Az üzleti szféra mindegyik ágazatában kisebb-nagyobb mértékben kedvezőbbek lettek a várakozások, s ezzel nagyjából az év eleji – még mindig nagyon alacsony – szintre emelkedtek. Az ipari bizalmi index kissé már áprilisban is javult, a májusi növekedés markánsabb. Ez elsősorban a termelési kilátások korábbinál sokkal kedvezőbb megítélésének és a készletek további csökkenésének köszönhető. Az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállományok értékelése alig változott, miként a foglakoztatási szándék sem.

Az építőipari bizalmi index értéke március óta alig változik, s összességében igen borúlátó kilátásokat tükröz. A májusi felmérés eredményei szerint az elmúlt három hónap termelési színvonalának megítélése kissé tovább romlott, a rendelésállományok értékelésének romló trendje is változatlan, de a foglalkoztatási szándék az áprilisinál már valamivel kevésbé pesszimista.

A kereskedelmi bizalmi index értéke a 2009 januárjában mért enyhe növekedést követően februárban és márciusban csökkent, majd áprilisban és májusban ismét valamelyest növekedett. Májusban az eladási pozíció megítélése számottevő, a rendelések várható alakulása enyhe javulást mutatott az előző hónaphoz képest, a készletszint megítélése ugyanakkor kissé ismét kedvezőtlenebb lett.

© GKI

Markánsan emelkedett viszont a szolgáltatói bizalmi index értéke, ami elsősorban a forgalmi és létszámvárakozások pozitív irányú elmozdulásának köszönhető. Az üzletmenet megítélése is valamivel kedvezőbb lett.

Minden ágazatban az árcsökkentésre számító cégek vannak többségben, s érezhetően csökkentek a fogyasztók inflációs várakozásai is. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése a vállalatok és a fogyasztók körében is javult. Főleg a további romlásra számító cégek aránya csökkent jelentősen, de a már rövid távon is javulásban bízók aránya is megközelítette az 5-10 százalékot (a korábbi nulla közeli arányhoz képest).

Májusban hosszan tartó zuhanás után először javultak a fogyasztók várakozásai is. Mérséklődött a munkanélküliségtől való félelem, s valamivel kedvezőbb – pontosabban kevésbé pesszimista – lett a lakosság saját pénzügyi helyzetére és rövid távú megtakarítási képességére vonatkozó véleménye is.