A legtöbbet, 6,2 millió dollárt a JP Morgan Chase fordította a kongresszusi folyamatok befolyásolására, a bank érdekeiben több mint 30 lobbista járt el a Capitoliumon. A Wells Fargo 27 százalékkal, a Morgan Stanley 16 százalékkal költött többet lobbizásra, mint 2008-ban.

A liberális lap rámutatott: a lobbizás döntő mértékben nyilván a banki szféra szabályozásának tervezett szigorítása ellen folyt. A bankok lobbiköltségei alapvetően az év utolsó három hónapjában növekedtek meg, amikor a kongresszusban szavazások voltak a pénzügyi reformcsomagról.

A Los Angeles Times szerint a bankoknak egyre nagyobb befolyásuk van, noha a közvélemény szemében csökkent a hitelük. Az amerikaiak felháborodtak azon, hogy a 2008-as pénzügyi krízis idején szövetségi hitelekből kisegített bankoknál továbbra is zsíros fizetéseket és jutalmakat kaptak a vezetők.

Kongresszusi megfigyelők szerint a pénzintézeti lobbisták tevékenysége szinte soha nem látott aktivitást mutatott az idén is, amikor Barack Obama elnök közölte: javasolja a nagybankok megadóztatását, méretük limitálását és a kockázatos fedezeti alapokba való beruházásaikat.
 
„Vízválasztó időszak ez, a bankszektor mindörökre megváltozik az idei év után" − mutatott rá Scott Talbott, a mintegy 100 pénzügyi céget képviselő Pénzügyi Szolgáltatások Kerekasztala nevű csoport lobbistája. A lap megállapította: a bankok korlátozni akarják az eddigi szabályozás jelentős szigorítását, amelyet viszont az Obama-kormányzat elengedhetetlennek tart a jövőbeni válságok elkerülése érdekében.

A kormány mindenekelőtt létre akar hozni egy fogyasztóvédelmi ügynökséget a pénzügyi szolgáltatások felügyeletére, amit a bankok meg szeretnének torpedózni. A képviselőház decemberben ugyan elfogadott erről egy javaslatot, ám a törvénytervezet szenátusi kilátásai bizonytalanok, mivel a republikánusok és demokraták kompromisszumára épülő verzióval kapcsolatos egyeztetések a közelmúltban zsákutcába jutottak.