Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Több mint három hete volt utoljára olyan drága az euró, mint augusztus 12-én délelőtt: a közös európai pénz árfolyama 275 forint felett is megfordult.
Az első szerdai kötések még 272 és 273 forint között mozogtak a bankközi devizapiacon, aztán a kurzus hirtelen 275 forint fölé, legutóbb július 20-án látott magasságba kapaszkodott. Háromnegyed tizenegykor egy euró 274,7 forintot ért.
A dollár árfolyama 192,5 forintról 195 forint fölé, a svájci franké a 178 forint alatti hajnali szintről 180 forint fölé emelkedett. Háromnegyed tizenegykor a zöldhasút 194,6 forinton, az alpesi devizát 179,8 forinton jegyezték.
„A régióval kézen fogva ballag a forint felfelé a domboldalon, mert most épp rosszabb a hangulat. A hangulat meg már csak ilyen, hogy egyik nap jó, a másik nap rossz, a harmadik nap meg még messze van. Gyanús jelnek tartjuk, hogy lassan 100 százalékban felsorakoznak az elemzők és szakértők a szeptemberi nagy forintgyengülés eszméje mögé, 280-at, vagy még ennél is gyengébb forintot vizionálva” – írja „tízórai” jelentésében Márvány Zsolt, a Commerzbank értékesítési vezetője.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Értékes ingatlanokat készül eladni az állam; elkészült az EU új költségvetésének terve; megtaláltuk, hogyan jutott el két nap alatt hatmilliárd forint a Kelenföldi Erőműből az olaszországi villát megvásárló céghez. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az USA közéletének legnagyobb sztorija végzetes is lehet az amerikai elnök számára.
A zenészek nem küldhetik azt az üzenetet, hogy nem érdekli őket, mi történik az országban, ahol játszanak – ezzel magyarázta Schiff András, hogy nem lép fel az Egyesült Államokban.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke szerint a kormánynak csak kósza ötletei vannak.