Stiglitz: japán betegség Amerikában, deficitfetisizmus Európában

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint az elhúzódó gazdasági pangás veszélye fenyeget az Egyesült Államokban, Európában pedig terjed a deficitfetisizmus, holott előfordulhat, hogy nem lehet felhagyni az állami gazdaságélénkítéssel.

Amerikában a növekedés túl gyenge lesz új állások teremtéséhez, a munkanélküliség ezért jövőre tovább emelkedik, 2011-re pedig kimerülnek az állami élénkítés forrásai, így előfordulhat, hogy mindössze két jó negyedév után felüti a fejét a „japán betegség” – mondta Stiglitz, utalva a távol-keleti országban a kilencvenes évek eleje óta szinte szünet nélkül stagnáló gazdaságra.

Stiglitz szerint az amerikai és az európai gazdaság szoros összefonódása miatt nem valószínű, hogy a két régió eltérő utakon fejlődik tovább – számolt be pénteken az amerikai közgazdász bécsi előadásáról az APA osztrák hírügynökség.

A munkanélküliség az Egyesült Államokban hivatalosan 8,9 százalék, valójában viszont hat amerikai közül legalább egy a munkanélküliek mind inkább bővülő táborába tartozik, ha ide soroljuk mindazokat, akik már feladták az álláskeresést, és azokat is, akiket részmunkaidőben foglalkoztatnak, pedig teljes állást szeretnének – mondta Joseph Stiglitz.

Új munkahelyek létrehozásához a hazai össztermék (GDP) 3-3,5 százalékos bővülése szükséges, 2010-ben viszont csupán 1 százalékos GDP-növekedés várható – mondta a Nobel-díjas szakember. Tovább mélyítheti a foglalkoztatási válságot, hogy bedőlt hitelek miatt 2 millió lakóingatlant árverezhetnek el a közeli jövőben, ezért aztán elenyészik az amerikai munkaerőpiac legnagyobb előnye, a rugalmasság, a mobilitási hajlandóság, mert az emberek nem tudnak új otthont vásárolni maguknak, ha egy új munkalehetőségért máshová kellene költözni.

„Nem tanultunk semmit a válságból” – mondta Stiglitz a pénzügyi szektorban végbement folyamatokkal összefüggésben. Alapos reform helyett közpénzből finanszírozott mentőakciók következtek, és a rendszer a szükséges átalakítás nélkül működik tovább – tette hozzá.

A neves közgazdász szerint a pénzügyi rendszer „egyszerűen túlságosan nagy”. A válság előtt Amerikában az összes vállalati nyereség 40 százalékát a bankszektor termelte, de innováció csupán a „kreatív könyvelés” eszközeiben volt, pedig „működő bankrendszer nélkül nincsen működő gazdaság.”

Stiglitz korábban számos alkalommal kifejtette: a hitelválság kirobbanása óta a Egyesült Államokban és sok más országban csak még hatalmasabbakká váltak azok a bankok, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy megengedető lenne bukásuk. Bécsi előadásában ehhez hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok és Európa szorosan egybefonódik, „szimbiotikus kapcsolat” fűzi össze őket, hiszen európai pénzintézetek vásárolták meg az amerikai ingatlanpiacról kiindult válság nyomán „mérgezővé” lett értékpapírok felét. Európát ráadásul sújtja a gyenge dollár is, ami drágítja az Amerikába irányuló kivitelt.

Joseph Stiglitz szerint Európában újabb állami gazdaságélénkítő csomagokra lehet szükség, miközben túlságosan nagy a költségvetési hiány megszaladása miatti aggodalom. „Deficitfetisizmus jelent meg Európában” – mondta az amerikai elemző, aki szerint a hiánynál sokkal fontosabbak az értéket teremtő hosszú távú befektetések, főként az oktatás és a tudományos alapkutatások területén.