A magyar-amerikai nagybefektető a Financial Times szerdai kiadásában megjelent elemzésében kifejti: nem híve a túlzott piaci szabályozásnak. Miután a szabályozás leépítésében „túl messzire mentek” az egyes kormányok, most nem szabad engedni az ellenkező irányú kísértésnek, vagyis el kell kerülni a túlszabályozást.

A piacok nem tökéletes intézmények, a szabályozó szervek azonban még kevésbé azok: nemcsak arról van szó, hogy e hatóságokat is emberi lények alkotják, hanem arról is, hogy a szabályozó intézmények bürokratikusak, és politikai befolyásolásnak vannak kitéve. A szabályozás szintjét tehát a lehetséges minimumon kell tartani, áll Soros elemzésében.

A Soros Fund Management elnöke azonban azt írja a londoni gazdasági napilapban, hogy a származtatott piaci termékek szabályozásáról „erőteljes nézeteket” vall. Az általános vélemény az, hogy e termékeket csak szabályozott tőzsdéken szabadna forgalmazni, de Soros úgy véli, hogy ez nem elégséges: szerinte e derivatívok forgalomba bocsátását és kereskedését is ugyanolyan szigorú szabályozásnak kell alávetni, mint a részvényekét. A szabályozó hatóságoknak ragaszkodniuk kellene ahhoz, hogy a származékos termékek egységesek, szabványosítottak és áttekinthetők legyenek, áll a cikkben.

Soros György. Száműzni a pusztító származékos termékeket © Túry Gergely

A „személyre szabott” derivatív termékek egyetlen célja az, hogy kitalálóik hasznát növeljék – írja Soros, aki egyenesen azt javasolja: egyes származékos termékfélékkel egyáltalán nem szabadna kereskedni. Az írás szerint ebben a kérdésben elsősorban a törlesztési kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletekre (credit default swaps, CDS) – vagyis a fizetési leállások elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciókra – gondol.

Ezek a határidős ügyletek a kereskedelmi vagy szuverén adósok nemfizetővé válása ellen hivatottak fedezni az adott adósságba befektető piaci szereplőket, de a CDS-kontraktusokat önálló piaci termékként is forgalmazzák.

Soros felidézi, hogy például a General Motors autógyár esetében egyes kötvénybirtokosoknak CDS-kötvényeik is voltak, és nagyobb haszonra számíthattak a cég csődjéből, mint átszervezéséből.

Ez ahhoz hasonlatos, mintha valaki egy másik személy életére kötne életbiztosítást, és engedélyt kapna az illető meggyilkolására, írja a szerdai Financial Timesban Soros György. A nagybefektető szerint a CDS-termékek „a pusztítás eszközei”, amelyeket törvényen kívül kell helyezni.