A tanácsadó cég hírlevelében ismerteti: az áfa-törvény 2010. január 1-jétől lehetőséget biztosít az adóalanyoknak arra, hogy lakóingatlan és lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlan értékesítésekor eltérően adózzanak. Az adóalanyok így 2010-től már választhatják az adófizetési kötelezettséget kizárólag a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlanaik értékesítésére is, anélkül, hogy lakóingatlan-értékesítésüket adókötelessé tennék. Az átmeneti rendelkezések szerint, ha az adóalanyok forgalmi adózást választottak az ingatlan-értékesítésre, ez a nyilatkozat módosítható, oly módon, hogy a lakóingatlanok vonatkozásában adómentességet alkalmaz. Ezen túl azok, akik a két évnél régebbi használatbavételi engedélyű ingatlan értékesítésére korábban nem választottak adókötelezettséget, 2010. január 1-jétől ilyen kötelezettséget választhatnak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok eladásakor. 

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere kiemelte: a választási lehetőség csak a két évnél régebbi használatbavételi engedélyű ingatlan értékesítésére vonatkozik, hiszen az új ingatlanok eladása továbbra is adóköteles. Az adókötelezettség választása esetén továbbra is a fordított adózást kell alkalmazni, azaz, ha az ingatlant értékesítő adóalany adófizetési kötelezettséget választott az ingatlan értékesítésére, akkor az ingatlan adóalanynak minősülő vevője fogja megfizetni az áfát. Fontos szabály, hogy a módosított nyilatkozatot 2010. február 1-ig kell az adóhatósághoz benyújtani vagy postára adni, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Az adóalanyoknak 2010. január 1-től nem csupán közösségen belüli termékértékesítéseikről, illetve termékbeszerzéseikről, hanem a határon átnyúló, főszabály szerinti teljesítési helyű, más tagállambeli adóalanyok vagy adószámmal rendelkező általános forgalmi adóalanynak nem minősülő személy részére teljesített, illetve tőlük vett szolgáltatásokról is nyilatkozatot kell benyújtaniuk.

A Deloitte adóhatóságtól kapott szóbeli információi szerint az összesítő nyilatkozattételi kötelezettség nem terjed ki azon szolgáltatásokra, amelyek az áfatörvény szerint a tevékenység jellegére tekintettel mentesek az áfa alól. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor érdemes megvizsgálni, hogy az igénybe vett és nyújtott szolgáltatások a szolgáltatásnyújtó, illetve a szolgáltatást igénybe vevő adóalany tagállamában is adómentességet élveznek-e.

A jogszabályváltozások következtében változik az áfa-bevallás és az összesítő nyilatkozat formája. A 2010. évi adókötelezettségek bevallására  az 1065. számú áfa-bevallásban külön sorban kell feltüntetni a közösségi és a harmadik országbeli adóalanynak nyújtott, illetve tőlük igénybe vett szolgáltatásokat. Közösségi ügyletek esetén el kell különíteni a főszabály szerinti, illetve a különös szabályok szerinti teljesítési helyű szolgáltatásokat. 

A Deloitte javasolja, hogy az érintettek tekintsék át analitikus rendszerüket, hogy azok megfelelnek-e a változó elvárásoknak. Érdemes áttekinteni az egyes határon átnyúló szolgáltatásnyújtások kezelését is, különösen az adómentesként kezelt ügyletek esetében.