A Fed egy belső elemzésében egyfelől a háromhónapos kincstárjegy hozama, másfelől a pénzintézeteknek és más befektetőknek felszámított díjak és kamatok különbségét vizsgálta. A számítások szerint a 2007. augusztus - az első bankmentő intézkedés - óta eltelt két év alatt összesen 19 milliárd dollárt keresett a Fed a válságenyhítő, likviditásnövelő programokon, míg ha ugyanazt az összeget kincstárjegybe fektette volna, akkor csak 5 milliárd dollár lett volna a tiszta haszna.

Az extra nyereség meghaladja a rossz hitelek miatt keletkezett veszteséget, és a felhalmozott 14 milliárd dollár ellensúlyozhatja a jövőben esetleg behajthatatlanná váló hitelek miatti veszteséget is. A Fed így várhatóan nyereségesen kerül ki az Egyesült Államokból indult világméretű válságból, áll a dokumentumban, amelyről a Financial Times című londoni gazdasági lap számolt be.

Számos politikus bírálja a Fedet, amiért az adófizetők pénzéből segít ki a bajból óriáscégeket, mint például az AIG biztosítótársaságot, amely tavaly az amerikai vállalatok történetének legnagyobb veszteségét szenvedte el. A társaság vezetői idén márciusban közfelháborodásra felvettek összesen 160 millió dollár jutalmat. A Fed elemzése valamelyest oszlathatja a kételyeket, amennyiben a Fed a jelek szerint jól sáfárkodott a közpénzzel. 

Azonban a Fed elemzői nem vonták be a vizsgálatba az 1750 milliárd dolláros likviditásnövelő program keretében vásárolt jelzálogfedezetű értékpapírok és kincstárjegyek révén keletkező, nem realizált nyereséget vagy veszteséget.

A Gallup közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint a Fed az egyik legkevésbé népszerű állami intézmény, még az adóhivatal is nagyobb tekintélynek örvend.