Tájékoztatása szerint a költségvetés kiadásainak 92 százalékát, a bevételeket 100 százalékban ellenőrizték, és a végrehajtást nem gazdaságpolitikai szempontból, hanem az elszámolástechnika alapján vizsgálták.

Megállapították, hogy az állam működése szempontjából garanciát jelentő szervezetek, az APEH, az Államadósság Kezelő Központ és az Államkincstár a nemzetközi színvonalnak megfelelően működött.

Kovács Árpád a költségvetés ellenőrzésével kapcsolatban kiemelte: a zárszámadási törvényjavaslat elszámolás-technikai szempontból korrekt, megfelel rendelteltetésének. A központi költségvetés kiadási főösszegének 92 százalékára kiterjedő ellenőrzés alapján a központi költségvetés zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai összességükben megbízhatóak.

Ugyanakkor a jelentés kénytelen megállapítani, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő teljes körű dokumentációs alátámasztás hiányában – a koncessziós díjbevételeket kivéve – az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekről az ÁSZ nem tudott véleményt alkotni.

Kovács Árpád kiemelte, hogy bár a központi költségvetés, a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok finanszírozása 2008-ban biztosított volt, a számok mégsem tükröznek kedvező folyamatokat. A központi költségvetés bevételeinek több mint háromnegyedét – vagyis több mint 6200 milliárd forintot – az APEH, valamint a Vám- és Pénzügyőrség felelősségi körébe tartozó adónemek tették ki. Az adó- és vámbevételek teljesítési adatai a zárszámadásban egészében és bevételi nemenként is megegyeznek a Kincstárba befolyt összegekkel.

A központi költségvetés 18 103,9 milliárd forintnyi bruttó adóssága 6,2 százalékkal haladta meg a tervezettet és 16,2 százalékkal a 2007. évi tényszámot. Az adósságállomány mértéke a 2007 végi 61,3 százalékról 64,8 százalékra emelkedett.

Forrás: ÁSZ - zárszámadási törvényjavaslatok

Az adózók központi költségvetés felé fennálló tartozása 2008-ban mintegy 330 milliárd forinttal nőtt és meghaladja az 1400 milliárd forintot. Ez több mint másfélszerese az államháztartás, illetőleg a központi költségvetés elmúlt évi hiányának – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke, aki emellett megjegyezte azt is, hogy a hátralékállomány közel kétharmada – az APEH kimutatásai szerint –behajthatatlan.

A számvevők a korábbi évek ellenőrzéseihez hasonlóan az általános tartalék felhasználásának ellenőrzésekor most is tapasztalt szabálytalanságokat. A központi egyensúlyi tartalék felhasználásának jogszerűségét pedig – kritériumok hiányában – nem tudták megítélni.

A költségvetésben megjelenő, valamint a költségvetésen kívül felhasznált közel 600 milliárd forintnyi európai uniós forrás együttvéve jóval felülmúlta a teljesített több mint 200 milliárd forint hazai befizetési kötelezettséget. Az számvevőszéki jelentés azonban megállapítja, hogy az uniós forrásokat is tartalmazó előirányzatok teljesülése 43 százalékkal maradt el a tervezettől.

Az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás alapjainak költségvetési beszámolóit könyvvizsgálók hitelesítették. A társadalombiztosítás 67,5 milliárd forint hiánnyal, az állami alapok viszont 28,2 milliárd forint többlettel zártak.

Forrás: ÁSZ - zárszámadási törvényjavaslatok

A társadalombiztosítási alapok tekintetében az ÁSZ az átláthatóságot rontó, évek óta kifogásolt gyakorlatot bírálta ismételten – mondta Kovács Árpád. Vagyis azt, hogy a járulékbevételek összevont számlára érkeznek és így az adatok sem a tervezéshez, sem az értékeléshez nem használhatók fel.

A számvevők emellett rávilágítanak arra is, hogy bár a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról szóló ÁSZ jelentésben az Egészségbiztosítási alapot, illetőleg az egészségügyi finanszírozást érintően megállapított anomáliák kiküszöbölésére történtek bizonyos intézkedések, az alapvető hiányosságok továbbra is fennállnak.

A jelentés a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolataira vonatkozó legfontosabb adatok közlése mellett a többcsatornás pénzmozgásokra és a rájuk vonatkozó előírások betartására irányuló helyszíni ellenőrzések főbb megállapításait is összegezi. E fejezet részeként részletesen tájékoztat a 4-es metróvonal beruházásának problémáiról: jelzi például, hogy az építés költségvetési támogatása 2008-ban több mint 2,5-szerese a tervezettnek és rámutat a megfelelő állami kontroll pozíció érvényesítésének szükségességére is.

Az ÁSZ a jelentésében az évek óta visszatérő tipikus hibák, hiányosságok megelőzése érdekében tesz javaslatokat, amelyek a tartalékok kezelését, az egészségügyi finanszírozás rendszerét, az Európai Unióval összefüggő költségvetési kapcsolatokat, az állami vagyon kezelését, a 4-es metró beruházását és a vezetés, a szervezés, a szabályozás és az ellenőrzés hatásfokának javítását érintő teendőkre hívják fel a figyelmet.