Állami mentőöv lakáshiteleseknek

Siralmas képet fest a válság miatt kétessé vált hitelekről a Központi Hitelinformációs Rendszer lakossági feketelistája. Áprilistól szeptemberig havonta átlagosan 30 ezer – a tavalyinál 10 ezerrel több – rossz adóst lajstromoztak, mert fizetési késedelmük ideje meghaladta a 90 napot, mértéke pedig a minimálbér összegét. Aki már felkerült a listára, az aligha jut új kölcsönhöz, ezért hitele előbb-utóbb bedőlhet, ha a felhalmozódott késedelmen nem tud saját tartalékaiból úrrá lenni.

HVG

Arról nincsenek adatok, hogy a friss mulasztások hány hitel fedezeteként szolgáló lakást veszélyeztetnek, ám a probléma nagyságát jelzi, hogy idén szeptember végéig csaknem 12 ezer lakáshitelnél kezdeményeztek a bankok végrehajtást vagy behajtást. A végső stádiumba jutott szerződések száma a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felmérése szerint 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A hazai nagybankok többsége leállította a kilakoltatásokat, a pénzügyi vállalkozások azonban nem, s végigviszik a végrehajtást azok az ausztriai bankok is, amelyek néhány éve jelentős összegben folyósítottak euróalapú jelzáloghitelt az itthon feketelistára került magánembereknek és kisvállalkozóknak. Az év utolsó negyedében ugyan több bank tapasztalata szerint is enyhültek valamelyest a fizetési nehézségek, a tél beálltával megugró fűtésszámlák, illetve a jövőre növekvő rezsiköltségek azonban újabb törlesztési nehézségeket okozhatnak. Nem lehet látni még az elbocsátások végét sem.

A késedelembe esett lakáshiteleseken az egy hete több ponton lazított kormányzati mentőcsomag sem segít. Aki viszont idáig romló jövedelmi helyzete vagy munkahelyének elvesztése ellenére is kiizzadta a havi részletet, az még bejelentkezhet a december 9-én megújított és 2010 végéig meghosszabbított programba.

A legfontosabb változás, hogy a kedvezmény igénybevételét már nem befolyásolja, milyen okból szűnt meg az adós munkaviszonya. A közös megegyezés eddig kizáró oknak számított, holott az elbocsátottak jelentős része igyekezett ezt kiharcolni. Ezáltal ugyanis különalkut köthetett a végkielégítéséről, és javította a jövőbeli elhelyezkedés esélyét is.

HVG

Jelentős puhítás, hogy az új előírás szerint az is igényelheti az állami garancia mellett két éven át tartó törlesztési könnyítést, akinek a havi részlete eléri nettó jövedelme 60 százalékát. A korábbi 40 százalékos plafon rengeteg rászorultat kizárt, mivel a bankok még a személyi kölcsönök esetében is gyakran megterhelték a nettó jövedelem 50 százalékát. A jelzáloghiteleknél pedig nemritkán betáblázták a rendszeres kiadások levonása után fennmaradt teljes szabad jövedelmet.

Jobban kitárja a kapukat az állami garanciával támogatható hitelösszeg 10 millióról 15 millió forintra emelése. Beengedi ugyanis a programba az onnan addig kizárt, kiegészítő kamattámogatással nyújtott hiteleket, amelyek összege általában meghaladta a 10 millió forintot. Sokat nyom a latban az is, hogy a munkaviszonyban állók esetében a korábbi 5 évről 8-ra növelték a két évre adott áthidaló kölcsön visszafizetésének határidejét. Ez alatt a két év alatt a munkanélkülieknek továbbra is legalább 10 ezer forintot, a rosszabb jövedelmi helyzetbe kerülőknek pedig 20 ezer forintot kell törleszteniük.

Az állami mentőcsomag módosítására azért volt szükség, mert a régi lényegében megbukott. A munkanélküliekre és a nehéz anyagi helyzetbe került adósokra szabott programot három hónap alatt a bankok szerint háromszázan kérték, és bár a Pénzügyminisztériumban háromezerről tudnak, ez is elenyészően kevés ahhoz képest, hogy a pénzintézetek úgy becsülik, ők 80-85 ezer hitelt alakítottak át „saját hatáskörben”.

Az Erste Bankban például kevesebb mint ötven ügyfél fizetési nehézségeit oldották meg az állami csomaggal, több mint ezer kuncsaftét pedig saját konstrukciókkal. Az FHB Jelzálogbank összes lakossági hitelének 4 százalékát alakította át, csaknem kizárólag saját megoldásokkal. Az OTP Banknál pedig arról számoltak be a HVG-nek, hogy az állami áthidaló kölcsön a bajba került adósok kevesebb mint 4 százalékán segített, a többinek saját adósvédelmi programjuk. A legnagyobb lakossági bank piaci részesedéséből egyébként arra lehet következtetni, hogy egymaga csaknem 30 ezer lakáshiteles tartozását ütemezte át.

A pénzintézetek sokszor egyszerűen lekoppintották az állami megoldásokat, mégis háttérbe tudták azokat szorítani. „Egyedi igényeket is kiszolgáltunk, miközben az állami mentőcsomagot egy kaptafára szabták, a jogosultak körét jelentősen korlátozva” – indokolta a HVG-nek Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója, miért volt sokkal népszerűbb a jelzálogbank által ajánlott másfél éves tőketörlesztési moratórium és az áthidaló kölcsön, miközben a kettő kombinációját kínáló kormányzati megoldást elenyésző számban igényelték.

Az állami megoldás hátrányát Simon Zsolt, az Erste Bank lakossági termékfejlesztési igazgatója ezenfelül elsősorban abban látta, hogy a türelmi idő letelte után az elmaradt tőketörlesztés beszámítása jelentősen megemelte volna az adósok havi részletét. Ezért Simon szerint azoknak, akiknek még van mozgósítható tartalékuk, érdemes legalább a tőkefizetést folyamatosan fenntartaniuk. Az ő terheiken az Erste elsősorban úgy könynyít, hogy elengedi a kamatfizetés felét egy plusz egy évre. Az adós ezt kombinálhatja a futamidő meghosszabbításával, így a türelmi idő után sem kell majd a részlet növekedésével számolnia. A kuncsaftok részletfizetési moratóriumot is kaphattak, de csak akkor, ha bizonyították a banknak, hogy fizetési problémáik néhány hónap alatt rendeződhetnek.

Az állami áthidaló kölcsönt az OTP szerint eddig 90 százalékban munkanélküliek, az esetek 10 százalékában pedig fizetési nehézséggel küszködők vették igénybe. A lakáshitelesek állami megsegítésének javított kiadása a korábbinál népszerűbb lehet a munkanélkülivé váltak között, és valószínű, hogy az eddigi 10 százaléknál jóval nagyobb arányban élnek majd vele az átmeneti fizetési nehézségekkel küszködő jelzálogadósok is. Nincs viszont remény arra, hogy nő az érdeklődés a kilakoltatás előtt álló adósok otthonának önkormányzati megvásárlását támogató, július 24-e óta meglévő hitelkeret iránt. A hitelt nyújtó Magyar Fejlesztési Bankkal egyelőre csak Marcali Önkormányzata írt alá szerződést 30 millió forint folyósításáról, a többi önkormányzat, a további eladósodástól félve, inkább saját tartalékaiból próbál elkülöníteni néhány tízmilliót az elárverezett otthonok megvásárlására.

PAPP EMÍLIA