szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Megállhat a gazdasági visszaesés ez év végére az Európai Unióban az Európai Bizottság hétfőn kiadott gazdasági előrejelzése szerint, de idén az összesített GDP még várhatóan 4 százalékkal csökken.

Jövőre a gazdaság növekvőbe fordulhat át, de éves szinten Brüsszel még 2010-ben is 0,1 százalékos csökkenést vár. Ugyanezek a számok érvényesek az euróövezetre is. Mindkét adat jelentős csökkenés a legutóbbi, januári előrejelzéshez képest, amelyben Brüsszel még csak 1,9 százalékos csökkenést várt idén, jövőre pedig 0,4 százalék növekedést. A munkanélküliségi ráta jövőre 11 százalékra nő az EU-ban a bizottság várakozási szerint, az államháztartási deficit pedig átlagosan 1,5 százalékra.

Joaquín Almunia pénzügyi biztos úgy fogalmazott, hogy Európa gazdasága a második világháború utáni időszak legmélyebb és legkiterjedtebb visszaesését szenvedi el. A kormányzatok és központi bankok ambiciózus intézkedései azonban várhatóan megállítják a visszaesést. A recesszió fő okai Almunia szerint a globális pénzügyi válság súlyosbodása, a világkereskedelem gyors szűkülése, valamint az egyes országok gazdaságában zajló lakáspiaci korrekció. Minél gyorsabban meg kell tisztítani a bankok mérlegeit az értékvesztett eszközöktől, és a bankokat szükség szerint fel kell tőkésíteni – mondta Joaquín Almunia sajtótájékoztatóján.

A 2008 második negyedévében kezdődött recesszió az év vége felé rosszabbra fordult, az utolsó negyedében mind az EU, mind az euróövezet GDP-je 1,5 százalékkal esett az előző negyedévhez képest. A felmérések és a tényleges adatok az idei év első negyedévében további romlást jeleznek. A lassulás az összes tagállamot érinti, de az egyes országok jövőbeni kilátásai a pénzügyi válságnak való viszonylagos kitettségüktől, lakáspiacuk dinamikájától és nyitottságuk mértékétől függően különbözőek – mutatott rá a bizottság.

A keresletre vonatkozó visszafogott várakozások, a kapacitáskihasználtság meredek zuhanása és a még mindig szigorú finanszírozási feltételek következtében a válság különösen hátrányosan érintette a magánberuházásokat - állapította meg Almunia. Ugyanígy az export is nagymértékű szűkülést szenvedett el a világkereskedelem jelentős forgalomcsökkenésének következtében.

A növekedéshez az idei évben csak az állami fogyasztás és az állami beruházások fognak hozzájárulni, részben az EU helyreállítási tervének keretében hozott költségvetési serkentő intézkedéseknek köszönhetően - tette hozzá.

A prognózisból kiderül, hogy súlyosak a következmények a munkaerőpiac és az államháztartás tekintetében. Két év alatt körülbelül 8,5 millió munkahely szűnik meg, szemben a 2006–2008 közötti időszakban létrejött 9,5 millió új munkahellyel - jósolja a bizottság.

Az infláció az elmúlt hónapok során erőteljesen csökkent, és ez a tendencia – a bázishatások, a borús gazdasági kilátások és a nyersanyagok árának feltételezett csökkenése következtében – az év második és harmadik negyedévében várhatóan tovább folytatódik. Az áremelkedés idén egy százalék alatt marad az EU-ban, és 0,5 százalék alatt az euróövezetben. Ahogy az energia- és élelmiszerárak korábbi csúcspontjainak bázishatásai az ősz folyamán kiesnek a számítás alapjából, az infláció a jövő évben fokozatosan 1,25 százalékra nő.

Brüsszel azt is megjegyezte, hogy a gazdasági és inflációs kilátásokat nagymértékű bizonytalanság jellemzi. A várakozásoknál rosszabb fejlemények bekövetkezésének kockázata főként a pénzügyi válság hatásaitól és a gazdasági különböző ágazatai közötti visszacsatolási mechanizmusok erősségétől függ. Másrészről a költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések a vártnál hatékonyabbnak bizonyulhatnak a pénzügyi piacok stabilitásának és bizalmának visszaállítása, valamint a gazdasági tevékenység támogatása terén.

Világszinten az EU jövőre már 2 százalékos emelkedést vár. A meghatározó uniós országok közül Németországban 5,4, Franciaországban 3, Spanyolországban 3,2 százalékos csökkenést vár idén Brüsszel. A balti államokban a visszaesés a 10 százalékot is meghaladja. Magyarországon az előrejelzés 6,3 százalékos csökkenést vár idén, 0,3 százaléknyit jövőre. Az államháztartási deficit 3,4, illetve 3,9 százalékkal csökken, a munkanélküliség pedig 9,5, illetve 11,2 százalékra nő.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Az EU-tagok eddig 3 ezer milliárd euróval támogatták a bankokat

Az Európai Unió tagállamainak kormányai eddig összesen mintegy 3000 milliárd eurót fordítottak a pénzügyi stabilitás megőrzésére a bankoknak nyújtott egyedi támogatások, garanciavállalások, illetve a pénzintézetek tőkefeltöltése révén, közölte szerdán az Európai Bizottság.

MTI Gazdaság

Dolgozott a deficitpumpa az EU-ban

Az uniós kormányok tavaly alaposan felpumpálták költségvetési deficitjüket – derül ki az EU statisztikai hatóságának szerdai jelentéséből. Az Eurostat azt is közölte, hogy az államadósságot is alaposan növelték uniós szinten: az a GDP 61,5 százalékig ment fel az egy évvel korábbi 58,7 százalék után(ami még a Maastrichti kritériumnak megfelelt).

MTI Gazdaság

Mélypontra lassult az infláció márciusban az euróövezetben

Az euróövezetben márciusban átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly márciusban, jelentették az EU statisztikai hivatalában kedden előzetes becslésként. Ez a legkisebb az euróövezet 1999. januárban kezdődött történetében.

Gazdaság

Az EU pénzügyminiszterei Prágában tanácskoznak

A világ húsz legerősebb gazdasága vezetőinek londoni csúcstalálkozója után az Európai Unió pénzügyi irányítói Párágában tartanak péntektől kétnapos informális tanácskozást. Megvitatják, hogy miként lehet átláthatóbbá tenni a pénzügyi szektort mind európai, mind pedig globális szinten.

MTI Gazdaság

Megkétszerezik az EU válságalapját

A pénteken zárult brüsszeli EU-csúcsértekezleten egyetértettek abban, hogy meg fogják kétszerezni, vagyis 25 milliárdról 50 milliárd euróra fogják emelni az unió válságkezelő alapját, amely az euróövezeten kívüli EU-tagok megsegítésére szolgál fizetési nehézségek esetén.