Nyilvánosságra kerültek az eddig nagyrészt titokként kezelt állami cégvezetői fizetések. Bár nem okozhatott számukra meglepetést, a milliós fizetések láttán szabályozásért kiált mind a bal-, mind a jobboldal, jóllehet regulákból eddig sem volt hiány.

„Senkinek sincs joga egy vállalati pénztárból tetszése szerinti fizetést felvenni (vagy ezt a fizetést valamilyen testülettel jóváhagyatni), ha ez a pénz az állam pénze.” Az idézet nem az állami cégvezetők javadalmazásának közzététele nyomán kibontakozott politikai nyilatkozatroham része, hanem Kornai János, Nobel-díjra is jelölt közgazdász művéből való. Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében című, a rendszerváltás forgatókönyvének is beillő könyvét 20 évvel ezelőtt publikálta, ám az indulatok azóta sem csitultak.

Legutóbb a BKV milliárdos végkielégítésibotrány-sorozata korbácsolta fel a kedélyeket, aminek egyenes folytatása volt a kormányzati intézkedés a topjövedelmek üvegzsebesítéséről. S a kezdőlépést várhatóan a végkielégítések, a bérek és a prémiumok megregulázása követi. Kornai a rendszerváltás hajnalán azt fejtegette, hogy az állami vállalatok menedzserei az állami bürokrácia középszintű hivatalnokainak tekintendők, akik közpénzt költenek kockázat nélkül, szemben a magántőkét kockáztató valódi üzleti vállalkozások vezetőivel. Mivel nem eshetnek egyenlő elbírálás alá, az állami topmenedzserek fizetésének – ahogy a miniszterelnök vagy a tábornokok esetében – a parlament szabjon felső korlátot.

hvg
Egyszeriben a bérplafon gondolatáig jutott a nyolcadik esztendeje egyvégtében kormányzó MSZP is. Lendvai Ildikó pártelnök közleménye a jegybankelnök törvényben rögzített járandóságához igazítaná a limitet, vagyis Simor András havi 8 011 800 forintos alapbérének 25 százaléka lenne a csúcs. A negyedelés első látásra drasztikusnak tűnik, a 2 milliós korlát azonban a kormányrendelettel kötelezően nyilvánosságra hozott javadalmazási lajstromok alapján csak a legnagyobb cégek vezetőinek – prémium nélkül számított – alapbérét érintené (lásd a táblázatot a 9. oldalon). Igaz, nem jutna át a rostán Klados Gusztáv BKV-s metró-projektigazgató tízezer forint híján 8,2 milliós fizetése, de a cég kommunikációs igazgatójának 1,155 milliós havi alapbére már beleférne, tíz másik kollégájának egymillión felüli fizetésével egyetemben.

Elvileg már most sem lépheti át egyetlen állami cégvezető sem a 2 milliós limitet, ha teljesítette a miniszterelnöki felkérést, és bruttó alapbérének e feletti részét jótékony célra fordítja. A cégközlemények alapján annyi tudható, hogy Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatója és Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezére a krízisalapba utaltatja az összeget. A szociális tárca által kezelt alapba a minisztérium honlapja szerint ezzel együtt sem dőlt a pénz, magánszemélyektől összesen 28 millió forint érkezett a számlára. Nem árasztotta el a pénz az MNV-t sem, amely erdőtelepítési közmunkaprogramjának elősegítéséhez kérte a hozzá tartozó társaságok vezetőitől prémiumuk befizetését. A vagyonkezelő tájékoztatása szerint eddig 240,4 millió forint érkezett erre a célra.

A korlátozás közelebb vinné az állami cégvezetők bérét a hivatalnokokéhoz, ha nem is a Kornai-féle jól fizetett köztisztviselő-modellnek megfelelően. Utóbbiak javadalmazása ugyanis jóval szerényebb, hiszen a miniszterek havi apanázsa 1,1 millió forint, az államtitkárok pedig havi 850 ezret vihetnek haza. Igaz, ehhez is társulhat kiegészítés: tavaly, az általános apanázscsökkentés előtt például Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca szakállamtitkára havi csaknem egymilliós járandósága és egy Audi A6-os használata mellett 2,9 millió forint célprémiumot kasszírozhatott. A főosztályvezetőknek alapesetben 310 ezer forint jár, de a Pénzügyminisztériumban például inkább 500 ezer forint feletti havi fizetések jellemzőek. Ez nagyjából a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. főosztályvezetőinek bérével egyezik meg, igaz, ők e felett 50–100 százalék prémiumot is elérhetnek.


Erős János MFB-vezér a kormányfővel. Ki az első?
© Vörös Szilárd

A közpénzzel sáfárkodó cégek vezetőinek összjövedelme most a magánszféráétól sem marad el jelentősen, legalábbis az átlagot tekintve. Konkrét esetekben persze nagy lehet a különbség, például a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezére, az éllovas Erős János 3,6 milliós alapbérénél háromszor-négyszer többet kereshetnek kereskedelmi bankban dolgozó kollégái. Erdei Tamás, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója vagyonbevallásában havi bruttó 13 millió forint jövedelmet jelölt meg, amihez évi 6 millió forint jön hozzá az igazgatósági elnökségért. A Hewitt tanácsadó cég felméréséből az derül ki, hogy a két szektor között szembeötlő különbség van a csúcsvezetői fizetések szerkezetében is: az üzleti világban az alapfizetés negyedének megfelelő összeget, az állami cégeknél pedig csaknem a négyötödét utalhatják ki prémiumként (lásd az ábrát).

Szakértők szerint a piacon azért nem jellemző a magas prémiumarány, mert a kihívó célok túl kockázatos döntésekre sarkallnák a vezetőket, puha értékelési kritériumok esetén pedig a prémium afféle garantált alapbér-kiegészítésként működik. Bár az összehasonlításban nem látszik, a versenyszférában a vezetők éves jövedelmének jelentős részét hosszú távú ösztönzők (részvények és opciók) adják, ami az állami szférában nem jellemző. Ettől eltekintve az állami cégek – a nem versenykörülmények között működők is – nagy átlagban a magánszférával versenyképes vezetői béreket kínálnak; már csak azért is, hogy a politikai ciklusokhoz kötődő kirúgási veszélyeket kompenzálják.


Szabályok márpedig vannak (Oldaltörés)




hvg

Az állami cégvezetők alapfizetés szerinti rangsorolása nem sokat mond, hiszen annál akár többet is kereshetnek prémium, egyéb juttatások (mint a nyugdíjpénztári befizetés, cafeteria vagy éppen ruhaköltség), esetleg igazgatósági tagi tiszteletdíj formájában. Kocsis István BKV-vezér elvileg az alapbére másfélszeresét, egy évre 18 millió forintot kaphat prémiumként (továbbá igazgatósági tagságáért is felvehet havi 239,5 ezret), de a fővárosi közlekedési vállalat többi felső vezetőjének is 100-120 százalékos a teljesítményösztönzője. A Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-jét vezető Koltai Gábor 100 százalékos prémiummal fejelheti meg 912 ezer forintos havi alapbérét. Az MNV fennhatósága alá tartozó állami társaságoknál 80 százalék a felső határ, bár néhány MNV-vezető – például Szilvásy György volt titokminiszter, most a vagyonkezelő humánpolitikai főigazgatója – esetében ezt 1,4 hónapnyi jutalomkerettel megtoldhatja.

A prémium kifizetéséhez a vagyonkezelő szabályzata szerint az üzleti tervhez kötődő feltételeket kell teljesíteni. Hogy ezek mennyire rigorózusak, az persze az üzleti tervben lefektetettektől és a teljesítményértékelés szigorától függ. Kívülállóként nehéz megítélni, mennyire lehet kemény feladat például a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. esetében „a 2010-es költségvetés tervezéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítése határidőre és megfelelő minőségben”, vagy az Energia Központ Kht. ügyvezetőjének az ENSZ fenntarthatóenergia-bizottságának, illetve a Nemzetközi Energiaügynökség energiahatékonysági munkacsoportjának munkájában részt venni. Mindenesetre van példa a prémium visszatartására is, Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek vezére legalábbis jelezte bevallásában, hogy 2008-ra csak a prémiuma 32 százalékát kapta meg.

Pályaudvar Százhalombattán. Sok pénz, nulla eredmény
© Horváth Szabolcs


Nem mondható, hogy ne lennének szabályok az állami topmenedzserek besorolására. Az MNV az adott cég méretétől, nemzetgazdasági súlyától, a foglalkoztatottak létszámától teszi függővé a menedzserbéreket. A gazdasági minisztérium pedig a tárcához tartozó társaságokat április óta minisztériumi utasításban rögzített kacifántos képlettel sorolja három kategóriába: a saját tőke ötödik gyökének hatoda, a mérlegfőösszeg hatodik gyökének negyede és az összes bevétel negyedik gyökének 17-e szorozva a statisztikai állományi létszám logaritmusának 1,3-szeresével adja meg az adott cég besorolását. Ennek alapján az I. kategóriában, azaz az MFB-nél az első számú vezető 2,2–4 millió forint közötti alapbért kaphat 80 százalék prémiummal megfejelve, a II. kategóriába sorolt Váti Kht., ITD Hungary Zrt., illetve az ÉMI Kht. vezetőjének 800 ezer–2,2 millió forint közti alapbére mellé 60 százalék prémium utalható ki, a III. kategóriában a Promei Modernizációs Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. ügyvezetője 400 ezer–1,1 millió forint közötti alapbért kaphat, s ennek fele lehet a prémiuma. Igaz, „rendkívül indokolt” esetben (kiemelt nemzetgazdasági tevékenység vagy a társaság speciális helyzete okán) egyedi mérlegeléssel a kategória szélső értékétől eltérhet a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter.

Hogy mennyit érnek a gyakorlatban a meglévő előírások, arról a szocialisták javaslata mond kritikát: meg kell semmisíteni a teljesítmény nélkül, garantált prémiumokat juttató szerződéseket, továbbá csak indokolt esetben fizethető titoktartásért lelépti díj. Utóbbi a cégközlések szerint egyre ritkább, a Magyar Posta Zrt. és a Concordia Közraktár Zrt. mellett a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél fordul elő, amely a két, 1,4 millió, illetve 1,1211 millió forintos alapfizetésű vezérhelyettes hathavi átlagkeresetének megfelelő összeggel váltja meg a konkurenciánál való egyéves elhelyezkedési tilalmat. Mindazonáltal eddig elég lassan haladt a vezetői pénzek megregulázása. A kormány 2003-ban kiizzadt már egy, a végkielégítések megrendszabályozására szolgáló határozatot, de nem volt sok foganatja. A miniszterelnök pofátlan közpénzherdálásról beszél, a szocialisták arányos és méltányos javadalmazást követelnek, a Fidesz pedig nagyfejszével tenne rendet: megfelezné a vezetők fizetését. Bármilyen szimpatikus üzenet is ez a választók számára, a mindenkori kormányzó párt(ok)nak saját ujjukat kell megharapniuk, hiszen minden jövedelem- vagy létszámkorlátozás a politikai holdudvarukhoz tartozók elhelyezési lehetőségét csökkenti. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági taglétszámok vagyontörvényben előírt leépítése például csaknem két évig tartott.

VITÉZ F. IBOLYA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fókuszban

Markolópályán

Németországban egyszerűbb megtudni, mennyi egy tőzsdén jegyzett nagy magáncég menedzsereinek éves jövedelme, mint hogy...

Politika helyett az ingatlanszakmában folytatja Heinz-Christian Strache

Politika helyett az ingatlanszakmában folytatja Heinz-Christian Strache

Nem lesz egyszerű kutyát sétáltatni a Belvárosban

Nem lesz egyszerű kutyát sétáltatni a Belvárosban

Orbán volt sajtófőnöke került az Országos Széchényi Könyvtár élére

Orbán volt sajtófőnöke került az Országos Széchényi Könyvtár élére

Trump nekiment az általa kinevezett jegybankelnöknek

Trump nekiment az általa kinevezett jegybankelnöknek

A szakszervezet felmérése szerint a tűzoltók háromnegyede fontolgatja a pálya elhagyását

A szakszervezet felmérése szerint a tűzoltók háromnegyede fontolgatja a pálya elhagyását

Először okozhatott halálesetet elektromos cigaretta az Egyesült Államokban

Először okozhatott halálesetet elektromos cigaretta az Egyesült Államokban