A Vedomosztyi felidézte, hogy Vlagyimir Dmitrijev, a VEB elnöke év elején azt mondta: a Malév mintegy 10 millió euróval tartozik. A lap idézte a VEB szóvivőjének a megállapodással kapcsolatban tett nyilatkozatát is: összeget nem nevezett meg, de azt mondta, hogy a Malév öt hitelmegállapodásban rögzített adósságainak visszafizetését átütemezték, s eszerint mindegyiket egy összegben, öt év múlva kell kifizetni.

A szóvivő hozzátette: addig a VEB két tagot küldhet a Malév héttagú igazgató tanácsába, egyet a felügyelő bizottságba, kijelölhet egy vezérigazgató-helyettest, és egyeztetni kell vele, ha 252 ezer dollárnál értékesebb vagyontárgyat szándékozik eladni a társaság. Túl ezen az AirBridge átadhatja a banknak a saját részét, ha netán szükség lenne további ellenőrzési lehetőségre.

A Kommerszantban egy szakértő az ügylettel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a Malév volt az új Szuhoj Spurpejet 100 (SS)  gépek eddigi legnagyobb megrendelője, mert tavaly a Le Bourget-ben tartott légi szalonon egymilliárd dollár értékben 30 SS vásárlásáról írt alá előzetes megállapodást. Az új tulajdonos nyilván felülvizsgálja majd a Malév stratégiáját és hosszú távú terveit, és kérdés, hogy marad-e hely az SS repülőgépek vásárlására, „hacsak ez nem része a megállapodásnak” – mondta a szakértő.

A lap megállapította, hogy a Malév Magyarországnak való átadása egyben pontot tesz orosz terjeszkedési kísérletek végére is az európai légi közlekedési piacon. Ezek azzal kezdődtek, hogy az Aeroflot pályázott az olasz Alitalia 30,1 százalékos részének megvásárlására 2007-ben, de ezt az Air Frace-KLM szerezte meg. Aztán 2008-ban az Aeroflot a szerb Jat és a cseh CSA társaságért indult harcba, de az első esetben letett a pályázaton való részvételről, a másodikban nem engedték részt venni. Ugyancsak 2008-ban a Szibir (kereskedelmi márkája S7) indult az osztrák Austrian Airlines privatizálási tenderén, de nem járt sikerrel. Így egyedül a Malévba és az Alekszandr Lebegyev ellenőrzése alatt álló német Blue Wings légitársaságba sikerült orosz pénzt befektetni az európai piacon, de az utóbbi csődbe ment.

Oleg Pantyelejev, az Aviaport ügynökség elemző szolgálatának vezetője a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett: az orosz gazdasági szereplők a következő években nem fognak újabb kísérletet tenni az európai piacra való kijutásra. „Jelenleg az orosz piacon jobbak a talpra állás kilátásai, mint Európában. Ezen kívül a válság után az orosz légitársaságok számára nincs értelme a terjeszkedésnek, hanem a saját fizetőképességüket kell helyreállítani és meg kell tisztítani a mérlegeiket” – vélekedett a szakértő.