A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő kedden Londonban bejelentette, hogy megvonta Görögországtól az elsőrendű "A" kategóriás adósbesorolást, a görög közfinanszírozási helyzettel kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva.

Görögország az első euróövezeti tagállam, amely a közepes befektetői "BBB" sávba kerül át valamely hitelminősítőnél. A Fitch keddi bejelentése szerint a hosszú futamú görög szuverén adósosztályzat az eddigi "A mínusz"-ról egy fokozattal "BBB plusz"-ra romlik, további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással.

Görögország államadósi besorolása a Fitch Ratings listáján már csak egy fokozattal jobb a "BBB" szintű magyar osztályzatnál. A hitelminősítő a lépéshez fűzött londoni elemzésében kiemelte: számításai szerint Görögország államadóság-rátája a hazai össztermék (GDP) 120 százaléka fölé emelkedik 2010-ben, és 2011-ben eléri a 125 százalékot, ami erőteljesen kiteszi a közfinanszírozási szférát az esetleges későbbi sokkhatásoknak.

A Fitch Ratings szerint teljesíthető a görög kormányzat azon célkitűzése, hogy jövőre 3,6 százalékponttal 9,1 százalékra csökkenjen a GDP-arányos államháztartási hiány az idei évre becsült 12,7 százalékról. Az érdemi költségvetés-szerkezeti intézkedések hiánya azonban csökkenti a bizalmat, hogy a középtávú konszolidációs erőfeszítések elég agresszívak lesznek a államadósság-ráták stabilizálásához, majd csökkentéséhez a következő 3-5 éves időszakban - áll a hitelminősítő elemzésében.

A Fitch megjegyzi, hogy a kormány által javasolt hiánycsökkentő lépéseknek mintegy a fele átmeneti, egyszeri intézkedés, és a költségvetési helyzet legutóbbi romlása csak kis részben magyarázható a görög gazdaságban viszonylag enyhe mértéket öltő visszaeséssel, vagy a pénzügyi szektornak nyújtott, szintén minimális állami támogatással.

Előző nap egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's leminősítésre jelölte a görög adósosztályzatot. E cég véleménye szerint is valószínűtlen, hogy az új görög kormány által vázolt konszolidációs tervvel tartósan csökkenteni lehetne az államháztartási hiányt és az államadósságot.

Az S&P szintén azzal számol, hogy további intézkedések elmaradása esetén jövőre a hazai össztermék 125 százalékára emelkedik a görögállamadósság-ráta - ez a legmagasabb adósságráta lenne az euróövezetben -, és középtávon várhatóan ezen a szinten marad, vagy még magasabbra is nőhet.

A hitelminősítő felidézte, hogy amikor az új görög kormány októberben hivatalba lépett, több mint hat százalékpontos módosítással 12,7 százalékra emelte a 2009-re szóló GDP-arányos államháztartási deficit-előrejelzést.

A jelenlegi görög besorolás az S&P listáján "A mínusz", vagyis az elsőrendű "A" sáv alsó széle, és ha innen tovább romlik, Görögország ennél a hitelminősítőnél is átkerül a már csak közepes befektetői ajánlásúnak tekintett "BBB" kategóriába.

Dubaj leminősítése sem hagyta hidegen a piacokat

A piacokon komoly feltűnést keltett az a keddi hír is, hogy a Moody's Investors Service agresszíven leminősített hat, kormányzati ellenőrzés alatt álló nagy dubaji állami cégadóst, többet közülük a befektetésre ajánlott sáv alá süllyesztve. A Moody's a döntést azzal indokolta, hogy a legutóbbi nyilatkozatok alapján nem várható érdemi segítségnyújtás a kormány részéről ezeknek a vállalatoknak.

A leminősítésektől érintett cégek közül a DP World, a világ legnagyobb kikötő-üzemeltetője átkerült a spekulatív osztályzati kategóriába, miután besorolása a Moody's listáján "Baa2"-ről egyszerre két fokozattal "Ba1" szintre romlott.

A Perzsa-öböl mentén fekvő Dubaj november végén sokkolta a piacokat azzal a bejelentéssel, hogy legnagyobb állami vállalatának, a holdingként működő Dubai Worldnek adósságtörlesztési haladékot kért.

A leminősítések a közép-európai CDS-felárakra is kihatottak

A keddi görög és dubaji osztályzatrontások markáns hatást gyakoroltak a két ország törlesztéskockázati biztosítási díjszabásaira, és a hitelminősítői döntések - kisebb mértékben - meglátszottak a közép-európai EU-gazdaságok, köztük Magyarország törlesztésbiztosítási tranzakcióinak árazásán is.

A CMA DataVision vezető londoni piaci adatszolgáltató cégnél az MTI kérdésére kedden elmondták: a görög szuverén nem fizetői kockázat fedezetére szolgáló hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) ára az irányadó ötéves futamidőre az aznapi kereskedésben 211,0 bázispont volt a londoni CDS-piacon a 190,6 bázispontos előző esti záró után.

A keddi leminősítés nyomán kialakult görög CDS-díjszabás szinte megegyezett Magyarországéval. A CMA DataVison keddi adatai szerint a magyar határidős törlesztésfedezeti ügyletek ára az aznap délutáni londoni kereskedésben 212,8 bázispont - minden 10 millió eurónyi szuverén magyar adósságra évi 212 800 euró - volt az előző esti 207,7 bázispontos záró után. A magyar CDS-díjszabás - amely márciusban 630 bázispont felett tetőzött, és azóta meredeken javul - a korábbi hetekben már járt 200 bázispont alatt is.

A lengyel és a cseh CDS-tranzakciók árazásán is látszott valamelyest a görög hatás: az előbbi 114,3 bázispontról 115,5-re, az utóbbi 80,2-ről bázispontról 81,0-re emelkedett a keddi londoni CDS-piaci kereskedésben.

Dubaj CDS-díjszabása a keddi londoni kereskedésben 500,3 bázispontról 532,0 bázispontra szökött fel. Az emirátus CDS-díjszabása az adósságválság előtt még 280-290 bázispont között mozgott Londonban.