Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács pénteken fogadta el a tervezetet, amelyet szeptemberben az Európai Parlamenttel is egyeztetnek. A végleges büdzsét az EP szavazza majd meg decemberben.

A most elfogadott tervezet szerint 2010-ben az Európai Unió költségvetésének főösszege kötelezettségvállalási szinten 137,94 milliárd euró, kifizetési szinten pedig 120,52 milliárd euró lesz (a közösségi bruttó nemzeti jövedelem 1,02 százaléka).

A brüsszeli találkozón részt vevő magyar delegációnak az MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság javaslatának középpontjában a gazdaságélénkítést segítő programok álltak, amelyeket a tanács is elsődleges fontosságúnak ítélt a jelenlegi gazdasági helyzetben. Emellett a tagországok fontosnak tartották, hogy a költségvetés az uniós célkitűzéseknek biztosítson megfelelő finanszírozását, reálisan tervezett és kiegyensúlyozott legyen, tartsa tiszteletben a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, az adminisztratív kiadások tekintetében pedig szigorúan a szükségletekhez igazodó, takarékos legyen. Azt is kiemelték, hogy a büdzsének megfelelő nagyságrendű tartalékokat kell biztosítania az előre nem látható eseményekre is.

Mind a mezőgazdasági, mind a külpolitikai kiadások kapcsán az Európai Bizottságtól módosító indítvány is várható az év későbbi szakaszában, ezeket a végleges költségvetés kialakításánál figyelembe kell majd venni.
Surján László (KDNP), aki az Európai Parlamentben a 2010. évi költségvetés-előkészítő munkáját irányítja, az MTI megkeresésére azt közölte: a parlament nincs megelégedve a javaslattal.

"Azt vártuk volna, hogy a krízis árnyékában a tanács olyan javaslatokat tesz, amelyek a válság szempontjából fontos területeket megerősítik" - fogalmazott a magyar képviselő, aki szerint ehelyett a tanács kellő logikai megfontolás nélkül, majdhogynem "fűnyíróelv" alapján csökkentette a bizottság tervezetét.

"A parlament olyanná szeretné alakítani a költségvetést, amely növeli a polgárok biztonságérzetét a mostani bizonytalan világban" - fogalmazott Surján. Szerinte a miniszteri javaslattal szemben "van mozgástér a célzottabb pénzköltésre".

A kormányközi tárgyalások után a magyar delegáció - amelyet Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár vezetett - közleményében úgy fogalmazott, hogy Magyarország érdekeinek az elfogadott kompromisszumos javaslat megfelel, "mert a költségvetési tervezetben az uniós prioritásaink tükröződnek". Elegendő forrás áll rendelkezésre a gazdasági válságból való kilábalás támogatására mind a versenyképességet és foglalkoztatást javító intézkedések, mind a kohéziós politika támogatásai keretében. Az agrártámogatások tekintetében folytatódik az új tagállamok felzárkóztatása, ennek keretében 2010-ben a magyar gazdáknak járó közvetlen támogatás az eredeti ütemezés szerint újabb 10 százalékponttal emelkedik.

Surján László ugyancsak úgy vélte: az magyar szemmel is jó, hogy a felzárkóztatásra szánt pénzeket és az agrárforrásokat a tanács nem kurtította meg.

Az EP-képviselő elmondta azt is: az Európai Parlament nyilatkozatot ad ki, amely arra sürgeti a tagállamokat, hogy használják ki az uniós felzárkóztatási támogatások használatából eredő összes lehetőséget, és alakítsák át nemzeti fejlesztési operatív programjaikat úgy, hogy azok még inkább az állások megtartásának vagy növelésének és a termelés fokozásának irányában hassanak.