A vasárnap Los Angelesben kiosztott Grammy-díjak a zeneipar legrangosabb kitüntetésének számítanak, de vajon mennyit hoznak a sztárok és a zenevilág konyhájára? Ebből a szempontból elgondolkodtató, hogy a Grammy-díjátadók televíziós nézettsége a 80-as évek közepe óta folyamatosan csökken: 1984-es csúcspontján még több mint 50 millió embert vonzott képernyők elé az Egyesült Államokban, tavaly – a mélypontot súrolva – már csak 19 millióan voltak rá kíváncsiak ­– derül ki a Nielsen médiakutató részlegének adataiból. Így nem csoda, hogy a reklámárak padlót fogtak mostanában, egy 30 harminc másodperces hirdetés ára 500 ezer dollár (100 millió forint) alá esett, amire még nem volt példa az elmúlt tíz évben ­– írta a The York Times. A szervezők nem véletlenül próbálnak meg évek óta egyre több nézőcsalogató fellépőt zsúfolni a programba.

Beyonce rekodot döntött hat Grammy-díjával 2010-ben. A múzsa csókja © MTI

A gála nézettségének zuhanása persze még nem jelenti azt, hogy a zenerajongók nem kíváncsiak a nyertesekre. A legtöbb előadó számára a Grammy-díj konkrétan mérhető emelkedést hoz a lemezeladásokban a díjátadást követő hetekben, a „Grammy-díjas előadó” állandósult jelzőjének hosszú távú imázsfényező hatásáról már nem is beszélve. A Grammys „legek” pedig külön jót tesznek az előadók népszerűségének és közvetlenül lemezeik forgalmának. Taylor Swift, a húszéves country- és popzenész például a Grammy-történet legfiatalabb sztárjaként vehette át az év albumáért járó Grammyt a Fearless című lemezéért, amely 5,4 millió darabos eladott példányával rekordot döntött 2009-ben. Beyoncének pedig először sikerült a Grammyk 52 éves történetében női előadóként ugyanabban az évben hat díjat elnyernie.

Az egyre fényesebb Grammy-gálák persze aligha homályosíthatják el a zeneipar évek óta tartó fő problémáját, a csökkenő eladásokat és az internetes kalózkodást. Bár tavaly az Egyesült Államokban a több mint 1,5 milliárd dolláros popzenei összértékesítés megdöntötte minden idők rekordját, a növekedés üteme továbbra sem teszi boldoggá az iparág szereplőit. Az összforgalom 2,1 százalékkal bővült 2008-hoz képest, miközben egy évvel korábban még 10 százalékos volt a növekedés. Ráadásul az albumok bolti forgalma tavaly is két számjegyű ütemben, 12,7 százalékkal 374 millió dollárra esett vissza. (Lehet persze, hogy a pénzügyi válság következtében megjelenő általános kiskereskedelmi forgalomcsökkenés itt is megmutatkozott.) A zeneszámok online értékesítése (vagyis a fizetős letöltés) ugyanakkor 8,3 százalékkal 1,1 milliárd dollárra nőtt.

Nagy-Britanniában ugyanakkor a zenei eladások összértéke 3,5 százalékkal 128,9 millió fontra (38,6 milliárd forintra) apadt tavaly ­a brit zeneipari szövetség (British Phonographic Industry, BPI) adatai statisztikái szerint. Az öt éve tartó folyamatos visszaesést viszont jelentősen enyhítették tavaly az online letöltések, amelyek 56,1 százalékos növekedéssel 16,1 millió font (4,8 milliárd forint) bevételt hoztak. Jelenleg minden nyolcadik lemezeladás elektronikusan, internetes letöltés formájában történik a szigetországban.

Végül is a Grammy szempontjából mindegy, hogy milyen hordozón értékesítik a felvételeket. A lényeg, hogy a segítségével minél többet lehessen eladni. Ezt a célt pedig az idén is betöltötte. Más kérdés, hogy a hatalmas nyilvánosságot élvező rongyrázó parti a zeneipar új, általánosan működő üzleti modelljének megtalálásához nem ad támpontot.