Az előző negyedévhez képest 2008 negyedik negyedévében a versenyképességi index 0,6 százalékkal emelkedett Szlovákiában és 0,5 százalékkal Lengyelországban, a többi vizsgált országban viszont csökkent. A csökkenés Magyarországon és Ausztriában mérsékelt volt (0,6 százalék), míg Csehországban és Szlovéniában igen erőteljes (2,7 százalék, illetve 2,8 százalék).

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke a harmadik negyedévhez képest mindegyik vizsgált országban romlott, a legkisebb mértékben a Gazdasági és Monetáris Unióban részt vevő Ausztriában (1,7 százalék) és a nagy belső piacú Lengyelországban (1,9 százalék). Az esés Csehországban volt a legerőteljesebb (5,1 százalék), Magyarország pedig 3,4 százalékos romlással a középmezőnyben van. Az index ilyen alakulása elsősorban Nyugat-Európa recesszióba kerülésére vezethető vissza, ami a legnagyobb mértékben az export visszaesésében, ezzel összefüggésben a GDP csökkenésében jelentkezett. A viszonylag kedvező magyar pozíció az export többi országhoz viszonyított kisebb mértékű visszaesésének köszönhető.

© GKI

A globális, ezen belül nyugat-európai recesszió Csehország mellett különösen Szlovéniát és Szlovákiát érintette hátrányosan. A munkatermelékenységi index 2008 negyedik negyedévében Szlovákiában erőteljesen, Lengyelországban kisebb mértékben nőtt, a többi vizsgált országban - legcsekélyebb mértékben Magyarországon és Ausztriában – csökkent. Szlovákiában a termelékenység erőteljes emelkedésének az az oka, hogy a recesszió miatt nagyszámú munkaerőt bocsátottak el, miközben a GDP valamelyest nőtt.

A VEX

A GKI által negyedévente publikált VEX (versenyképességi index) olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét alakító 3 fő tényezőt tartalmazza: a makrogazdasági teljesítményt, a munkatermelékenységet, a relatív költség-versenyképesség alakulását. Az egyes indexek maguk is összetett mutatók, több gazdasági adat átlagaként állnak elő. Magyarország nemzetközi versenyképességének alakulása a térségi versenytársaival - Ausztria, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia - összehasonlítva értelmezhető.

A költség-versenyképesség egyedül Szlovéniában romlott, ahol az euró bevezetése következtében nem volt mód valutaleértékelésre, miközben a gazdaságpolitika más eszközöket nem vetett be a költség-versenyképesség javítására. Figyelmet érdemel, hogy a Gazdasági és Monetáris Unióhoz tartozó Ausztria költség-versenyképessége a rögzített árfolyam ellenére is javult.  A legnagyobb mértékű (10 százalék feletti) javulás Lengyelországban és Magyarországon volt, azzal összefüggésben, hogy e két ország devizája értékelődött le a legerőteljesebben az euróval szemben.

Az, hogy a magyar VEX csak csekély mértékben romlott 2008. negyedik negyedévében, legfőképpen a forint euróval szembeni leértékelődésére vezethető vissza. A forint gyengülése nagymértékben ellensúlyozta a nemzetközi versenyképesség más elemeiben, elsősorban a nyugat-európai recesszió nyomán végbement romlást.

 

2008 negyedik negyedévében – hasonlóan 2008 korábbi negyedéveihez - az üzleti környezeti index (ÜX) értéke tovább csökkent. Az üzleti környezeti index ilyetén alakulása nyilvánvalóan tükrözi a nemzetközi finanszírozási és gazdasági válság hatását, illetve a speciális hazai fejleményeket. Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül egy jelez némi javulást, egy lényegében stagnálást, kettő pedig számottevő romlást.

Az állami magatartás kiszámíthatatlansága egy kicsit javult a negyedik negyedévben a korábbihoz képest. A külföldi tulajdonban lévő cégek jóval elégedetlenebbek, mint a hazai tulajdonban lévők. A külföldiek vélhetően gazdaságélénkítő lépéseket hiányolnak (esetleg hasonlókat, mint amiket az anyaországi kormányzatok tettek). Az állami magatartást leginkább a kisvállalatok ítélik meg szigorúan, a nagyvállalatokat csak alig-alig zavarja a nehezen kiszámítható gazdaságpolitika. 

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága ezzel szemben magas volt (lényegében minden második cég említette ennek negatív hatását), s 2008 negyedik negyedévében – nyílván a világgazdasági válsággal is összefüggően - ez a vélemény fel is erősödött. Ennek a vállalati felmérésnek a bevezetése óta most ítélte a legtöbb megkérdezett vállalat bizonytalannak az üzleti környezetet. A nagyvállalatok egyébként jóval kedvezőtlenebb véleményeket fogalmaztak meg, mint a kis- és középvállalkozások.

Az ÜX

A GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a hazai gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív, vagy negatív szerepét hivatott értékelni és a környezet hatásának 4 legfontosabb elemét foglalja magába: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát, valamint az üzleti infrastruktúra fejlettségét. Az ÜX  szubjektív elemeket (nevezetesen vállalatvezetői helyzetértékeléseket) és objektív statisztikai összetevőket is (kamatfelár, gépkocsi eladások) is tartalmaz. Az index egy 0 és 100 között elhelyezkedő mutató. A 2001-2008 közötti időszak átlagát az 50 pont reprezentálja. E mutató tartalma önmagában nem értelmezhető, a negyedévről-negyedévre bekövetkező változások azonban jól jellemzik a magyarországi gazdálkodási feltételrendszer változásait.

A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai 2008-ban folyamatosan nőttek, a negyedik negyedévben viszont a megelőző három hónaphoz képest a növekedés minimálisra lassult. Továbbra is igaz, hogy a visegrádi országok közül a kamatfelár Magyarországon messze a legmagasabb.

Az üzleti infrastruktúra alakulásának jellemzésére használt új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta csökkenő trendet követnek. 2008 negyedik negyedévében az eladások valósággal zuhantak mind az előző negyedévhez, mind az egy évvel korábbi azonos negyedévhez képest: a csökkenés rendre 38 illetve 35 százalékos. Ilyen kevés gépkocsit még a kétezres évek egyik negyedévében sem helyeztek forgalomba.