A Magyar Nemzeti Bank szerdán közölt Inflációs Jelentésében azt írta: a fogyasztási pályában érdemi fordulatra utaló jeleket egyelőre nem tapasztalnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint a forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2009 egészében 5,2, decemberben 7,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, míg a tavaly novemberihez képest az eladások 0,7 százalékkal csökkentek.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője arra emlékeztetett, hogy a kiskereskedelmi forgalom a 2006-os költségvetési kiigazítás hatására kezdett mérséklődni, majd a gazdasági válság hatására példátlanul zuhant. Főleg az év második felében romlott a helyzet a növekvő munkanélküliséggel, a csökkenő jövedelmekkel és az áfa-emeléssel összefüggésben.

Úgy vélte, ha lassan is, de idén már javulhat a helyzet, de ez nem lesz jelentős, növekedésre legfeljebb az utolsó negyedévben számít éves összehasonlításban Török Zoltán. Az első negyedévben 3-4 százalékra csökkenhet a visszaesés mértéke, amely tovább lassulhat az infláció csökkenésének, a tovább már nem mérséklődő reáljövedelmeknek és a javuló munkaerő-piaci helyzetnek köszönhetően – vélte. Az év egészében a kiskereskedelmi forgalom 1 százalékkal maradhat el a tavalyitól prognózisa szerint.

Az Ecostat kutatóintézet szerint is mérséklődhet a következő hónapokban a bolti forgalom visszaesésének üteme. Áprilisra kiugró értéket várnak elsősorban a húsvéti vásárlások miatt. Úgy vélik: az idén júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,4 százalékkal maradhat el az egy évvel korábbi szinttől.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tájékoztatása szerint a kereskedelmi fogyasztás visszaesése alaposan megtépázta a kereskedőket: 2009-ben 20 ezerrel csökkent az alkalmazottak száma, és több mint 1.300-zal az értékesítőhelyeké. Az áfa-kulcs 2009. évi emelésének nagy szerepet tulajdonít az OKSZ a fogyasztás visszaesésében és hangsúlyozza, hogy az intézkedés a feketegazdaságot "hizlalta" visszavetve a kilábalás esélyeit.

A 2010. első félévi kilátások nagyon kedvezőtlenek, az üzemanyag árrobbanás, a magas fűtésszámlák, továbbá a hideg étkezési utalványok ellehetetlenítése újabb veszteségek forrása – jegyzi meg a szövetség.

Az MNB az Inflációs Jelentésben rögzíti: a kiskereskedelmi értékesítések az elmúlt év utolsó hónapjaiban is a fogyasztás folyamatos romlását jelzik. A kedvezőtlen fogyasztási adatok mellett a lakossági szektor pénzügyi megtakarításai is némileg elmaradtak a jegybank várakozásaitól, ami a várttól alacsonyabb jövedelem szintre utal.

Emellett azonban még meghatározóbb lehetett a bankrendszer hitelaktivitásának hatása a fogyasztás alakulásában. Kínálati oldalról a pénzügyi közvetítőrendszer alacsony kockázatvállalási hajlandósága lehet meghatározó, míg keresleti oldalon a kedvezőtlen jövedelmi helyzet és az óvatossági megfontolások miatt a korábban gyors eladósodást mutató lakosság hitelfelvétele jelentősen lassult. A hitelaktivitásban a korábban 2010 elejére várt fordulat várhatóan az év második feléig is kitolódhat, így 2010 elején markáns fordulatra a fogyasztási kiadásokban nem számít az MNB.