreagálja az eseményeket. Az OTP cseréje a térségi bankok részvényeire ugyanis elsőre jó ötletnek tűnhet, ám nem mindegy, hogy milyen árak mellett hajtják végre a cserét. Ma már túljutottunk azokon a szinteken, amikor ez a befektetési magatartás ténylegesen hatékony lehetne. Vagyis az OTP részvényeit alulértékeltnek tartjuk, így lassú vételeket javaslunk. Igaz ez a Magyar Telekomra is, amire a múlt héten – a piaci bizonytalanságot érezve – már nem ajánlottuk a gyűjtögetést. A távközlési cég részvényei ugyanis a hozamemelkedés miatt (is) történelmi minimumra csökkentek, de a mai hozamszinteket túllőttnek tartjuk.

A fejlett piacok ma a korábbi minimumok irányába tartanak, és amíg ezeket el nem érik, nem érdemes vásárolni. Ott pedig majd a napi helyzet lesz a meghatározó. A feltörekvőket pedig a devizamozgások szélsőségessége miatt nem ajánljuk vételre.

Ajánlás

Állampapírpiac: Hazai kötvények: 5-15 éves lejáratok: gyűjtögetés 2-4 éves lejáratok: gyűjtögetés 0-1 éves lejáratok: tartás Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac (vétel max. a teljes portfolió 10-20 százalékára): EU részvények: kivárás, belépési pont keresése USA részvények: kivárás,vbelépési pont keresése Orosz részvények: kivárás Egyéb feltörekvők: kivárás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: Magyar Telekom: gyűjtögetés OTP: gyűjtögetés. Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal).

Fürjes Szabolcs