A hosszú távú megtakarítások jelenlegi rendszerét átalakító törvényjavaslat jó irány a megtakarítások növelése, az öngondoskodás erősítése szempontjából, azonban nem indokolja a három éve bevezetett nyesz megszüntetését - mondta Szalai Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

A szövetség elfogadhatóbbnak tartja a nyesz átalakítását oly módon, hogy ez is részesüljön a bevezetni kívánt tartós befektetési szerződéshez hasonló adókedvezményben 3 és 5 év után. Emellett javasolja, hogy maradjon meg a nyesz legfőbb előnye, a 10 éves befektetési időszak utána járó adójóváírás is.

A parlamenthez nemrég benyújtott törvényjavaslat kivezetné a piacról a nyugdíj-előtakarékossági számlát. Ilyen számla nyitására 2011-ig lenne lehetőség, 2014. január 1-től pedig megszűnne a számlához kapcsolódó adójóváírás.

A törvényjavaslatban szereplő tartós befektetési szerződés 3 évi megtakarítás után 10 százalékos adókulccsal adózna, 5 év után pedig teljes adókedvezményt élvezne.

Szalai Sándor szerint az ajánlott adókedvezmények arra ösztönzik majd a befektetőket, hogy hamarabb megszüntessék a befektetésüket. Ez azonban a hosszú távú befektetésekre jellemző portfólió összetétele miatt nem szerencsés, a magasabb kockázatú eszközök elvárt megtérülésének teljesüléséhez legalább tíz év lenne az ideális tartási időszak.

Szalay-Berzeviczy Attila, a HVB Bank Hungary ügyvezető igazgatója - akinek még a Budapesti Értéktőzsde elnökeként tevékeny része volt a nyesz bevezetésében - azzal érvelt a nyesz mellett, hogy a gazdaság finanszírozásában fontos szerepe van a hazai megtakarításoknak, a külföldi finanszírozóktól való függőség csökkentésének. Kifejtette, hogy a gazdasági válság is rávilágított az ország finanszírozhatóságának gyengeségeire. Vé leménye szerint a mindenkori kormány érdeke, hogy ösztönözze a hosszú távú megtakarításokat. Hozzátette: nem szabad azonban összekeverni a hosszú távú befektetéseket a nyugdíj célú megtakarításokkal.