szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A legtöbben még mindig nem látják be, hogy ez a válság más, mint a korábbiak – egy korszak végéhez értünk – mondta Soros György a Közép-Európai Egyetem (CEU) szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadássorozata záró előadásán. A magyar származású amerikai üzletember úgy véli, a jelenlegi kedvező trendet meghatározó hangulat a valóságtól elrugaszkodott, újabb visszaesés következhet 2010-ben vagy 2011-ben.

A jelenlegi válságot a nemzetközi hatóságok ugyan úgy kezelték, mint a korábbiakat: mentőövet dobtak a bajba jutott intézményeknek, illetve monetáris és fiskális ösztönzőkkel próbáltak életet lehelni a gazdaságba. Ez a válság azonban jóval nagyobb, mint a korábbiak voltak. Az 1929-33-as nagy gazdasági világválság volumenével összevetve Soros rámutatott: 1929-ben az USA teljes hitelállománya a GDP 160 százaléka volt, ami 1932-re 250 százalékra emelkedett. 2008-ban viszont a GDP-hez mért hitelállomány 365 százalékról indult, amely nem tartalmazza az 1930-as évek krízise idején még teljességgel ismeretlen származékos papírokat.

Soros szerint ez a második világháború óta a legnagyobb megrázkódtatás, ezért a korábban bevált technikák sem voltak hatásosak először. A pénzügyi központok országainak a jegybankokon keresztül kellett pénzt pumpálni a rendszerbe és garantálniuk kellett a kereskedelmi bankok kötelezettségeit, a kormányoknak eddig soha nem tapasztalt mértékben kellett az adósság finanszírozásán keresztül stimulálni a gazdaságot – mondta a magyar származású amerikai üzletember a válság kezelését összegezve.

Soros György. A régi rendszert nem lehet újra összerakni
© Stiller Ákos

Ez a segítség ezúttal már sikeresnek bizonyult és a világgazdaság stabilizálódni látszik. Ennek hatására azok a vélekedések is elkezdtek teret nyerni, amelyek szerint a globális pénzügyi rendszer ismételten megmenekült a teljes összeomlástól, és minden kezd lassan visszatérni a normál kerékvágásba. Ez azonban egy súlyos félreértelmezése a jelenlegi helyzetnek – figyelmeztetett Soros. A régi rendszert nem lehet újra összerakni – hangsúlyozta.

Az amerikai üzletember úgy véli, a most tapasztalható fellendülés kifulladhat, és újabb visszaesés következhet 2010-ben vagy 2011-ben. Éppen ezért ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kedvező trendet meghatározó hangulat a valóságtól elrugaszkodott. „A legtöbben még mindig nem látják be, hogy ez a válság más, mint a korábbiak – egy korszak végéhez értünk” – hangsúlyozta a milliárdos befektető. Mások viszont nem látják a visszapattanás mértékét – jegyezte meg saját magát is idesorolva.





Két rendszer verseng, de egy harmadik kellene
 
Soros szerint a jelenleg kialakulóban lévő új világban kétféle, alapjaiban teljesen eltérő gazdasági rendszer versenyez egymással: az „államkapitalizmus”, amely a kínai gazdasági berendezkedésnek lehet jelzője, és a nemzetközi kapitalizmus, amelyet eddig a washingtoni konszenzus fémjelzett.

Az üzletember azonban egyiket sem tartaná jó megoldásnak. A washingtoni konszenzus megbukott: a nemzetközi kapitalizmus ebben a formájában a megfelelő szabályozás hiánya és az igazságtalansága miatt instabilnak bizonyult, továbbá a jelenlegi nemzetközi pénzügyi rendszer széteséséhez vezetett. A Kína által képviselt „államkapitalizmus” viszont feltörekvőben van ugyan, de egy ilyen alapokra helyezett nemzetközi rendszer kétségtelenül államok közötti konfliktushoz vezet. Ezért Soros szerint egy új, szilárdabb alapokra helyezett multilaterális rendszer kialakítására van szükség. Ez szolgálná a legjobban az Egyesült Államok, Kína és a világ érdekeit – hangsúlyozta a filantróp.

A világ jövője Kína szemléletváltásától függ (Oldaltörés)

Soros szerint a globális pénzpiacoknak globális szabályzókra van szükségük, a ma érvényben lévő szabályok ugyanis a nemzetállami szuverenitáson alapulnak. A válság hatására ráadásul minden ország a saját gazdasága megmentése érdekében harcol. A piacok globalizálódása vonzó volt a nemzetgazdaságok számára, mert a határok lebontása megkönnyítette a tőke áramlását, visszafelé viszont ez nem fog működni. Soros Európát hozta fel példaként, hogy rámutasson, nehéz meggyőzni az egyes országokat az egységes szabályok bevezetéséről.

Soros György ugyanakkor úgy véli, a jelen pénzügyi válság legnagyobb vesztese az Egyesült Államok, míg legnagyobb győztese Kína lehet. Amerikát a pénzügyi és bizalmi krízis belülről rázta meg, míg Kínának legfeljebb az exportkilátásait fenyegette, politikai, gazdasági, pénzügyi rendszerét nem. A milliárdos üzletember szerint a válság nyomán összeomlott az USA – és a dollár, mint vezető nemzetközi tartalékvaluta – által vezetett, illetve az amerikai fogyasztás által hajtott globális kapitalizmus, és komoly kihívóra talált az „államkapitalizmus” kínai modelljében.

Soros György. A válság legnagyobb nyertese Kína lehet
© Stiller Ákos
Kína azonban nem demokratikus berendezkedésű állam, így a vezetés mesterségesen is képes fenntartani a kívánatos 8 százalékos gazdasági növekedést, a népesség pedig hajlandó feláldozni az egyéni szabadságot a stabilitás és a gyarapodás érdekében. Ugyanakkor nem tekinthető természetesnek Kína sikere, egy világméretű lassulás ugyanis visszahúzhatja gazdaságát – emlékeztetett Soros.

Soros szerint szükségszerű egy új világrend kialakítása, de ennek a pénzügyi rendszer átalakításán is túl kell mutatnia ahhoz, hogy olyan kérdések megoldásában is előre lehessen lépni, mint a globális felmelegedés, vagy az atomfegyverek elterjedése.

Ennek a folyamatnak az elindításában az USA-nak kell az élre állnia, de Kínának és más fejlődő országoknak is ugyan úgy részt kell venniük benne. Ehhez azonban előrelátó irányításra van szükség mind az USA, mind Kína részéről – hangsúlyozta a filantróp.

Soros rámutatott: ehhez az Egyesült Államoknak fel kell adnia korábbi – az első az egyenlők közt elvére alapozott – világpolitikai törekvéseit és olyan nemzetközi együttműködés élére állnia, amelyben mind Kína, mind a fejlődő országok azonos jogokkal bírnak. Mind Obama elnök által képviselt szemléletváltást, mind a G20 tárgyalásokat kedvező lépésnek tekinti ebbe az irányba.

Soros azonban azt is hangsúlyozta: ugyanígy Kínának is fel kell ismernie, világvezetővé válása során a világ más országainak véleményére is figyelnie kell. Kínának nyitottabb, az egyéni szabadságokat inkább tisztelő társadalmat kell építenie, hiszen növekedése érdekében javítani kell nemzetközi elfogadottságán. Soros szerint talán nem túlzás kijelenteni, hogy a világ jövője e szemléletváltástól függ.

Szabó Zsuzsanna

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!