Filiposz Pecalnikosz a müncheni Focus magazin hétfőn megjelenő, szombaton előzetesen ismertetett cikke szerint úgy vélekedett, hogy felelős politikusok Görögországot érintő bizonyos megjegyzései „nagyon negatívak, sőt provokatívak”. A házelnök azokra a német képviselőkre utalt, akik felszólították Görögországot, adjon el néhány szigetet, hogy ki tudja fizetni adósságait. „Kár lenne, ha a jó kapcsolataink csorbát szenvednének” – utalt a Németországban élő 350 ezer görögre az athéni parlament elnöke, akinek német felesége van.

Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnököt fogadva erőfeszítést tett a kétoldalú viszonyban jelentkező feszültség csillapítására. Gratulált Athénnak a válság leküzdését célzó intézkedésekhez, és úgy ítélte meg, hogy Görögországnak nem lesz szüksége pénzügyi segítségre, igyekezve megnyugtatni ezzel az ilyen támogatást elutasító német adófizetőket. A német sajtó, elsősorban a Bild című bulvárlap hevesen támadta Görögországot, pazarlással, korrupcióval és versenyképtelenséggel vádolva azt.

Papandreu azzal vágott vissza, hogy „a görögök nem hordozzák a génjeikben a korrupciót, mint ahogy a németek sem a nácizmust”, és úgy vélte, vannak „kreatívabb megoldások” is a költségvetési hiány megszüntetésére, mint a görög szigetek áruba bocsátása.

Nicolas Sarkozy francia elnök szombaton a francia mezőgazdasági termelőkkel folytatott párizsi kerekasztal-beszélgetésen Görögország kapcsán kijelentette: „nem szabad egy olyan országot bukni hagyni, amely tagja az euróövezetnek, mert ha hagyják, az eurónak nincs értelme”.
 
Egy szombaton nyilvánosságra hozott görög felmérés szerint az athéni kormány által szerdán bejelentett bevételnövelő intézkedések megosztják a görög társadalmat: 46,6 százaléka támogatja, 47,9 százaléka viszont ellenzi a megszorításokat. A Kapa közvélemény-kutató intézet által elvégzett, a To Vima című lapban közzétett felmérés szerint a görögök nagyobb része ellenzi a „nadrágszíjmeghúzást”, amely egyebek között 2 százalékos áfa-emelést, a nyugdíjak befagyasztását és a közalkalmazotti szféra karácsonyi, húsvéti és ünnepi pluszjuttatásainak 30 százalékos megnyirbálását tartalmazza. A megkérdezettek mintegy kilencven százaléka viszont erőteljesen támogatja a vezető beosztású kormányzati és helyi tisztségviselők fizetésének csökkentését.