szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Stagnáltak az Európába irányuló befektetések a 2008-as évben és ezzel ötévnyi növekedés ért véget a befektetők kockázatvállalási félelmei miatt – állapítja meg az Ernst & Young Európa Versenyképességi Tanulmánya. Magyarország ugyan 3 helyet visszacsúszott a tavalyi 9. helyhez képest, de a teremtett munkahelyek számát tekintve az európai csökkenő tendencia mellett a régiónkban szinte egyedüliként növekedést tudott felmutatatni.

Az Ernst & Young 2009 februárjában készült felmérése szerint 2008-ban stagnáltak az Európába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetési projektek: összesen 3718 befektetés történt, amely mindössze hattal több az előző évinél. A közelgő recesszió súlyos hatással volt a foglalkoztatás bővülésére is, a létrehozott új munkahelyek száma 16 százalékkal, 148 333-ra esett vissza.

Ezzel ötéves befektetési növekedés ért véget Európában. A bevételek csökkenése és a működési költségek növekedése miatt a folyamatban lévő projekteket lecsökkentették és néhányat közülük le is állítottak. Sok vállalat felfüggesztette földrajzi és piaci terjeszkedését és felvásárlásait is.

Havas István, az Ernst & Young magyarországi vezérigazgatója szerint a jelenlegi felmérés még nem a valós képet mutatja, hiszen a stagnálás mögött még a gazdasági visszaesés előtt meghozott döntések állnak. 2009-ben az adatok további romlására lehet számítani – tette hozzá Havas István.

Az eredmények szerint a beruházók nyilvánvalóan nagyobb bizalmat fektetnek a nemzetközi jelentőséggel bíró világvárosok jelen pénzügyi válságból való felépülésébe, mint a második vonalhoz tartozó riválisaik megújulásába. A bizonytalan helyzet átmenetileg felértékelte a befektetők szemében az általuk jobban ismert országokat. A közvetlen jövőt tekintve a vállalkozások Európát biztonságosabb, így kedveltebb befektetési célpontnak tekintik, mint az ázsiai vagy dél-amerikai feltörekvő piacokat.

Jelenleg Nyugat-Európa (40 százalék) és Kelet-Közép-Európa (39 százalék) fej-fej mellett vezetik a „legbiztonságosabb” területek listáját, mint a legvonzóbb üzletalapítási és terjeszkedési célpontok. Csökkent azonban a feltörekvő piacok országaiba irányuló befektetési kedv (Brazília, Oroszország, India és Kína). Miután Kína tavaly a legkedveltebb befektetési célpont volt, 2009-re elvesztette vezető pozícióját és a harmadik helyre esett vissza. A tavaly még negyedik India is visszacsúszott Észak-Amerika mögé az ötödik helyre, míg Oroszország vonzereje is csökkent.

Az európai célpontok népszerűségi listájának élén a helyzet változatlan. A legvonzóbb Egyesült Királyság 686 befektetési projekttel őrizte a pozícióját 2008-ban is, bár ez a szám is 4 százalékos csökkenést mutat 2007-hez képest. Franciaország, Németország és Spanyolország, mint 1997 óta a legnagyobb külföldi befektetéseket vonzó területek, továbbra is tartják 2., 3. és 4. helyüket.

Magyarország az európai mezőny 12. legvonzóbb országa 100 regisztrált projekttel, ami a bejelentett projektek 26 százalékos visszaesését mutatja. Ezzel hazánk három helyet csúszott vissza a tavalyi 9. helyhez képest. A kép összességében azonban mégsem negatív, hiszen a teremtett munkahelyek számát tekintve az európai csökkenő tendencia mellett Magyarország – a régiónkban szinte egyedüliként – az növekedést tudott felmutatatni előző évhez képest. A 2007. évi 11 104-et meghaladó 11 659 új munkahellyel munkahelyteremtésben az európai 7. helyről az 5. helyre lépett előre, maga mögé utasítva a régióban Romániát (2007: 12 464, 2008: 11 403), Csehországot (2007: 15 102, 2008: 5625) és Szlovákiát (2007: 8479, 2008: 3660) is.

Az Európába irányuló befektetési piacot főként az európai (51 százalékban német, brit és francia) és az Egyesült Államokbeli (25 százalékban) befektetők tartják mozgásban. A fejlődő országok (BRIC) befektetői csak elenyésző mértékben járultak hozzá az európai befektetési projektekhez (6 százalék), a tendencia azonban gyorsan változik: a Kínából és Indiából származó projektek száma 118-ról 182-re ugrott, amely elsősorban az Egyesült Királyságnak kedvezett.

2009-ben a recesszió nagyobb mértékben fogja befolyásolni az Európába irányuló külföldi tőkebefektetéseket. Az első negyedévre vonatkozó, nem végleges adatok szerint máris 8 százalékos visszaesés tapasztalható a bejelentett projektek számában 2008 azonos időszakának adataihoz képest. A felmérés során megkérdezett vezetők 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincsenek zöldmezős beruházási vagy terjeszkedési tervei a 2009-es év hátralevő részére.

Havas István szerint a globális recesszió ellenére a korábbi tendenciák folytatódnak: bár a befektetők részéről most természetes reakció az óvatosság és védekező magatartás, hosszú távon a gazdasági visszaesés nem fogja megakadályozni a gazdasági központok Nyugatról Keletre, illetve Északról Délre való elmozdulását. Erre utal például a megkérdezettek arra a kérdésre adott válasza, hogy hol fog kialakulni a következő Google vagy Microsoft birodalom. Erre a vállalatvezetők Shanghai-t és Mumbai-t említették New York, a Szilikon-völgy és London legerősebb alternatíváiként – emelte ki Havas István.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Megroggyant magyar versenyképesség

Egyre lejjebb csúszik Magyarország a világ versenyképességi rangsorában. A Világgazdasági Fórum friss jelentését a magyarországi felmérést végző Kopint-Tárki kutatási igazgatója elemzi. A cikk a legfrissebb HVG-ben olvasható.

MTI Itthon

Oszkó Péter: szem előtt a versenyképesség és a munkaerőpiac

A kormány elsődleges célja a versenyképesség javítása, a munkaerő-piaci aktivitás növelése, amelynek érdekében elkerülhetetlen az adórendszer átalakítása, az adóterhek csökkentése - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter kedden az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában tartott expozéjában az Országgyűlésben.

hvg.hu Gazdaság

GKI: romlott a versenyképesség és az üzleti környezet is

A GKI által készített, régiós országokat összehasonlító versenyképességi index (VEX) 2008 negyedik negyedévében Lengyelországot és Szlovákiát leszámítva mindenhol csökkent. Az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) értéke Magyarországon 2008. negyedik negyedévében tovább süllyedt.